Andor: „Nem volt megfelelő koordináció a romák integrációjáról szóló politika célkitűzései és a finanszírozás módja között”

Mivel Európa több foglalkoztatási és szociális problémával küzd a válság óta, az Európai Szociális Alapnak több társadalmi befogadást célzó intézkedést kellene támogatnia, és pénzügyi kivitelezéshez szükséges kompetenciákkal is fel kéne ruházni azt – mondta Andor László foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozásért felelős biztos az EurActivnak adott interjúban.

Európai szinten a március egy nagyon fontos hónap, mivel ekkor a politikai döntéshozók számos kulcsfontosságú területen hoznak meghatározó döntéseket. A Stabilitási és Növekedési Paktumot kiegészítő Európaktum részeként a pénzügyminiszterek abban állapodtak meg, hogy mielőtt egy országot túlzott deficit eljárásnak vetnek alá, megvizsgálják a nyugdíjrendszer reformjának nettó költségeit. Kilenc ország nyújtotta be ezt a kérelmet 2010 októberében, köztük eredetileg a négy visegrádi ország . Gondolja, hogy ez egy jó módszer arra, hogy felgyorsítsák a nyugdíjrendszerek reformját az EU-ban?

Nos, az Európai Unióban széles körű vita alakult ki a Bizottság rendszert választják, akkor is érdekeltek legyenek kiegészítő magánnyugdíjpénztári pillérek kialakítására, mert csak ezek tudnak az egyéni karriertervekre megfelelő válaszokat adni, és a több pillér csak növelheti az egész rendszer stabilitását.

Az egyik prioritása a mandátuma alatt a hosszú távon is működőképes nyugdíjrendszerekre vonatkozó javaslatok előterjesztése. Amikor júliusban bemutatta a fent említett Zöld Könyvet az EU nyugdíj reformjáról, azt mondta, hogy a jelenlegi európai életmódnak meg kellene változnia. Továbbá azt is állította, hogy a Bizottság nem fogja sürgetni a tagállamokat azért, hogy azok azonnal növeljék a nyugdíjkorhatárt. A német kancellárnő, Angela Merkel és a francia elnök, Nicolas Sarkozy előrukkoltak egy versenyképességi paktummal, amit később európaktumra kereszteltek át. Ez a paktum arra kötelezi a tagállamokat, hogy hozzák összhangba a tényleges nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal. Hogyan értékeli ezt a fejleményt?

A Bizottság már a januári éves növekedési felmérésében megfogalmazta, hogy összefüggésnek kellene lennie a törvényes nyugdíjkorhatár és a várható élettartam között az adott országban. Ez nem vonja magával az EU-n belüli egységes nyugdíjkorhatár bevezetését, mivel a tagállamok demográfiai adatai között jelentős eltérések vannak.

Ebben a Zöld Könyvben hangsúlyozzuk a demográfiai trendek jelentőségét a nyugdíjrendszerek reformjának kialakításában. Például Svédországban jóval magasabb a férfiak várható életkora az európai átlagnál, míg Lettországban ez az érték jóval alacsonyabb. Lehetetlen egy egységes korhatár bevezetését javasolni, de amikor a tagállamok a saját reformjak során az életkor kérdését vizsgálják, arra a megállapításra kell jussanak, hogy szükség van a nyugdíjkorhatár kiigazításaira, figyelembe kellene venniük a várható élettartamot az adott országban.

Gondolja, hogy az országok mára már megértették, hogy ha nem veszik figyelembe a demográfiai válságot, akkor csődbe mennek?

A nyugdíjrendszerük kevésbé lesz fenntartható hosszú távon, és a társadalombiztosítási rendszerek egyenlegének zavarai jelentősen ronthatják az államháztartás helyezetét, én inkább így mondanám.

A Zöld Könyvet a nyugdíjakról szóló Fehér Könyv követi, ahogy említette, ami 2011 harmadik negyedére várható. Fel tudná most vázolni a körvonalait ennek a Fehér Könyvnek?

