Németország is életet lehelne a török csatlakozási tárgyalásokba

Angela Merkel német kancellár támogatja a török uniós csatlakozási tárgyalások felfrissítését, ugyanakkor továbbra is kétségei vannak az ország teljes jogú tagságával kapcsolatban.

Mint ahogy az korábbi elemzésünkben olvasható, Franciaország alig két hete jelezte: felfrissítené a 2010-ben megakadt uniós tagsági tárgyalásokat Törökországgal, és készen áll a regionális politikát érintő csatlakozási fejezet megnyitásához. Mára Németország is újabb lendületet adna a három éve elakadt török tárgyalásoknak, de továbbra is kételkedik az ország csatlakozását illetően.

Merkel kétnapos törökországi látogatása előtt jelentette ki, hogy hosszú tárgyalási folyamat áll még Ankara előtt, s bár szkeptikus a kérdést illetően, hozzájárult az egyeztetések folytatásához. „Az utóbbi időben elakadtak a tárgyalások, ennek ellenére én amellett vagyok, hogy nyissuk meg a csatlakozási tárgyalások egy újabb fejezetét annak érdekében, hogy előreléphessünk” – fogalmazott. A német vezető ugyanakkor leszögezte: „Nyílt végű tanácskozást kívánunk folytatni, vagyis nem lehet tudni, milyen eredményre jutunk.”

Látogatásának nyitányaként Merkel első útja először Kahramanmarasba, a török-szíriai határtól 100 kilométerre fekvő NATO rakétavédelmi bázishoz vezetett, ahol az ország szíriai támadásoktól való védelmét szolgáló NATO-bevetésben közel 300 német katona vesz részt. Ankara azt követően kért segítséget a NATO-tól, miután a határ mentén fekvő török településekre többször is csapást mértek szíriai oldalról.

„NATO-tagországként fontos megmutatni a török oldalon élő embereknek, hogy készen állunk a megvédésükre és ezzel együtt készen állunk arra is, hogy egyértelmű jelzést adjunk azoknak, akik megpróbálják a szíriai konfliktust NATO területre exportálni, amit nem fogunk hagyni” – hangsúlyozta Merkel.

Hétfőn először a török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan fogadta a német vezetőt, és bizakodását fejezte ki a jelenlegi ír elnökség alatt remélhető pozitív fejleményekkel kapcsolatban: üdvözölte, hogy változás figyelhető meg Berlin és Párizs hozzáállásában is.

Ezt követően Abdullah Gül török köztársasági elnök Ankarában tartott közös sajtóértekezleten emelte ki az ország  Berlinnel folytatott gyümölcsöző gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait. A török közvetlen tőkebefektetések már másfél milliárd amerikai dollár értékben valósulnak meg, míg a két ország kereskedelmi volumene 2012-re elérte a 35 milliárd amerikai dollárt. Emellett növekvő tendenciát mutat a török üzletemberek száma Németországban, amely 2015-re akár 120 ezer főre is gyarapodhat.

Merkel a sajtótájékoztatón üdvözölte a két ország által a terrorizmus ellenes küzdelemben folytatott rendszeres konzultációkat, valamint a gazdasági kapcsolatok stabil alakulását, amely a kancellár szerint komoly potenciállal bír. „Szoros figyelemmel kísérjük Törökország gazdasági eredményeit, és sikeres teljesítményét” – tette hozzá.

A csatlakozási tárgyalásokat vezénylő Európai Bizottság az elmúlt években azzal vádolta Törökországot, hogy nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, és a szólásszabadság terén is komoly deficittel rendelkezik, így Brüsszel szerint még nem felel meg az uniós normáknak. Az ország 2005-ben kezdett csatlakozási tárgyalásokba az EU-val, azonban Ciprussal való folyamatos vitája, valamint a 75 milliós muzulmán állam felvételével szemben egyes tagországokban megnyilvánuló ellenérzések miatt hamar megrekedt a felvételi procedúra.

Növekvő nyomás

Törökország egyre csalódottabb a várakozást tekintve és a török közvélemény támogatása is igencsak megcsappant az utóbbi időben. A csatlakozás támogatottsága közel 70 százalékról mára mindössze 30 százalékra csökkent. A török kormányfő egy korábbi nyilatkozatában „megbocsájthatatlannak” nevezte a tárgyalások elhúzódását és egyfajta ultimátumot adva figyelmeztette Brüsszelt, hogy amennyiben 2023-ra – a Török Köztársaság megalapításának 100-ik évfordulójáig – sem garantálja teljes jogú tagságát, végleg elveszítheti az országot.

Merkel „saját” kereszténydemokratái  közül többen is támogatják Ankara törekvését, kockáztatva ezzel a kancellár által szorgalmazott speciális partnerségi javaslat elszigetelését

Ruprecht Polenz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti külügyi bizottságának vezetője, a baloldali Berliner Zeitung német napilapnak adott szombati nyilatkozatában úgy fogalmazott: „A CDU párt valamennyi tagjának világos, miszerint olyan, hogy privilegizált tagság megszűnt. Ehelyett az embereknek el kell fogadniuk, hogy a tárgyalások végső soron tagságot eredményeznek.”

Hasonló állásfoglalást képviselve a német külügyminiszter, Guido Westerwelle is. „Ha nem vagyunk óvatosak, eljön az a nap, amikor hangsúlyosabb érdekek fűzik majd Európát Törökországhoz, mint Törökországot Európához.” -fogalmazott a német diplomácia vezetője.

Németország EU-biztosa, Gunther Oettinger még messzebbre ment múlt héten tett kijelentésével, miszerint az EU egy nap majd „térden állva könyörög” Ankarának, hogy csatlakozzon a Közösséghez.

Merkel kijelentése és törökországi látogatása a kapcsolatok javulását eredményezhetik, és Erdogan is bizakodó a tárgyalások holtpontról történő elmozdítását illetően. Azonban a csatlakozáshoz szükséges 35 fejezetből nyolc év alatt eddig mindössze egyet sikerült lezárni, így kérdéses marad, hogy ilyen ütemben megvalósulhat-e 2023-ra a csatlakozás.