Vita az új regisztrációs törvény körül Németországban

Rekordgyorsasággal, 57 másodperc alatt fogadta el az új regisztrációs törvényt a német parlament. Június 28-án, amikor valamennyi jóérzésű német polgár a nemzeti tizenegy Olaszország elleni heroikus küzdelmét figyelte, két tucat képviselő is igyekezett minél előbb befejezni a parlamenti munkát. Eredmény: a regisztrációs törvény suta módosítása, növekvő vitákat és felháborodást okozva Németországban.

A várhatóan 2014-től életbe lépő új regisztrációs törvény jelentősen megkönnyíti a reklámcégek, és a különböző ügynökségek számára a fogyasztók adataihoz való hozzáférést. A vállalatok számára lehetővé válik, hogy megvásárolják a polgárok személyes adatait a helyi lakcímnyilvántartó hivataloktól. Nem csoda hát, hogy ellenzéki és kormányzati képviselők sora elhatárolódik, és mindinkább fogadkozik a született törvénymódosítással szemben. Emellett pedig a társadalmi felháborodás is növekszik az ügyben.

Kritikák kereszttűzében

Thilo Weichert, a független Adatvédelmi Központ vezetője Schleswig-Holstein tartományban „legális örültségnek„, míg az ellenzéki pártok részről is számos képviselő „elfogadhatatlannak” nevezte a törvényt. Sigmar Gabriel, az SPD elnöke egyenesen „veszélyes esztelenségként” jellemezte az új jogszabályt. Az SPD, a Zöldek és a Baloldal együttesen kijelentette, hogy a következő, Bundesratban sorra kerülő szavazáson ellene foglalnak majd állást.

Az ügyben még Viviane Reding, jogérvényesülésért, alapjogokért és uniós polgárságért felőlős biztos is megszólalt, aki szerint egyetlen német politikus sem engedheti meg, hogy az egyén adatvédelemhez való alapvető jogát kiszolgáltassák a reklámcégek profitérdekeinek. „Hogyan követelhet az állam hitelesen szigorúbb adatvédelmi szabályokat az olyan nagyvállalatoktól, mint a Facebook vagy a Google, ha éppen maga szolgáltatja ki polgárai adatait a magángazdaságnak?„

Tanácstalanság a kormánypárton belül

Steffan Seibert kormányszóvivő nyilatkozatában elismerte: bár a kormánynak nincs már befolyása a további parlamenti eljárásra, reméli változás következik a jogterületen. A kijelentés üzenetként is értelmezhető a Bundesrat számára a következő szavazás kedvezőbb kimenetele érdekében. Seibert továbbá utalt arra is, hogy a kormány által benyújtott eredeti törvénytervezet tartalmazott egy a polgárok védelmét biztosító beleegyezési kitételt is.

Ilse Aigner (CSU) élelmiszer-, mezőgazdaság és fogyasztóvédelemért felelős miniszter szintén a beleegyező nyilatkozat bevezetését kifogásolta, mely a végleges törvényből kimaradt, és helyette egy ún. elutasító nyilatkozat került be. A beleegyező nyilatkozat lényege, hogy csakis a polgár kifejezett hozzájárulásával adhatják tovább adatait, míg az elutasító nyilatkozat értelmében csak akkor nem adhatók el az adatok, ha az egyén jelzi ellenvetését.

Horst Seehofer CSU elnök és egyben bajor miniszterelnök szerint súlyos hibát követtek el, melyet mielőbb korrigálniuk kell. „Ez most, és ez is marad a CSU vélekedése: az érintettek beleegyezése nélkül nem járulhatunk hozzá a személyes adatok kiadásához.” Mindemellett értetlenségét fejezte ki, amiért a Bundestag nem az eredeti tervezetet szavazta meg.

A nyilatkozatokból leszűrhető a kormánypárton belül uralkodó zűrzavar. A képviselők egymásra mutogatnak, és szabadkoznak a törvény laza adatvédelmi rendelkezése miatt. A legnagyobb értetlenség a kimaradt beleegyező nyilatkozat körül alakult ki, mely az eredeti kormánytervezetben még szerepelt, a végleges, elfogadott javaslatból pedig már egészen más megfogalmazásban van jelen. Isle Aigner szerint a Bundestag bármiféle egyeztetés nélkül változtatta meg a tervezetet.

Hogyan tovább?

A kérdés úgy tűnik rendeződhet. Hans-Peter Uhl (CSU) az ügyben illetékes kormánypárti honatya megegyezett az ellenzéki Gisella Piltz (FDP) képviselővel az eredeti, beleegyező nyilatkozot is tartalmazó kormánytervezet visszahívásáról, melyet a Bundestag az utolsó, nyári szünet előtti ülésén már el is fogadhat. Így a 44. paragrafus szerint az érintett személynek joga van ahhoz, hogy megtagadja az adatai továbbadását, valamint csakis hozzájárulásával valósulhat meg személyes adatainak továbbítása.

Az ügy ugyanakkor rávilágított a parlamenti munkafolyam tarthatatlanságára is. Többen reformokat vezetnének be, és csak a jelentősebb ügyeket vitatnák meg a plenáris ülés keretében, ezáltal úgy vélik, elkerülhető lenne az éjszakába nyúló ügymenet. Az FDP képviselője, van Essen ugyanakkor hozzáteszi „a Bundestag egy munkaparlament„. A képviselők feladata törvényalkotás, azok megvitatása és a végszavazás, bár úgy véli ennek valóban nem kellene egész napokat igénybe vennie. Van Essen azonban inkább egy agresszívabb kommunikációt szorgalmazna, hogy a polgárok számára érthetőbbé váljon a törvényalkotás.