Ez még túl korai lenne. Többféle megoldást fogunk javasolni a tipikus problémákra, így megállapodások útján fog megszületni az eredmény. Az egyik jellemző probléma azokban az országokban van, ahol a magánalapú nyugdíjrendszer dominál, mint az Egyesült Királyságban vagy Hollandiában. Különösen figyelni kell arra, hogyan lehetne jobban szabályozni a nyugdíjalapokat. Ennek a problémának a megoldása folyamatban van.

Kézbe kell vennünk a kezdeményezést a nyugdíjrendszer azon elemeivel kapcsolatban, amelyek összefüggnek az európai munkaerő-piaci integrációval. Ez a nyugdíjak „hordozhatóságáról” szóló kezdeményezéshez fog vezetni, ami véleményem szerint a Bizottság egyik fontos kezdeményezése lesz. Ez kapcsolatban áll az Egységes Piaci Intézkedéscsomaggal is, mivel segíti az európai munkaerő-piac és az európai egységes piac jobb működését.

De a Fehér Könyvben néhány szempontot jobban figyelembe kell vennünk, mint a Zöldben. A nemek kérdése egy ezen szempontok közül. Ezzel nem foglalkoztunk mélyrehatóan, mivel megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszer kialakítására koncentráltunk. Az azonban igaz, hogy ebben a kérdésben a nemek dimenziója rendkívül fontos. Jelentős különbség van ugyanis a férfiak és a nők nyugdíjának összege között, ami a két nem fizetésbeli különbségéből ered. Vannak azonban további összetevők is, ezért ezeket is figyelembe kell vennünk a Fehér Könyvben.

A tagállamok idén kezdik meg a konzultációt az EU 2014-től érvényben lévő pénzügyi keretéről. A Bizottságnak nyáron kell bemutatnia erre vonatkozó javaslatát. A szociális ügyek megerősítésének fontos eszköze az Európai Szociális Alap, aminek a hatékonysága azonban sokszor megkérdőjeleződött. Mi a jövője az ESZA-nak az új költségvetésben? Jelenleg a legfőbb kihívás a munkanélküliség, különös tekintettel a fiatalok foglalkoztatására, és a szegénység. Számíthatunk-e egy erősebb ESZA-ra, ami segíteni tudja az EU-t a cselekvésben?

Hivatalba lépésem első pillanatától kezdve az Európai Szociális Alap megerősítésén dolgozom. Pontosabban az alap általános kapacitásának megerősítésén és a gyengeségek kiküszöbölésén fáradoztunk az elmúlt években. Tanulnunk kell abból, hogy egyes országok milyen jól, mások milyen nehézségek közepette használták az Európai Szociális Alapot. Ezek alapján különböző következtetéseket kell levonni.

Például fontos az alap használatának egyszerűsítése, de ennek össze kéne kapcsolódnia a küldetés jobb azonosításával, vagyis azzal, hogy mire való pontosan az Európai Szociális Alap. Mivel Európa több foglalkoztatási és szociális problémával küzd a válság óta, az Európai Szociális Alapnak több társadalmi befogadást célzó intézkedést kellene támogatnia. Továbbá azt gondolom, hogy az Európai Szociális Alapot a pénzügyi kivitelezéshez szükséges kompetenciákkal is fel kellene ruházni, azért, hogy több – nem EU-s vagy esetleges magán – tőkét tudjon bevonni, és ezzel segítse az EU politikáit. Egyszerűen azért, mert a kihívások egyre nőnek, míg a pénzügyi kapacitás korlátozott marad.

De azt is gondolom, hogy nem folytathatjuk az elmúlt 20 év trendjének megfelelően. 20 évvel ezelőtt ugyanis az Európai Szociális Alap mintegy 40 százalékát tette ki a Kohéziós Alapnak, míg ma annak csak 22 százaléka. Ez nem folytatódhat így, ha fenn akarjuk tartani az Európa 2020 stratégia hitelességét, ami egyszerre célozza a foglalkoztatottság jelentős mértékű növelését és a szegénység csökkentését.

A Bizottság azt állítja, hogy a romák ügye európai ügy. Több projekt és program is van, amely a romák integrációját célozza. Ezeket azonban gyakran kritika éri, mivel csak rövid távú hatásuk van és hosszú távon semmit nem oldanak meg. Létezik bármilyen innovatív megközelítés a roma kérdéssel kapcsolatban, aminek a hatása maradandó?

