A belarusz diktátor szerint „Magyarországnak elege van a demokráciából”

Fehéroroszország elnöke, Alekszandr Lukasenko november 16-án pénteken új diplomatákat, kormánytagokat és katonai vezetőket nevezett ki, többek között Belarusz új magyarországi nagykövetét is. A kinevezések során az országot már több mint 18 éve irányító diktátor elmondta, hogy Magyarország fontos ország Belarusz számára, szerepe pedig annál inkább értékelődik fel, hogy újabban „az országnak elege lett a demokráciából”.

Alekszandr Lukasenko belarusz államfő több diplomatát és kormánytagot nevezett ki pénteken. Így Belarusz új algériai nagykövete lett Fiszenko Igor Valentyinovics, Belarusz új franciaországi nagykövete Latusko Pavel Pavlovics, és Magyarországra is új nagykövet került: Hajnovszkij Alekszander Francevics.

Hajnovszkij ezzel Alena Kupchyna korábbi nagykövetet váltja, aki közel 6 évig töltötte be ezt a pozíciót 2006-2012 között. Kupchynát 2012 májusában nevezték ki Belarusz külügyminiszter-helyettesévé, így május óta nem volt még kinevezett magyarországi nagykövet. Érdekesség, hogy Kupchyna előtti magyarországi nagykövet, Andrej Evdochenko is külügyminiszter-helyettesi posztot kapott megbízatása után 2006-ban.

A nagykövetek kinevezése alatt Lukasenko még útba is igazította az új diplomatákat. A belarusz diktátor a rá jellemző szóhasználattal Magyarország fontosságát emelte ki Fehéroroszország számára:

Magyarország az Magyarország. Nem veszíthetjük el ezt az országot. Ez az az ország, amellyel kapcsolatokat kell építenünk, ugyanúgy, ahogy Lengyelországgal, Bulgáriával és a balti államokkal. Ezek azok az államok, amelyekkel valaha nagyon jóban voltunk. Ezért ha akarjuk, ha nem, ki kell építenünk a kapcsolatokat. Főleg, hogy mi akarjuk is ezt.” – mondta Lukasenko.

De ami a magyar főcímlapokra juttatta Lukasenko november 16-ai beszédet, az Magyarország értékelése volt, amelyben a belarusz diktátor úgy fogalmazott, hogy az országnak már „elege lett a demokráciából és a piaci gazdaságból”, és így sokkal jobban tudja majd megérteni Belaruszt. Ebben szerinte hasonlít Magyarország Franciaországra – ugyanis a belarusz elnök szerint hamarosan ott is jelentkeznek a problémák és a demokráciában való csalódottság.

Magyarország az a volt szocialista ország, amellyel nagyon jó kapcsolataink voltak egykor. Nem hogy pusztán jó kapcsolatok, hanem nagyon közeli kapcsolatok” – idézte Lukasenkót a BELTA belarusz hírügynökség – „Sokan kijózanodtak ott azután, hogy elegük lett a demokráciából és a piaci gazdaságból. És nem csak ott, hanem Franciaországban is. Ma már a tömegsajtóban sokan Franciaországot nevezik egy időzített bombának Nyugat-Európa szívében. E szerint most majd a problémás országok után Franciaország is be fog dőlni. Ez kijózanított sok politikust és a nyugati országok közösségét. Ezért nem csak Magyarországon, de Franciaországban is sokkal jobban kell, hogy fejlődjenek a kapcsolataink, mert jobban megértik majd Belaruszt.”

Érdekesség, hogy Franciaország nagykövetének a most leváltott belarusz kulturális miniszter került, Pavel Latusko. Bár Lukasenko szerint Latusko önként akart váltani miniszteri pozíciót egy párizsi kiküldetésre, azért az erősen kétséges, hogy a jelenlegi belarusz vezetés alatt mennyire éri meg nagykövetnek lenni egy nyugat-európai országban.

Megjegyzendő, hogy magyar főcímlapokra a hír csak Lukasenko demokráciáról szóló monológjában jutott ki, és ebben ki is merült a hír tartalma: sem a kinevezett nagykövetek személyéről, sem Lukasenko egyéb utasításairól nem volt benne szó. 

Arról sem volt szó, ami egy igen fontos belpolitikai változás Belarusz életében: a diplomata munkatársak mellett a KGB (a belarusz nemzetbiztonsági szervet mind a mai napig így hívják) is új vezetőt kapott Valerij Vakulcsik személyében. A KGB előző vezetőjét, Vagyim Zajcevet 2012. november 9-én váltotta le Lukasenko Alekszandr Kazak KGB alezredes öngyilkossága miatt. Ez már önmagában is elég meglepőnek hangozhat: Zajcev 2008 óta a KGB élén állt, és még a 2011 áprilisi minszki metrórobbantások sem tudták megrengetni a pozícióját (amelyekben 15 ember halt meg és több százan megsérültek). Most pedig hirtelen egy beosztottjának az öngyilkossága miatt menesztik…

Alekszandr Kozak halálának körülményeiről nem sokat lehet tudni, a KGB mélyen hallgat. Zajcev menesztése ugyanakkor sok mindenről árulkodhat: a szervezetben komoly problémák jelentek meg, és Lukasenko – aki amúgy is nagyon gyanakvó ember hírében jár – nem bízik többet Zajcevben. Mindezt erősíti az is, hogy a KGB új vezetője kívülről érkezett: a 48 éves Vakulcsik mindössze egy éve lett kinevezve a Nyomozó Bizottság élére, írja a Charter97 belarusz lap. 

Vakulcsik, a belarusz ellenzék szerint egy „titok-ember”. Nagyjából annyit lehet róla tudni, hogy 1985-ben végezte el Harkovban a Legfelsőbb Gárdista Tank Parancsnoki iskolát, majd 1992-ben a KGB Legfelsőbb katonai hírszerzési tanfolyamát. Ezután egy űr következik az életrajzában, majd tudni lehet róla, hogy egy szupertitkos belarusz szervezetet irányította – a közvetlenül az elnöknek felelős Operatív-analitikai Központot, majd 2011-ben a már említett Nyomozó Bizottság vezetője lett. Belarusz szakértők szerint Lukasenko nagyon megbízik Vakulcsikban, ezért nevezte ki erre a fontos pozícióra, és a maga részéről az új vezető biztosan eleget tesz a belarusz diktátor minden elvárásának.