Így mentené meg Európát a német és a lengyel külügyminiszter

Guido Westerwelle német, és Radosław Sikorski  lengyel külügyminiszter közös cikket jelentetett meg a The New York Times nemzetközi kiadása, az International Herald Tribune hasábjain. Lengyelország és Németország között az utóbbi időben a gazdasági mellett egyre mélyebb politikai kapcsolatok is formálódnak, melynek újabb lépése a két miniszter közös írása arról, miként képzelik el az EU megmentését.

A cikk alapján úgy tűnik, Lengyelország felsorakozik a német fiskális szigor mögé: a szerzők leszögezik, hogy a mélyebb integráció alapja a költségvetési fegyelem és a hiányok csökkentése kell, hogy legyen, mégpedig az uniós jogkörök szélesítésén keresztül. Véleményük szerint a bankrendszer és a nemzeti költségvetések felügyeletének közösségi szintre emelése az első, és egyben legfontosabb lépés a mélyebb integráció felé.

Egy a növekedést elősegítő, valóban közös gazdaságpolitika kialakításának részeként azt is előrevetítik, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmust a későbbiekben egy Európai Valutaalappá, vagyis ha úgy tetszik, egy Európai IMF-fé lehetne formálni a hatékony felügyelet kialakítása érdekében.

A két magas rangú politikus a szélesedő közösségi jogkörökkel szükségesnek látja az EU demokratikusabbá tételét is, amit az egyes tagállamok nemzeti parlamentjeinek nagyobb bevonásával képzelnek el. Ennek érdekében első lépésként egy állandó közös bizottságot kívánnak létrehozni a nemzeti törvényhozások, valamint az Európai Parlament delegáltjaiból, később pedig egy tagállami képviseletet ellátó alsóház alakulhatna az Európai Parlamenten belül. Ezen felül javasolják a Bizottság elnökének közvetlen választását, aki ezzel a legitimációval egyfajta „európai kormányt” állítana fel.

Az írás a közös védelmi politikára is kitér: Mark Eyskens, korábbi belga külügyminiszter szavait idézve, nem akarják, hogy az EU gazdasági óriásként „politikai törpe és katonai kukac” maradjon. Így mindenekelőtt egy erős schengeni határrendészet felállítását kezdeményezik, miközben a közös védelmi politika terén is hatalmas előrelépésre van szükség: a katonai potenciál felépítésétől való ódzkodás ugyanis, véleményük szerint, jelentős kérdésekben „partvonalra állítja” az európai integrációt.