Szigorodhatnak a schengeni szabályok

A személyek szabad mozgásának tiszteletben tartásával adta meg az irányt az Európai Tanács a Schengen-övezet reformjára. Az uniós állam- és kormányfők pénteken lehetőséget adtak egy olyan biztonsági mechanizmus kiépítésére, amelyet rendkívüli migrációs nyomás esetén alkalmazhatnának a tagországok: ennek része lehet a belső határellenőrzés visszaállításának lehetősége is, később kidolgozandó feltételek mellett. A tagállami vezetők a menekültügyi rendszerről, a külső határőrizet megerősítéséről és a déli partnerségi programokról is tárgyaltak a részben migrációs témáknak szentelt csúcstalálkozón.

Megállapodtak az uniós állam- és kormányfők a Schengen-övezet megerősítésének alapelveiben. Az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó után azt mondta, még az előtt javasolta a határellenőrzés nélküli övezet napirendre vételét, hogy megkezdődtek volna a változások Észak-Afrikában, az ennek nyomán Európába induló migránsok ezrei, és az ezt követő európai határellenőrzési zavar viszont új lökést adott a témának – ismerte el Herman Van Rompuy. Az elnök leszögezte, a változtatások nem veszélyeztethetik a személyek szabad mozgásának alapelvét.

A belga politikus idézett az állam- és kormányfők által elfogadott záróközleményből, amely szerint az Európai Tanács felkéri az Európai Bizottságot arra, hogy szeptemberre terjesszen be konkrét jogszabályi javaslatot a schengeni rendszer átalakítására, ebben pedig szerepeljen egy olyan védekezési mechanizmus, amelyet az uniós tagállamok akkor léptethetnének életbe, ha egy tagországra komoly migrációs nyomás nehezedik. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy a belső határok visszaállítása csakis a legutolsó lehetőség lehet egy tagállam számára, ha már nem képes eleget tenni a kötelezettségeinek.

Minderre azért volt szükség, mert az észak-afrikai menekültek tömeges Európába vándorlása után Franciaország lezárta a belső határa egy részét, több tagállam pedig kilátásba helyezte ezt. A jogi bizonytalanságok után az Európai Uniótól kért segítséget Párizs és Róma.

Az Európai Bizottságnak a következő hónapokban kell tehát kidolgoznia az erre vonatkozó javaslatot, amelynek főbb irányait meghatározták most a tagállamok. Cecilia Malmström, belügyi EU-biztos viszont korábban közölte, a biztonsági klauzulát az elképzelései szerint csak igazán komoly, és kivételes jelentőségű fenyegetés esetén lehetne életbe léptetni, „a mostani migrációs nyomás viszont nem ilyen”.

Az Európai Tanács tárgyalta azt a bizottsági tervet is, amely szerint a Schengen-övezet irányítása (ideértve a rendszer működtetését, és az övezeti tagságra aspiráló országok megfeleltségének értékelését) javarészt átkerülne az Európai Bizottság hatáskörébe. Bár egy magas rangú tanácsi forrás korábban a BruxInfo kérdésére jelezte, hogy erről szó sem lehet, és a tagállamok nem szívesen adnának át hatásköröket a testületnek, az elfogadott szöveg már megengedőbben fogalmaz.

„A schengeni értékelésnek EU-alapúnak kell lennie, és be kell vonni a folyamatba a tagállamok szakértőit, az Európai Bizottságot és az illetékes ügynökségeket” – olvasható a tanácsi konklúziók között, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Tanács a közösségi módszert szeretné a jövőben alkalmazni az – 1985-ben még kormányközi alapon létrejött – Schengeni Egyezmény során. Az Európai Tanács arra lenne mindössze hajlandó, hogy felkérje az Európai Bizottságot arra, hogy folyamatosan véleményezze a tagállami értékeléseket.

A BruxInfo értesülései szerint bekerült viszont a zárközleménybe egy fél mondat, amely veszélyt jelenthet a román és a bolgár schengeni csatlakozásra. Úgy tudjuk, holland kérésre olvasható a szövegben, hogy nemcsak a megállapodásban lévő feltételeket, hanem az alapvető elveket és normákat is figyelembe kell venni a schengeni rendszer működtetésénél. Egyes szakértői értelmezések szerint a schengeni bővítést hagyományosan ellenző Hollandia így akart jogalapot teremteni Románia és Bulgária majdani csatlakozásának blokkolásához.

Az Európai Tanács elnöke beszélt az EU külső határőrizetének megerősítéséről is. Ebben szerepet játszik a 2013-ra működésbe lépő Európai Határellenőrzési Rendszer (EUROSUR), amely főleg a tagállami határőrizeti hatóságok közötti adatcserét és hatékonyabb együttműködést teremti majd meg. Herman Van Rompuy ennek kapcsán üdvözölte a csúcstalálkozó előestéjén létrejött megállapodást is az EU határőrizeti ügynökségének (Frontex) megerősítéséről is.

A volt belga kormányfő elmondta, az egyezség szerint a jövőben a Frontex már nemcsak egy koordinációs szervezet lesz, hanem saját felszerelést vásárolhat, és összekötőket küldhet harmadik országokba. Az ügynökség operatív szervezetét Európai Határőrizeti Csoportnak fogják hívni.

Herman Van Rompuy kifejezte azt is, hogy az állam- és kormányfők elkötelezettek amellett, hogy 2012-re teljesedjen ki a Közös Európai Menekültügyi Rendszer, amelynek értelmében egységessé válnak a menekültek befogadásával és kezelésével kapcsolatos szabályok. A politikus közölte, az Európai Tanács megadta a zöldjelzést a Tanácsnak, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az ezt célzó bizottsági javaslatról.

Az Európai Tanács elnöke az ülés után beszélt a komplex migrációs jogszabály-csomag jelentőségéről is. Herman Van Rompuy szerint a legjobb mód a bevándorlás csökkentésére, hogyha az EU hozzásegíti az észak-afrikai és közel-keleti fiatalokat ahhoz, hogy a saját területükön építhessék ki a jövőjüket.