Honosítás: nem kell tartani az ukrán nacionalistáktól

Volodimir Litvin ukrán házelnök súlya a Janukovics-hatalom kiépülésével párhuzamosan csökken, ezért nem sokat jelent kirohanása a magyar kettős állampolgárságról szóló törvény ellen – jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője.

„Néhány hónappal, egy évvel ezelőtt még játszhatott ‘mérleg nyelve-szerepet’ a szűk kormánytöbbség és az ellenzék között, most azonban gyakorlatilag nincs rá szükség, és elképzelhetetlen az, hogy a kormányzó Régiók Pártja Litvin szavára egy számukra előnytelen intézkedést tegyen meg“ – magyarázta a Bummnak Kovács az ukrán parlamenti elnökkel kapcsolatban, aki nemrég levélben tájékoztatta Viktor Janukovics államfőt és Mikola Azarov miniszterelnököt az ukrán állampolgársági törvény szigorításáról.

Ukrajnában az oroszpártiság és a nemzeti nacionalista vonalon válik ketté a két politikai tábor. „Litvin úgy látszik, nem lát sok keresnivalót magának az oroszpárti vonalon, ergo a nacionalista tábornak kell gesztusokat tennie, legalábbis így ítéli meg“ – mondta Kovács, aki szerint ez magyarázza, hogy miért állt elő a házelnök egy olyan lépéssel, melynek megvalósíthatósága a nullához közelít, ám az ukrán társadalom jobboldali szavazórétege értékelheti ezt a megnyilvánulást.

Magyarországon sem fenékig tejfel az élet

Egyes információk szerint Kárpátalján nem túl nagy az érdeklődés a kedvezményes honosítás iránt, más tájékoztatások szerint előre le vannak foglalva az időpontok. Kovács Miklós szerint nem lehet egyértelműen megmondani, milyen az érdeklődés, hiszen a határ másik oldalán is lehet igényelni a magyar állampolgárságot. „Az, hogy hányan igényelték a konzulátusokon, nem egy kimerítő adat, annál is inkább, mert ez egy hosszas procedúra, és az, hogy a két konzulátus két alkalmazottja napi néhány órában ezzel foglalkozik, az felszorozva nem ad nagy létszámot“ – mondta. Hozzátette, a magyar állam nagyon helyesen nem közöl statisztikákat, úgyhogy mindig marad tere annak, hogy mindenki az egyéni érzése szerint ítélje az érdeklődést élénknek vagy lanyhának.

A nagy kivándorlási hullámot Kovács még a 90-es évek idején érzékelte, elsősorban egzisztenciális okokból hagyták el a magyarok Kárpátalját. „Az emberek azonban leszűrték a tapasztalatot, hogy Magyarországon sem fenékig tejfel az élet, akkor van valakinek esélye, ha tanulni megy, illetve ha van kapcsolatrendszere, Kárpátaljáról származó kezdőtőkéje“ – jelentette ki. Hozzátette: annyira már nem naivak az emberek, hogy azt gondolják, az egyszerű magyar állampolgárság elég hátteret biztosít ahhoz, hogy valaki boldogulni is tudjon Magyarországon. „Ugyanakkor az is világos, hogy aki már idáig is fél lábbal kint volt Magyarországon, csak idáig éveken keresztül próbálkozott és dekkolt a kínaiak és vietnamiak között, tűrve a magyar hivatalnokok megalázó bánásmódját, az most egyszercsak hirtelen meg fogja szerezni a magyar állampolgárságot. Ez úgy fog mutatni, mintha kivándorlási hullám indult volna meg“ – vélte Kovács.

Nem kér magyar állampolgárságot

Azt sem tartja fontos tényezőnek, hogy a világnyelveket jobban ismerő kárpátaljai fiataloknak az EU-útlevél újabb országokat, lehetőségeket nyit meg. „A schengeni vízumhoz most is viszonylag egyszerűen hozzá lehet jutni, s azzal el lehet jutni bárhová. Az utazás is pénzbe kerül, nem olyan egyszerű ez, hogy csak egy útlevél lenne az akadály“ – mondta.

Kovács Miklós nem fog magyar állampolgárságért folyamodni, elmondása szerint ezzel megkönnyítené azoknak a dolgát, akik ki akarják iktatni az ukrán politikából. „Az én fő funkcióm az, hogy az itteni érdekvédelemmel foglalkozzak, és egy ilyen lépés a részemről tálcán kínálná a lehetőséget az ukránoknak arra, hogy rövid úton megszabaduljanak tőlem, mint politikai szereplőtől“ – zárta Kovács.