A Bizottság felállított egy munkacsoport, amely múlt év szeptembere és decembere között elemezte az EU alapjainak használatát, és levonta a megfelelő következtetések.. A tapasztalatok vegyesek voltak. Vannak jó projektek, de jelentős nehézségek is felmerültek, egyrészt azért mert nem volt megfelelő koordináció a romák integrációjáról szóló politika célkitűzései és a finanszírozás módja között. Másrészt pedig a projektek időbeni korlátossága miatt, ami különösen a foglalkoztatottságot és a lakhatást érintő esetében probléma.

Több olyan eset volt, ahol az EU alapokat használták, de vagy nem volt kimutatható az eredmény, vagy az csak átmenetinek bizonyult. Egyszerűsítenünk kell a programokat annak érdekében, hogy az Európai Szociális Alap a marginális társadalmi csoportok, így a romák számára is elérhető legyen. Új irányokat is meg kell nyitnunk, például a kora gyerekkori gyereknevelés területén. Ez egyébként abszolút kulcskérdés, mivel a kora gyerekkori nevelés és a roma gyereke iskolai részvétele nélkül nem tudjuk a romák munkaerőpiaci kirekesztésének ördögi körét, akár a munkanélküliség, akár a munkáltathatóság szempontjából.

Az Ön első éve alatt, mint foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos, indították be az Európa 2020 stratégiát és annak hét úgynevezett zászlóshajó kezdeményezését. A tagállamoknak áprilisig kell előterjeszteniük a nemzeti célokat tartalmazó reform programjaikat. Gondolja, hogy a tagállamok elég határozottak, amikor a munkanélküliség, a szegénység és a szociális kirekesztés ellen kell nemzeti célokat kell megfogalmazniuk?

A kép egyenetlen. Néhány tagállam eléggé ambiciózus volt, mások óvatosabbak, és megint mások vonakodóak. Mindegyik országgal együtt dolgozunk, mert biztosítanunk kell, hogy az ambiciózus országok reálisak maradjanak, a túl reálisak pedig kicsit ambiciózusabbak legyenek. És azokkal az országokkal is együtt dolgozunk, akiktől még nem kaptuk meg a célkitűzéseket.

Biztosítanunk kell, hogy ha az összes tagállam kötelezettségeit összevetjük, az európai szinten 75 százalékos foglalkoztatási arányt és legalább 20 millió ember szegénységből való felemelkedését fogja eredményezni. Jelenleg még nem tartunk itt, de nagyon remélem, hogy a tagállamok kormányaival folytatott közvetlen együttműködés és dialógus jó eredményre fog vezetni.

Milyen eszközökkel lehet az országokat határozottabb célok kitűzésére bírni?

Nyilván vannak erre eszközök és érvek. Egyike ezeknek az, hogy az Európai Szociális Alap a jövőben teljesen össze lesz hangolva az Európa 2020 stratégia céljaival. Ezáltal abban az országban, ahol komoly elkötelezettséget tapasztalunk, ott lehetőségünk lesz arra, hogy pénzügyileg is támogassuk az adott kormány törekvéseit. De ha szükséges, meg kell győznünk a kormányokat arról, hogy ezek olyan célok, amelyekből maga az ország fog profitálni. A foglalkoztatás növelése és a munkanélküliség visszaszorítása csökkenti a veszélyt az országban. Ez a veszély társadalmi jellegű és nagyon gyakran előre nem várt kockázatokat rejt magában – így a társadalmi kirekesztés lehetőségét – ha ezeket az ügyeket nem rendezik időben.

Lehetséges beruházni a munkaképes társadalom munkaerejébe a munkavállalói aktív életkor növelése érdekében. Pontosan ez a célunk az Európai Szociális Alappal, az aktív időskor európai évével, az általános kampánnyal és a foglalkoztatási politikákkal. Az alapra koncentrálva segíthetjük őket és ezzel a társadalmilag sebezhető csoportokra irányuló állami kiadásokat is csökkenthetjük, amennyiben ezek az emberek megtalálják a munkaerő-piac és a társdalom felé vezető utat.

Az interjút Zuzana Tučeková (EurActiv.sk) készítette.