Kemény összecsapás a Bundestagban

Megtörtént az első szópárbaj a „címvédő” és a „kihívó” között: a jövő évi parlamenti választások két főszereplője, Angela Merkel és Peer Steinbrück csapott össze csütörtökön a német törvényhozás alsóházában. A vita többek között a pénzügyi biztos szerepköréről, az új uniós pénzügyi alapról, Görögországról és az európai integráció jövőjéről szóltak. Ám valójában a csütörtöki vitára úgy is lehet tekinteni mint a választási kampány nyitányára.

„Az euró messze több egy valutánál”

Angela Merkel a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt a Bundestagban vázolta fel kormánya álláspontját. Negyvenegy perces beszédének kezdetén a kancellár a Nobel-békedíjról emlékezett meg. Merkel „csodálatos döntésnek” tartja, hogy a válság közepén az Európai Unió kapta meg az elismerést, ami egyben egy „buzdító és cselekvésre sarkalló” hatással is bír, majd patetikusan kijelentette: „az euró messze több egy valutánál”.

A kancellár a görög helyzet elemzésével folytatta beszédét. Merkel szerint a megkezdett reformok gyakran „csigalassúsággal” haladnak, a válságkezelés nehézségeiből pedig a görög lakosság legfelsőbb rétege gyakran nem veszi ki a részét. „Azt kívánom, hogy Görögország az euróövezetben maradjon. Ez nem csak az EU és az euróövezet, hanem Görögország érdeke is”- folytatta a kancellár. Merkel kijelentése összhangban van Wolfgang Schäuble múlt heti, szingapúri ígéretével, ahol a pénzügyminiszter elmondta: nem lesz államcsőd Görögországban („There will be no Staatsbankrott in Greece”). Merkel csütörtöki nyilatkozatában azonban figyelmeztetett arra, hogy a Görögországra vonatkozó minden további döntésnek meg kell várni a trojka-jelentést.

Angela Merkel az euróválságot az euróval szembeni bizalomhiányként definiálta. A cél tehát, hogy az európai államok koncertje visszaszerezze az euróval szembeni bizalmat. „Ezért fogadtuk el az ESM mellett a fiskális paktumot is”- mondta a kancellár. Merkel ezen túlmenően felvázolta Németország elképzelését az európai integráció jövőjét illetően, amely alapvetően négy oszlopra támaszkodik: szélesebb közös pénzpiac, nagyobb közös monetáris politika, kibővített közös gazdaságpolitika és több demokratikus felhatalmazás.

Az elképzelések után Merkel a konkrétumokra tért rá: a jövőben fel kell állítani egy szolidaritásra épülő új uniós pénzügyi alapot (Solidaritätsfond). Az alaphoz szükséges forrást a kancellár szerint a tranzakciós adóból származó bevételekből lehetne megszerezni. Az új alap az EU-tagállami projektekhez nyújtana támogatást. A „szolidaritási alap” semmiképp nem lehetne csak az eurózóna tagjainak kiváltsága, egy afféle „closed shop”, az integráció összes országa jogosult lenne források lehívására- emelte ki a kancellár. A szövetségi kormány továbbá támogatja Wolfgang Schäuble elképzelését arra vonatkozólag, hogy terjesszék ki az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosának hatáskörét. Merkel a nemzeti szuverenitás Brüsszelbe való exportjával azt kívánja elérni, hogy a közösségi költségvetési fegyelem megnőjön azáltal, hogy a biztos közvetlenül ellenőrizheti a tagállamok államháztartási adatait. Egyelőre még képlékeny, hogy milyen szankciókra számíthat a „szabálytalankodó” ország, valószínűleg az eddig már ismert módok kombinációja várható: kötelezettségszegési eljárás, kohéziós pénzek megvonása stb.

