Öt dolog, amit az új perui elnökről mindenképp tudni kell

A vasárnap megrendezett elnökválasztáson szoros küzdelemben győzött a baloldali-populista Ollanta Humala, volt alezredes.  Ellenfele, a konzervatív Keiko Fujimori volt – aki mellesleg a perui ex-diktátor, Alberto Fujimori lánya.

A Kitekintő.hu limai munkatársa a perui elnökválasztásról szóló tudósítások zárásaként összegyűjtötte azokat a főbb jellemzőket, melyeket tudni érdemes Latin-Amerika egyik legdinamikusabban növekvő országának következő vezetőjéről.

1) Ollanta, az egykori alezredes 2000-ben fegyveres felkelést indított a kormány ellen.

Több mint tíz évvel ezelőtt, Humala egy sikertelen katonai puccsot kísérelt meg az akkori elnök, az emberi jogi vétségek miatt 25 éves börtönbüntetését töltő Alberto Fujimori ellen. Fujimori egyébként néhány hónappal később faxon keresztül küldte el lemondását, majd Japánba menekült. Ollanta korábban részt vett a 80-as évek hírhedt terrorakcióit vezénylő Fényes Ösvény (Sendero Luminoso) maoista gerilla-szervezet elleni fegyveres akciókban, sőt harcolt az Ecuador ellen vívott háborúban is. A Sendero egyes sejtei mind a mai napig aktívak Peru őserdeiben.

2) Humala 2006-ban egyszer már indult elnökválasztáson – akkor másodikként végzett.

Az új perui államfő az előző voksoláson szintén szoros küzdelemben, a második fordulóban 52-47 százalékkal vereséget szenvedett a most leköszönő Alan Garcíától. A spanyol CNN-nek a múlt héten adott interjújában Humala sokat beszélt az elkövetett hibákról. Kiemelte, hogy akkori „radikális stílusa” elijesztette a szavazókat, akik később Garcíát támogatták.

3) Ollanta idén igyekezett homályban hagyni a venezuelai elnökhöz, Hugo Chávezhez való viszonyát.

Az előző választási kampányban a 48 éves Humala úgy tüntette fel magát, mint Chávez egyik jó bartája és pártfogoltja, aki radikális baloldali fordulatot ígér Peru számára. Ezt az elképzelését a 2011-es voksolás már nem folytatta, sőt próbált elhatárolódni a venezuleai államfőtől, és közelebb kerülni a brazil ex-elnökhöz,  Luiz Inácio „Lula” da Silvahoz. Ollanta retorikája sokkal kevésbbé volt radikális az idén, ráadásul elhagyta egyik fő ismertetőjegyét, a vörös pólót it.

4) Az elnök többször kijelentette: Peru gazdasági növekedését ki kell terjeszteni a szegényekre is.

A perui GDP az egyik legdinamikusabban növekvő az egész latin-amerikai térségben. Ennek ellenére a szegénységi küszöb alatt élők aránya még mindig a lakosság egyharmadát teszik ki. A nélkülözés főleg a mezőgazdasági, elzárt területeken jellemző. Humala egész kampányában, sőt a választás estéjén is hangsúlyozta a kérdés megoldatlanságát. „A haza csak akkor léphet előre, ha először a családok lépnek egyet” – fogalmazott az ex-ezredes.

5) Humala győzelme megrémisztette a befektetőket, akik attól félnek, hogy az új elnök növelni fogja a külföldi vállalkozásokra kivetett adókat.

A hivatalos választási eredmények kihirdetése után egy nappal összeomlott a perui értéktőzsde. A részvények értéke néhány óra alatt mintegy 12,5 százalékot zuhant. A csökkenés főleg a bányászcégek értékpapírjait érintette. Egy a CNN-nek adott interjújában Humala elmondta, hogy a vállalatok igényeit az eddiginél jobban hozzá kell igazítani a helyi közösségek akaratához. A tőzsdeindex egyébként azóta már emelkedett. A Moody’s pedig közleményben hangsúlyozta, hogy Perutól várható továbbra is a legerőteljesebb növekedés a régióban.