A kohéziós források szinten tartását kérte az államfő Brüsszelben

A jelenlegi állás szerint akár 30 százalékkal is csökkenhetne a következő hét évben a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások összege – mondta a köztársasági elnök Brüsszelben, miután találkozott az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével. Áder János szerint a kohéziós politika fontos válságkezelő eszköz, amellyel a nettó befizető országok is nyernének.

A kohéziós források jelenlegi mértékének legalább szinten tartásáról próbálta meggyőzni a köztársasági elnök az uniós intézmények vezetőit. Áder János a megválasztása óta először látogatott hétfőn Brüsszelbe, ahol találkozott az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével is. Az államfő a találkozók után azt mondta, José Manuel Barroso és Herman Van Rompuy is „a vártnál kedvezőbben fogadta” azt a felvetést, amely szerint 2013 után sem szabad csökkenteni a felzárkóztatási támogatások összegét.

Áder János azzal érvelt, hogy „az EU-nak egy jelentős válságkezelő eszközként kellene tekintenie a kohéziós politikára”, ezzel elmondása szerint mindkét uniós vezető azonosult is. Hozzátette, „ha nem is bővül a kohéziós források kerete, de legalább maradjon azon a szinten, amelyen a 2007-2013 közötti pénzügyi keretben volt”.

Az államfő felidézte, hogy az Európai Bizottság 2014-2020 közötti időszakára vonatkozó költségvetési javaslata nominálisan szinten tartaná a kohéziós politika forrásainak összegét, ez viszont reálértékben forráskiesést jelentene a felzárkóztatási támogatásra jogosult tagországok számára. „Ha a javasolt összeget, és ennek kiszámítási módszerét elfogadnánk, 20, de pesszimista számítások szerint akár 30 százalékos forrásveszteség is érhetné Magyarországot” – mondta a köztársasági elnök.

Ennek oka, hogy a Bizottság a források alapjául szolgáló GDP – vártnál alacsonyabb – növekedésével számol, és kedvezőtlenül érintené Magyarországot az az újonnan bevezetendő felső korlát is, amely a GDP-jük 2,5 százalékában határozná meg az országok számára adható uniós kohéziós források mértékét. Áder János szerint európai uniós szinten körülbelül 19 milliárd euróval kevesebb pénz jutna felzárkóztatásra, ennek 40 százaléka Magyarországot érintené.

A köztársasági elnök azt az üzenetet próbálta eljuttatni a Bizottság és az Európai Tanács elnökének is, hogy a kohéziós politika szinten tartásával „mindenki jól járna”. Egyrészt az adott tagország, mert több pénzt fordíthatna beruházásokra; másrészt az Európai Unió, mert csökkenne a szakadék a fejlettebb és a kevésbé fejlett tagállamok között; harmadrészt pedig a kohéziós politika forrásainak csökkentését szorgalmazó nettó befizető országok is. Áder János magyarázata szerint a kohéziós beruházások 61 százalékát a nettó befizető országok vállalkozásai hajtják végre, így ez végsősoron visszaszállna rájuk.

A nettó befizetők azon érvére, amely szerint a most nehéz helyzetben lévő dél-európai országoknál sem segített a kohéziós politika, a köztársasági elnök azt mondta, „ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket is, csak azért, mert valaki nem volt transzparens”! Áder János szigorúbb felügyelettel és a bürokrácia csökkentésével tenné hatékonyabbá az uniós pénzek felhasználását.

A BruxInfo kérdésére Áder János nem kívánta meghatározni, hogy Magyarország milyen jellegű és mélységű gazdaságpolitikai integrációban lenne érdekelt, illetve melyek lennének azok a tabutémák, amelyek kapcsán Magyarországnak nem lenne szabad lemondania szuverenitása egy részéről sem. Azt viszont elmondta, hogy Magyarország mindig is csatlakozni akart az euróövezethez.

A köztársasági elnök az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének beszélt arról az uniós katasztrófabiztosítási alapról is, amelynek koncepcióját ő maga dolgozta ki a 2010 októberi vörösiszap-tragédia után. Eszerint a szennyező iparágakban működő nagyvállalatoknak az árbevételük 0,002%-át kellene befizetniük egy uniós alapba, amelyből kárpótolni lehetne a jövőben a katasztrófát elszenvedő országokat.

A biztosítási alap felállításával kapcsolatban jelenleg is zajlanak egyeztetések az Európai Parlament és az Európai Bizottság között. Áder János korábban a BruxInfónak elmondta, Kristalina Georgieva EU-biztos nyitottnak mutatkozott az ötlet megvalósítására. Az államfő azt mondta, a kötelezően befizetendő díj nem róna vállalhatatlan terheket a cégekre, „az inflációs hatása zéró lenne”.