Ázsia és Európa országai közösen küzdenek a válság ellen

A 9., Laoszban rendezett Ázsia-Európa Találkozón Európa és Ázsia országai megegyeztek, hogy szorosabb kereskedelmi együttműködéssel és a protekcionizmus elutasításával küzdenek a gazdasági válság ellen.

A héten tartották a kilencedik Ázsia-Európai Találkozót (ASEM) Laoszban. A kétnapos egyeztetésen a két kontinens 51 országa képviseltette magát, köztük az együttműködéshez nemrégiben csatlakozott Svájc, Norvégia és Banglades is.

A találkozón az EU vezetői igyekeztek meggyőzni Ázsiát arról, hogy az eurókrízis enyhülőben van. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ennek kapcsán elmondta, hogy az ázsiaiak nem neheztelnek Európára, inkább azt éreztették, hogy „egy hajóban evezünk”. Az ASEM résztvevői kifejezték abbéli reményüket, hogy az európai gazdaság fokozatosan kilábal majd jelenlegi válságából, viszont a globális válság kapcsán már óvatosabb hangnem mutatkozott meg a zárónyilatkozatban: „A globális növekedést gátolja, hogy továbbra is jelentős a bizonytalanság és a lefelé mutató kockázat” a világban.

Az ASEM-en részt vevő vezetők ígéretet tettek arra, hogy nem gátolják a szabadkereskedelmet és a beruházásokat, mert úgy vélik, hogy a protekcionalizmustól való elfordulás, illetve a kereskedelem élénkítése orvosolhatja a válság okozta bajokat. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ennek kapcsán leszögezte, hogy „az ázsiai növekedésben Európának is nagy szerepe van, hiszen mi vagyunk az ázsiai termékek legfontosabb célpiaca.” Hozzátette: „Nem tekintjük csodaszernek a kereskedelmet, de rendkívül fontosnak tartjuk az európai és ázsiai növekedés szempontjából, sőt, világszinten is.”

Az ázsiai régió támogatásának elnyerésében kétségkívül nagy szerepe volt annak, hogy Ázsia számára Európa egyre fontosabb piaccá vált, ráadásul a korábbi súrlódási pont, Mianmar ügye is megoldódni látszik. A korábbi katonai diktatúrát a nyugati országok gazdasági szankciókkal sújtották az emberi jogok megsértése miatt. Ám Mianmar nemrégiben a demokratizálódás irányába mutató lépseket tett, többek között politikai foglyokat engedett szabadon, s az ellenzéki emberi jogi aktivista, Ang Szan Szú Kji választott képviselője lett a parlamentnek. Így a nyugati hatalmak enyhítettek korábbi szankcióikon, jutalmazva ezzel az elnökké avanzsáló korábbi tábornokot, Thein Szeint. Utóbbit a találkozón felszólították, hogy vessen véget annak a humanitárius katasztrófával is fenyegető véres konfliktusnak, amely a buddhista többség és a nyolcázezres muszlim kisebbség, a rohingják között fennáll. Julia Gillard ausztrál miniszterelnök-asszony Thein Szeinnel való tanácskozását követően elmondta: „Most, hogy ilyen eredményeket értek el az emberi jogok területén, szívesen látnánk, ha az etnikai kisebbségekkel való bánásmód kapcsán is fejlődést mutatnának.”

A tanácskozáson találkozott egymással Japán miniszterelnöke, Josihiko Noda és Kína külügyminisztere, Jang Csie-cse (Yang Jiechi). Noda szerint Jang „nem helyénvaló nyilatkozatot” tett, amelyben kifejezetten vitatta Japán területi igényeit a Japánban Szenkaku, Kínában Tiaojü (Diaoyu) néven ismert szigetekre vonatkozólag. A japán fennhatóság alatt álló szigeteket Kína is magáénak tartja. Egy japán hivatalnok szerint a két vezető éles szóváltásba keveredett, amelynek esetleges következményei eddig tisztázatlanok. Kína nem kommentálta az esetet. A szigetvita a közelmúltban azután mérgesedett el a világ második és harmadik legnagyobb gazdasága között, hogy a japán kormány megvásárolta a terület egy részét egy japán magántulajdonostól.

A kilencedik Ázsia-Európa Találkozó zárónyilatkozatában „a vezetők hangsúlyozták, hogy az ASEM-partnerek erős és kitartó együttműködése hosszú távú, tartós és kiegyensúlyozott növekedést fog eredményezni a világgazdaságban.”