A cseh és az azeri államfő azt szeretné, ha az Európai Unió keleti partnerségi programja, amely hat volt szovjet köztársaságot érint, a valódi együttműködés programja lenne, mert a jelenlegi helyzet szerintük nem ilyen.
„Megértem az azeri fél elvárását, s ma aránylag hosszan beszélgettünk erről. Azerbajdzsán azt szeretné, ha a Keleti Partnerség projektjében a partnerség szó valósággá válna” – jelentette ki Václav Klaus csütörtökön Prágában azután, hogy hivatalában Ilham Alijev azeri elnökkel tárgyalt.
Azerbajdzsán részt vesz a Keleti Partnerség programjában, amelyet 2009 első felében a cseh elnökség idején indított útjára az Európai Unió. Klaus elvárása szerint az unió nagyobb felelősséggel fog a jövőben viszonyulni a projekthez, és a helyzet javulni fog.
„Kijelenthetem, hogy a Cseh Köztársaság ezt támogatni fogja” – szögezte le a cseh köztársasági elnök.
Kifejtette: Csehország már hosszabb ideje elégedetlen azzal, ahogy az EU a Keleti Partnerség programját kezeli. Azerbajdzsánon kívül még Fehéroroszország, Örményország, Grúzia, Moldova és Ukrajna vesz részt a projektben.
Az Azerbajdzsán és Örményország között két évtizede vita tárgyát képező Hegyi-Karabah problémájával kapcsolatban Klaus szintén úgy fogalmazott, hogy érti az azeriek pozícióját.
„Biztos, hogy én sem lennék megelégedve azzal, hogy hazám egy részét valaki más tartja megszállva. Javaslatot, hogyan lehetne megoldani ezt a helyzetet, sajnos én sem tudok adni” – fejtette ki kérdésre válaszolva a cseh államfő.
„Azerbajdzsánnak érdeke, hogy minél több cseh cég jöjjön az országba. Elsősorban az infrastruktúrában és az iparban van szükségünk külföldi beruházókra” – mondta Alijev újságíróknak. Klaus kijelentette, hogy Csehország számára Azerbajdzsán stratégia partner, hiszen a cseh kőolajszükséglet 25 százaléka onnan származik.
Kitekintő / MTI