Lesöpörték a szocialistákat a választásokon

Történelmi arányú vereséget mért a jobboldali Néppárt (PP) a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspártra (PSOE) a vasárnapi helyhatósági- és tartományi választásokon. A PP összesen tíz százalékkal, több mint két millió szavazattal, előzte meg riválisát. A jobboldal 13-ból 11 tartományban került többségbe, a szocialisták négy város kivételével elveszítették a kormányzás lehetőségét Spanyolország népesebb településein.

A választásokon a szavazásra jogosult 35 millió fő 66,2 százaléka vett részt, mely meghaladja a négy évvel ezelőtti választói hajlandóságot. A választási adatok 99,9 százalékos feldolgozottságánál biztosra vehető, hogy a vasárnapi tartományi- és helyhatósági választások legnagyobb győztese a konzervatív Néppárt. A jobboldal összesen 8,4 millió szavazatot kapott, mely a választók 37,54 százalékát jelenti. A PSOE 6,2 millió embert tudott meggyőzni a kormány helyes politikájáról, mely közel tíz százalékkal kevesebb szavazatot jelent, mint az ellenzéki jobboldalé.

A PP  nyolc tartomány (Kasztília-La Mancha, Madrid, Murcia, La Rioja, Kantábria, Valencia, Kasztília és León, a Baleár- szigetek) parlamentjében került abszolút többségbe. Ezekben a tartományokban biztosra vehető a néppárti kormányzás. A PSOE egyedül Extremadura tartományában számíthat tartományi többségre, amennyiben képes lesz a radikális baloldali Egyesült Baloldallal (IU) koalícióra lépni a jobboldali többség ellenében. Aragóniában a jobboldalnak nem sikerült megszereznie az abszolút többséget, de itt számíthat az aragóniai nemzeti pártok támogatására. Navarrában a konzervatív Navarrai Népi Unió (UPN), Asztúriában az egykori néppárti politikus Francisco Álvarez- Cascos Asztúriai Fóruma (FAC) szerezte meg a szavazatok többségét. Andalúziában, Baszkföldön, Galíciában és Katalóniában eltérő évben rendeznek tartományi választásokat.

Meglepetést jelentett, hogy a PSOE még inkább kiszorult a városok vezetőségéből. A nagyobb városok közül a katalóniai Tarragona és Lleida illetve, a kasztíliai Soria, Cuenca és Toledo maradt a kormányzó párt kezén. A szocialisták ráadásul elvesztették Barcelonát, 1979 óta először, ahol a jobbközép katalán Konvergencia és Unió (CiU) nyert. Spanyolország többi nagyvárosát, a baszk Bilbaot kivéve, néppárti városvezetés fogja irányítani az elkövetkezendő négy évben.

Zapatero miniszterelnök az eredmények tudatában éjfél körül elismerte pártja vereségét, de elvetette a lehetőségét az előrehozott parlamenti választásoknak. A PSOE most a pártvezetés megújítására készül, melynek, Zapatero szerint, hatásosnak és gyorsnak kell lennie. Mariano Rajoy bár a választások előtt többször követelte az előrehozott választásokat, most inkább csak megköszönte a választók támogatását és együtt ünnepelt pártja vezetőségével a PP madridi központjában.

A vasárnapi választásnak két érdekessége is akadt. Egyrészt a baszk és navarrai helyhatósági választásokon először induló Bildu kimagasló eredményt ért el 313 ezer szavazattal. A Bildu esetében az is kérdéses volt, hogy indulhat- e a választásokon, feltételezett ETA- kapcsolataira tekintettel. Másrészt 1, 23 százalékkal többen adtak le érvénytelen illetve, úgynevezett „fehér szavazatot” a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest. Utóbbi bevett szokás az ibériai államban, a szavazópolgárok a politikai elit elleni tiltakozásképpen üres szavazócédulát dobnak az urnába. Az érvénytelen szavazatok idei növekedését az elégedetlenek mozgalma politikaellenes kampányának tudja be a spanyol sajtó.