Apró öröm a német nyelvű sajtóban a görög választás kapcsán

Meggyűlhet a németek baja a görögökkel: most elsősorban nem a pénteki Németország-Görögország EB-negyeddöntőre kell gondolni, hanem a vasárnapi görög országgyűlési választás kimenetelére. Ugyan a görögök igent mondtak Európára és a megszorításokra, ami az uniós hitelcsomag további folyósítását és a vállalt kötelezettségek teljesítését jelentheti, kérdés hogy a harmatgyenge koalíció meddig lesz életképes. Egyes német lapok egyenesen úgy vélik, hogy Görögország jövője nem Athénban, hanem Berlinben fog eldőlni. Sajtószemlénk következik.

A legnagyobb német baloldali napilap, a Süddeutsche Zeitung a vasárnapi esti görög választási eredményt a tomboló vihar közepette érkező pillanatnyi lélegzetvételhez, Görögországot pedig „a háborgó tengeren lévő hajótörött matrózhoz” hasonlította. A választást követően a politikusoknak esélyük adódott arra, hogy „mentőmellényt dobjanak a hajótöröttnek”. A szociáldemokrata lap ugyanakkor kritikus a választásokon győztes Új Demokrácia alapvető elképzeléseivel kapcsolatban, mivel a konzervatív párt egyáltalán nem fog új irányvonalat hozni az eddigi teljesítő politikába, Antonisz Szamarasz, a párt elnöke pedig közel sem a „bizalom és átláthatóság megtestesítője”. Pozitívumként említi a lap, hogy Szamarasz legalább az „EU-s mentőcsónakkal” karöltve képzeli el a megoldást, nem úgy, mint a radikális baloldali Alexis Tsziprasz, és pártja a SYRIZA.

A legnagyobb német konzervatív napilap, a Franfurter Allgemeine Zeitung elemzésében elsősorban a görög választási eredmény pozitív uniós fogadtatásáról számolt be: „vasárnap este nem maradt bontatlan pezsgősüveg Brüsszelben”. A lap többek között Martin Schulz, az Európai Parlament német származású elnökének nyilatkozatát említi meg, miszerint most már az „EU meg tudja vizsgálni, hogy a válság megoldása szempontjából mit lehetne tenni, feltéve, ha Görögország teljesíti a vállalt kötelességeit.” A polgári lap szerint az is okot adhat a bizakodásra, hogy az új görög vezetést Brüsszelben jól ismerik, nem úgy, mint a legnagyobb görög ellenzéki pártot, a SYRIZA-t. Schulz egyébként korábban az Európai Tanács több ülésén több időt és türelmet kért az európai vezetőktől a görögországi helyzet megoldása kapcsán.

A berlini székhelyű Der Tagesspiegel pénzügyi szempontból is megvizsgálta a választási eredményt. Az újság a svájci születésű bankár, Josef Ackermann – aki korábban a Deutsche Bank vezérigazgatója volt – tanulmányát említi meg, ami szerint az egész görög euró-kilépést, annak minden csődeljárásával, bankrendszer összeomlásával és járulékos költségével 500 milliárd euróból meg lehetne oldani. Ebből az összegből 80 milliárdnyi euró lenne a németek terhe: ugyan mi ez az összeg, „ha a németeknek nem kéne mérgelődniük a lusta görögök miatt?”- teszi fel a kérdést Ackermann. A Tagesspiegel szerint azonban senki nem számolt az esetleges következményekkel, vagyis ha a görög válság nem áll meg a görög határoknál, és magával rántja a következő áldozatot. A berlini lap szerint az új görög vezetés lendületet hozhat a görög válságkezelésbe, ami bizakodásra adhat okot.

A bécsi liberális Der Standard napilap „Az üzenet megérkezett” című cikkében úgy véli, hogy „a görögök megértették, hogy mekkora volt a választás tétje országuk és Európa számára”. A bécsi lap szerint azonban csak kevesen voksoltak az Új Demokráciára meggyőződésből, sokkal inkább remény vezérelte az embereket a konzervatívokra való szavazásnál: „ők majd stabilizálni tudják a helyzetet, ami jelzésértékű lesz a pénzpiacoknak és az európai országoknak”- vélhették a görög választók a liberális lap szerint.

A svájci Neue Zürcher Zeitung „mélységesen megosztott országnak” nevezte Görögországot. A polgári lap szerint még a konzervatívok által vezetett kormány sem jelent biztosítékot arra vonatkozólag, hogy Görögország bennmarad az eurózónában. Az Új Demokrácia és a meggyengült PASZOK pedig a hitelezők által előírt szigorú megszorító intézkedések maradéktalan betartását fogják előirányozni, amik egyébként korábban tönkretették az országot. Az igazán lényegi kérdés az lesz, hogy mekkora az új kormány valós mozgástere. Ez azonban biztosan nem Athénban fog eldőlni, véli a svájci újság.