Képíró Sándor tagadja a vádakat

A Fővárosi Bíróságon csütörtökön kezdetét vette a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados büntetőpere; Képíró a tárgyalás előtt azt mondta: ártatlan, hazugságok sorozatával vádolták meg. A büntetőügyet a bíróság a büntetőeljárási törvény általános szabályai szerint tárgyalja, azaz nem katonai eljárásban.

Tekintettel azonban arra, hogy katonai, harctéri eseményeket kell a perben elbírálni, a büntetőügyet olyan bíró tárgyalja, aki rendelkezik a katonai ügyek elbírálásában szerzett szakmai tudással is. A tárgyalást Varga Béla bíró vezeti. Képíró Sándor védője Zétényi Zsolt, a vádat Falvai Zsolt képviseli. A tárgyaláson részt vesz Vladimir Vukčević, a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb különleges ügyész, valamint a szerb nagykövetség által delegált személyek.

A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff is jelen van a tárgyaláson. 2008-ban Vukčević hivatala Zuroff-fal együtt kérte a Képíró elleni vizsgálat megindítását.

„Nem történt semmi!”

A tárgyalás iránt nagy az érdeklődés, a magyar mellett a külföldi sajtó is képviselteti magát. A per kezdete előtt a botjába kapaszkodó, nehezen mozgó 97 éves férfit a tárgyalóterem hátsó bejáratából kísérték terembe, miközben egy nő „Gyilkosok! 97 éves öregember gyilkosai!” feliratú táblát tartott a férfi elé. Képíró először a hallgatóság részére fenntartott padsorban foglalt helyet, majd a vádlottak padjához kísérték. A jelenlévők közül valaki azt kiabálta: „Biszku Bélát miért nem hoztátok ide?” A nézők között megjelent több, sárga Dávid-csillagot viselő fiatalember is.

A tárgyalás előtt Képíró Sándor az újságíróknak azt mondta: nem vett rész a vérengzésben, nem is kapott utasítást rá, ártatlanul vádolják, és szerinte ez ki is fog derülni. Mint mondta, hazugságok sorozatával vádolták meg. Arra a kérdésre, hogy fog-e vallomást tenni, azt felelte: ha kérdezik, válaszol. Az 1942-ben történtekről azt mondta: nem történt semmi, csak igazoltatás, nem igaz, hogy lemészároltak volna bárkit. A tárgyalás szerinte cirkusz, minden hazugságon alapszik. Nem tudott a mészárlásokról, felettesei nem beszéltek róla. Teljesen ártatlannak vallja magát.

A bíró megkérdezte a vádlottat, hozzájárul-e, hogy kép- és hangfelvételt készítsenek róla. Képíró nemmel felelt.

Az előzmányek

A vád szerint Képíró Sándor 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civil személyek törvénytelen kivégezésében. Képíró Sándort 2009. szeptember 14-én gyanúsította meg háborús bűntett elkövetésével a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Az ügyészség akkor kiadott közleménye szerint a bűncselekményt K. Sándor társtettesként követte el. Mint írták, a rendelkezésére álló adatok szerint 1942. január 23-án a K. Sándor vezette járőrosztag tagjai – a gyanúsított által beosztottjaihoz továbbított parancs alapján – „az újvidéki tisztogatás” során négy civilt lelőttek. A férfi cselekménye a büntető törvénykönyv szerint „egyéb háborús bűntettnek” minősül, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

A megidézett múlt

Ezt követően a vádirat lett ismertetve, abban többek között elhangzott: 1942. január 23-án a Képíró Sándor csendőr főhadnagy által irányított járőrök közül ismeretlenek indokolatlanul lelőttek négy embert, egy házaspárt, valamint egy nőt és egy férfit. A vádlottat egy rokona segítette, hogy megértse, mi hangzik el. Kijelentette: tudja, hol van, és hogy miért van itt: hazugság, koholmány alapján, ártatlanul.

Elhangzott továbbá: a vádlott Nagy János főhadnaggyal ellenőrizte a beosztottak tevékenységét, amikor találkoztak egy körülbelül 30 fogolyból álló csoporttal. Ekkor érkezett oda a hadtestparancsnokság tehergépkocsija is, amelyről teát osztottak a razziában részt vevőknek. A vádlott megkérdezte a járművezetőtől, elvállalja-e, hogy az ott várakozó, összegyűjtött foglyokat elviszi a kivégzőhelyként megjelölt helyre. Miután erre a gépkocsivezető ráállt, a foglyokat felparancsolták a platóra, majd a kivégzőhelyen Nagy János jelenlétében, kétperces sortűzzel megölték őket. A közvádló szerint ezzel a magatartásával Képíró Sándor közreműködött emberek törvénytelen kivégzésében, emiatt az ügyészség háborús bűntett elkövetésével vádolja.

A meghallgatás

A vádirat ismertetése után a bizonyítási eljárás a 97 éves, jogi végzettségű, magyar-argentin állampolgárságú Képíró Sándor meghallgatásával kezdődött. Elmondta: 1939-ben lépett be a csendőrség állományába hadnagyként. Újvidékre 1942. január 21-én érkezett a makói századdal. A háború után Ausztriában élt, majd Argentínában telepedett le, és 1996 májusában tért vissza Magyarországra. A tárgyaláson azt mondta: nem érzi magát bűnösnek.

Az újvidéki razziáról úgy nyilatkozott: 1942. január 20-án riadóztatták, vonatra ültették, és meg sem álltak Újvidékig. Akkor még nem tudták, hova mennek. Az őrnagy azt mondta nekik, hogy ha támadás éri a járőröket, fegyvert kell használniuk. Képíró Sándor szerint ekkor arra kérte a felettesét, hogy adja írásba a fegyverhasználatról szóló utasítást. A felettes ezt megtagadta. A razziában így részt kellett vennie, de elmondás szerint nagyon vigyázott arra, hogy azon a területen, ahol ő volt, ne legyen fegyverhasználat. Nem is hallott erről, és sosem buzdított erre embereket. A vádlott Nagy Jánossal főhadnaggyal kapcsolatban – akivel a vádirat szerint a beosztottak tevékenységét ellenőrizték, és aki jelen volt harminc fogoly meggyilkolásánál, majd később Képíró ellen vallott – azt mondta: nem ismerte őt, nem is találkozott vele.

A per folytatódik

Képíró Sándor ennyit tartott érdemesnek elmondani a tárgyaláson, ezután a nyomozati szakaszban tett vallomását ismertette a bíró. A volt csendőr századost először 2009. szeptember 14-én hallgatta meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Akkor azt mondta: a gyanúsításban foglaltak nem fedik a valóságot, nem igaz, hogy Újvidéken zsidó és szerb embereket összegyűjtöttek és kivégeztek volna, ez partizánellenes művelet volt. A lakossággal nem került érintkezésbe, házakban nem járt. Ez alól kivétel, amikor a fülébe jutott, hogy egy honvéd zászlós ki akarja végezni a szálló tulajdonosát a családjával együtt, őket sikerült megmentenie.

A tárgyaláson több mint ötven hallgató vett részt, köztük Képíró Sándor lánya is. A büntetőper pénteken folytatódik.