Féltékenység, pletyka és humor a Határon Túli Színházak Szemléjén

Szerelmi féltékenység, pletyka, boldog egymásra találás, humor és a boldogság keresése Csehov, Goldoni, Örkény vagy Shakespeare művei alapján kortárs és klasszikus formában a határon túlról. A színházi szemlén az elmúlt időszak legnagyobb határon túli produkcióit élvezhette a magyarországi közönség a budapesti Thália színház színpadán. Négy ország nyolc városából érkező magyar színi társulatok nem hagyták katarzis nélkül a budapesti közönséget.

A Tháliában megszervezett rendezvénysorozat nem csak a repertoárt tekintve egyedi. Szakmai szempontból lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a különböző országokban magyar anyanyelven alkotó határon túli színjátszás értékeit, valamint a külhoni magyar színjátszás fejlődését is figyelemmel követhetjük. A rendezvény fővédnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a szemle az egyetlen magyar nemzethez tartozás gondolatának megvalósítását jelenti. Berényi Géza, a színház igazgatója elmondta, hogy a rendezvény időszakára olcsóbb jegyárakat határoztak meg annak érdekében, hogy a rendezvényt minél többen tekinthessék meg.

„A magyar államnak kettős feladata van: fontos a nemzet közjogi egyesítése – a határon túli magyaroknak az állampolgárság megadása által -, amely azonban önmagában nem elég az alapot jelentő, megtartó kultúrnemzet megléte, megerősítése nélkül. Ebben pedig mi lehetne nagyobb erő, mint a színházak, amelyek a művészet, a kultúra és a nyelv erejével tartják össze a nemzetet” – mutatott rá Semjén Zsolt.

A május 9. és 14. között zajló szemlén a színházkedvelő közönség három nagyszínpadi és öt stúdiószínpadi előadásra válthatta ki bérletét. A programot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Káprátaljai Megyei Magyar Színház, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat, a Komáromi Jókai Mór Színház, az Aradi Kamaraszínház, a Szabadkai Népszínház, a gyergyószentmiklósi Figora Stúdió Színház és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatainak külhonból a hazai közönség elé hozott darabjaiból állították össze.

Mit is kezdhetünk azzal, aki másmilyen?

A hat napos rendezvény nyitó előadása a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A velencei kalmár című darabja volt. Az egyik „legproblémásabb” Shakespeare műnek tartott színdarabban olyan kérdések kerülnek elő, mint hogy megbízhatunk-e a törvényekben, mit kezdjünk azzal, aki nem olyan, mint mi, illetve hogy mire való a pénz. A kérdésekre pedig egy romantikus komédiában tolmácsolva, Nemes Leventével (a velencei Dózse), Mátray Lászlóval (Antonia, velencei kalmár) és Tamási Áron Színház társulatának további remek színészeivel együtt kereshettük a választ. Ugyanezen a napon mutatkozott be a kárpátaljai társulat is, akik Örkény István klasszikusát, a mátraszentannai idilli nyugalomban élő Tóték történetét hozták a magyarországi közönség elé. Szűcs Nelli, Tóth László, Trill Zsolt és az egész társulat saját maga készítették elő és rendezték be a színpadot, mielőtt megeleveníthették a család éjt nappallá tévő dobozolását.

Amikor a női bajkeverés olasz temperamentummal vegyül

A szemle harmadik napján a szatmárnémetieké volt a nagyszínpad. Az erdélyiek egy kellemes kis olasz kikötővároska nem mindennapos mindennapjait elevenítik meg a színpadon. Goldoni zseniális Chioggiai csetepaté című darabjában a halász férjeikre váró nők csetepatéja, ármánykodása és csípős incselkedései által okozott bajok legjobb orvoslója végül a szerelem lesz. A társulat művészeti igazgatója, Keresztes Attila által színpadra álmodott darabban a főbb szerepekben István István, Lőrincz Ágnes, Laczkó Tekla és Péter Attila Zsolt előadását láthattuk. A Jókai Színház ezúttal nem egy klasszikus színdarabbal érkezett Komáromból. A szemle negyedik napján egy Arany balladáiból és kései líráiból a színház Jászai Mari díjas igazgatója, Tóth Tibor által összeállított előadói esttel örvendeztették meg a közösséget. A Tetemre hívásban felcsendülő dallamok magyar, skót és ír motívumokra épülnek.

„A férfi élet másodpilótái”

Az aradi Kamara Színház kétszereplős monodrámával érkezett Budapestre. Az ötven perces előadásban huszonöt Petri György vers hangzott el Balog József és Tapasztó Ernő előadásában. A központban pedig nem más állt, mint a Nő. Az előadás rendezője Gujdár Gabriella, akinek ötletei alapján két férfi női megközelítésből beszél a nőkről. A szabadkai teátrum művészei Slade és Brestyánszki (Egy)mással című darabjában a se veled sem nélküled állapot vívódásait jelenítették meg. Az alkoholista Amy szerepében Kalmár Zsuzsa, a sikeres drámaíró, Michael szerepében Ralbovszki Csaba szereplését láthattuk.

Hagyományos szerepek nélkül

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az Arany-légy című színi előadással lépett a magyar közönség elé. A színdarabban olykor abszurd, míg máskor lélekfelelemő jelenetek váltották egymást, melyet az erős képiség és a zene tett méginkább impresszívebbé. A szemle a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendégszereplésével zárult. Csehov Mi lett a nővel? című férfimesében Dénes Gergely, Antal D. Csaba és Barabás Árpád szereplését láthatjuk Gyabkin, Jura és Aljosa szerepében.

Lesz belőle hagyomány?

A Szemle hat napján tehát nyolc különböző színház, színi társulat mutatkozott be a magyarországi közönségnek. A szervezők elmondása szerint az előadások sikerét tekintve a cél, hogy a szemle egy igazi határon túli színházi fesztivállá fejlődjék és még több magyar színi társulat számára tegye lehetővé a magyarországi fellépést. A határon túlről érkező művészek lehetőséget kaptak arra, hogy élőben, televízión, illetve rádión keresztül mutathassák be tudásukat. A színházba járó közönségnek pedig az a nagyszerű lehetőség adatott meg, hogy szembesüljön a magyar színészek tehetségével, és ezzel közelebb kerüljön hozzá Gyergyószentmiklós, Szabadka vagy éppen Komárom. Ennek nem csak szakmai szempontból van jelentősége, hanem a magyar kultúra gyöngyszemeinek fennmaradását és a nemzeti összetartozást is segíti. Bízunk benne, hogy jövőre is megrendezésre kerül ez a fesztivál is! Minél több területen ismerjük meg egymást, annál közelebb kerülhetünk egymáshoz…