François Hollande az EU-csúcs előtt elmondta: „Az egyetlen döntés, amelyben meg kell állapodnunk, hogy az év végére létrehozzuk a bankuniót”. Merkel csütörtökön reflektálva a francia köztársasági elnök szavaira elmondta: a gyorsaság helyett a minőségre kell törekedni. Németország csak akkor fog a bankoknak való segítségre rábólintani, ha a banki felügyelet már megfelelően működik. A Der Standard osztrák liberális napilap számos diplomatát idéz pénteki számában, akik arról számolnak be, hogy az EU számára szép teljesítmény lenne, ha a bankunió 2013 közepére megvalósulna. Ausztria továbbá azt az álláspontot képviseli, hogy a formálódó bankfelügyeletbe minél több „keleti állam” (a 2004 után csatlakozottak) vegyen részt.

Angela Merkel amilyen patetikusan kezdte beszédét, olyan emelkedetten fejezte be (csak hogy a keretes szerkezet meglegyen): „A kérdés úgy hangzik, hogy a 21. században meg tudjuk-e védeni az európai értékrendet, hogy Európa képes-e jólétét és az életszínvonalát megtartani”.

„Az euró több mint a hitelminősítők játékszere”

Merkel beszédét követően a kancellár egykori pénzügyminisztere és jövőbeli ellenfele, Peer Steinbrück lépett a mikrofonhoz. Steinbrück tisztán és világosan érvelt, kevésbé agresszívan, mint amit tőle megszoktunk. Beszédének ötödik percében rögtön nyomás alá helyezte a kancellárt: „Németország jövője Európa. Ebbe a jövőbe kell fektetnünk, úgy ahogy tettük azt az újraegyesüléskor, ezt kell végre megértetni az emberekkel. Kancellárasszony, mikor látja be, hogy ez az Ön kötelessége!”- mondta el a kancellárjelölt. Az SPD vezérszónoka folytatta: Németországnak további kötelezettségeket kell vállalnia az európai egységfolyamat megőrzésének kapcsán, ugyanis semmilyen erőfeszítés nem lehet túl nagy.

Steinbrück a görög helyzet értelmezésével folytatta beszédét. A jelölt szerint Németországnak további kötelezettségeket kell vállalni, ha Görögországot meg akarják menteni. Steinbrück szerint Merkel és a CDU is jól tudja ezt, csak nem akar egy tiszta magyarázattal az emberek elé állni, ezért a jelölt a kancellárhoz fordulva így szólt: „Mondja meg ezt! Mondja meg ezt végre az embereknek!” Steibrück lendületvesztés nélkül Merkel egykori mesterét, Helmut Kohlt is belefonta mondandójába: „Maga nem engedi a görögöket kilépni az eurózónából, ugyanakkor ezen a nyáron figyelmet se vett arról, hogy a koalíciója hónapokon keresztül gúnyt űz a görögökből. Kohl ezt soha nem engedte volna meg, hogy egy európai partnert a belpolitika árucikkévé alacsonyítsanak le”. Merkel a kemény szavakat mozdulatlanul vette tudomásul, a Der Standard szerint az egész szituáció arra emlékeztetett, mintha Steinbrück a tanár szerepében éppen megszidná a sumákoló diákot, azaz Angela Merkelt.

A szociáldemokrata jelölt szerint a jelenlegi vezetés tévesen próbálja kezelni az euróválságot. Steinbrück szerint a konzervatív-liberális koalíció kezelése a következőkből áll: spórolás, spórolás, spórolás. A téves diagnózis azonban életveszélyes, hiszen a „nyomor tönkreteszi a demokráciát”- így a kancellárjelölt.

„Európát újra kell formálni”- mondta el Steinbrück. Ennek az új Európának „belső egyensúlyt” és minden ember számára békét, biztonságot és szabadságot kell nyújtania. A kancellárjelölt igazat adott Merkelnek abban, hogy az euró többet jelent egy egyszerű valutánál, ugyanakkor sietve hozzátette, hogy „az euró több mint a hitelezők játékszere”.

Steinbrück beszédét óriási tapssal honorálták az SPD-s képviselők. Ha a jövőben is olyan izgalmas összecsapásokat láthatunk majd a szembenálló felektől, mint amit a Bundestag csütörtöki felvonásában, akkor bizonyosan nem fogunk unatkozni a választási kampány során.