Az EU-s kommunikációnak ki kell lépnie a „brüsszeli buborékból”

Hanyatlik a brüsszeli újságírás Reijo Kemppinen, az Európai Tanács sajtó- és kommunikációs főigazgatója szerint. Az uniós sajtófőnök elmondta, a tudósítók már kevésbé alaposan dolgoznak, az új, közösségi médiának viszont egyre nagyobb és fontosabb szerepe lesz az EU életében.

Az EurActivnak adott interjújában Reijo Kemppinen, a finn külügyminisztrérium volt munkatársa, majd Romano Prodi európai bizottsági elnök szóvivője, jelenleg pedig egy hat éves távollét után az Európai Tanács sajtó- és kommunikációs főigazgatója elmondta, egyre kevesebb a brüsszeli tudósító, mert a válság miatt egyre több médium csökkentette, vagy akár meg is szüntette a brüsszeli tudósítói helyek számát.

„Ahogy a hagyományos kiadóvállalatok a válsággal küzdenek, a Brüsszelbe küldött tudósítók egyre fiatalabbak, és egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve egyre gyorsabban, mint ahogy ez korábban volt” – magyarázta Kemppinen.

„Úgy tűnik azoknak az időknek már vége, amikor egy új újságírónak hat hónapja volt arra, hogy letelepedjen, körülnézzen és megtanulja a nyelvet, megismerje a helyet és az embereket. Most nem elég, hogy azonnal kell kezdeniük, de ugyanazt a történetet kell feldolgozniuk 3-4 különböző formában: nyomtatva, audiovizuálisan és weboldalakra is” – tette hozzá a volt szóvivő, aki szerint ezért még a legügyesebb újságírók esetén is hanyatlik az anyagok minősége. „Lehet, hogy a brüsszeli újságírás nem lesz kevésbé pontos, de sokkal gyorsabb lesz és kevésbé alapos” – mondta.

Kemppinen bízik a közösségi média jövőjében, mint az EU-s kommunikáció és mint a modern újságírás új eszközében: „A közösségi média egy olyan kifejezés, amit a digitális evolúció egyik fejleményének adtak, és aminek sok formája és alakja lehet, de ami radikális irányban fogja a jövőben tovább alakítani és változtatni a kommunikációs környezetet. És ez a változás szerintem csak a kezdet, az egyik ezáltal alapjaiban érintett szakma pedig az újságírás lesz” – magyarázta a Tanács kommunikációs igazgatója.

Kemppinen különösen a Twittert emelte ki, amely szerinte a tanácsi kommunikáció egyik fontos eszköze lett. Az Európai Tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy maga is aktív tweetelő, és a Twitter segítségével most először váltak szinte azonnal elérhetővé a a gyorshírek az EU-csúcstalálkozók alkalmával.

Az uniós sajtófőnök szerint egyaránt fontos az is, hogy a nemzeti közönségeket is jobban meg kell érteni, mert az EU kommunikációja sok esetben olyan, mintha egy „brüsszeli buborékba” lenne bezárva. A tagállamok olvasóinak jobb eléréséért ezért a Tanács sajtószolgálata most egy új online stratégiát dolgoz ki.

Ezzel együtt azonban a volt bizottsági szóvivő szerint nem elég weboldalakban gondolkozni, ha olyan országokat akarnak elérni, ahol nincs jelenlétük, vagy amelyeknek az újságírói nincsenek jelen Brüsszelben. A jobb kooperáció érdekében ezért szerinte az EU intézményeinek sokkal inkább szem előtt kellene tartania azt, hogy mi a valóság a tagállamokban.