Spanyolország: nem tágít a Május 15. Mozgalom

Következő vasárnapig marad a tiltakozó tömeg a madridi Puerta del Sol terén – így határozott a tüntetők által felállított közgyűlés vasárnap reggel. Az elkeseredett fiatalokat és a kiábrándult idősebb korosztályt is magába foglaló mozgalom azonban nem csak a kormány politikája iránti nemtetszését szeretné kifejezni. Fórumot nyitottak az állampolgári véleményeknek, melyek rendszerezését és megvitatását az időközben kiépült platformok és csatornák segítik elő.  Amíg rendbontásra nem kerül sor, a rendőrség nem fogja megtisztítani a teret a tüntetőktől, ahogy nem avatkozott be a hétvégi kampánycsend idején sem.

Az elégedetlenség első hete

Az elégedetlenek mozgalmát a magas munkanélküliség és a kilátástalanság vitte először az utcára május 15-én. Másnap több százan újra gyülekeztek a Madrid középpontjában lévő Puerta del Solon, hogy tiltakozzanak az előző este letartóztatott 24 társuk fogva tartása ellen. A rendőrség 150 főt tiltott ki a térről, ennek ellenére kedd estére még több tüntető verődött össze. Több százan demonstráltak Spanyolország nagyobb városaiban is, így Barcelonában, Valenciában, Alicantében, Bilbaoban és Sevillában. 

Szerdára még többen lettek Madridban, mivel megérkezett az idősebb generáció is, akik a hagyományos, de lassabb információs csatornákat használják és csak ekkorra értesültek az eseményekről. A rendőrség ekkor már kordonokkal próbálta körülvenni a tüntetőket. A hétvégi tartományi és helyhatósági választások miatt egyre feszültebb lett a helyzet, föőeg az vált kérdésessé, hogy a tüntetések folytatódnak-e a szombati és vasárnapi kampánycsend idején is. Csütörtökön már a madridi Képviselőház előtt is tüntetések voltak. Egyre növekvő érdeklődés övezte az elégedetlenek mozgalmát, amit az is bizonyít, hogy a szervező ĄDemocracia Real Ya! (Valódi demokráciát most!) mozgalom honlapja aznap összeomlott. 

Pénteken a Választási Bizottság, szűk többségi támogatással, betiltotta a gyülekezést kampánycsend idejére. Péntek este azonban a madridi tüntetők száma már elérte a 25 ezret, míg Spanyolország nagyobb városaiban is több ezren tüntettek a központi tereken. A külföldi spanyol követségek és konzulátusok előtt is gyülekezőt tartott a külhonban élő spanyolok kisebb nagyobb csoportja, hogy hangot adjanak tiltakozásuknak. Több százan demonstráltak Londonban, Brüsszelben, Lisszabonban és Athénban, míg a többi városban, így Budapesten, kisebb volt a száma az elégedetleneknek. Szombat reggel Alfredo Pérez Rubalcaba belügyminiszter úgy döntött, nem tisztíttatja meg a teret a rendőrséggel, mondván a rendőrség fladata „a problémák megoldása, nem újabbak kreálása”. Amíg komolyabb rendbontás és a törvények áthágása nem következik be, a tüntetők maradhatnak a téren.  

Reykjavík és Kairó között

A demonstráció egyedülálló a spanyol demokrácia történetében. A hírcsatornák, társadalmi portálok, politikai elemzők és maguk a tüntetők is a 2008 őszi reykjavíki tüntetésekhez és a Tahrir tér mozgalmához hasonlítják a megmozdulást. Felipe González volt szocialista kormányfő azonban jelentős különbséget lát az arab tavasz és a spanyol tüntetések között. Az arab országokban a politikai választásért tüntettek, itt azt mondják semmi értelme szavazni- nyilatkozta González a La Sexta tévécsatornának.

A Május 15. Mozgalom rengeteg érdeket és véleményt próbál becsatornázni. A követelések a

kormány anti- szociális reformjainak leállításától a  választási reformon és a korrupt politikusok eltávolításán keresztül az atomerőművek bezárásáig terjed. Egy hét alatt kialakultak azok a fórumok és szabályok, melyek mentén a résztvevők bekapcsolódhatnak a társadalom ügyeinek megvitatásába.   A nyilvános vitákat bizottságok irányítják, a fórumok társadalmi témák szerint különülnek el. A mozgalom felállított egy titkárságot is mely összesíti az információkat és lehetőséget ad a megismerésükre. Mindezekhez a közösségi portálokat használják fel, ugyanúgy ahogy a külvilággal való kapcsolttartás is az interneten folyik. Fontos fórum továbbá a 40 fős jogi bizottság, melynek tagjai jogászhallgatók vagy állás nélkül maradt fiatal ügyvédek. A bizottság többek között a tüntetések folytatásának jogszerűségéről tárgyalja.

A mozgalom egyik szóvivője, Fabio Gándara a hét elején az El País baloldali lapnak elmondta, hogy a mozgalom pénzügyileg önfenntartó. A programok finanszírozását saját zsebből, gyűjtésből, adományokból, pólóeladásból oldják meg. Bár előbb a szakszervezetek, majd nagyobb cégek jelentkezetek, mint akik segítséget nyújtanának a pénzügyek terén is, a mozgalom felajánlásukat elutasította.

A Puerta del Sol olyan mint egy városállam, amely bizos túléli a választások napját- nyilatkozta az említett lapnak az egyik „térlakó”. A tüntetések feltűnően békésen folynak, szinte fesztiváli hangulatban. A tüntetők után nem marad nagyobb mennyiségű szemét, nem okoznak jelentősebb forgalmi fennakadást, az alkoholfogyasztás és az épületek legraffitizése nem jellemző. Az emberek napközben olvasnak, gyerekeikkel játszanak vagy a nyilvános vitákon vesznek részt.