A kérdés elsősorban az, hogyan fogják az országok megvalósítani az elképzelt projekteket a valóságban.
Ahogyan arról már beszámoltunk, a Duna-stratégia nem is olyan régen újabb fázisához érkezett, amelyben a felelős államok kijelölésével felosztásra kerültek a szakterületek. A stratégiának 11 prioritási területe van, ebből Magyarország feladata lesz a fenntartható energiák ösztönzése (Csehországgal közösen), a vízminőség helyreállítása és megőrzése (Szlovákiával) és a környezeti kockázatokkal kapcsolatos kérdések kezelése (Romániával). Barsiné Pataky Etelka, a stratégia magyarországi kormánybiztosa szerint a koordinátori szerepekért nagy volt a küzdelem, összességében azonban hazánk pozitívan került ki a versengésből, fontos témákat megszerezve.
Az Európai Parlament hétfőn tartja a Duna-stratégia vitáját, majd a képviselők kedden szavaznak is az állásfoglalásról. Hazánk számára a kérdés külön is jelentős, mivel a magyar elnökség egyik prioritása a stratégia, illetve az arról való végső megegyezés júniusban. Most pedig, hogy már mindenki számára világossá vált, melyik állam milyen területekért felelős, és a munkában kivel kell együttműködnie, a kérdés elsősorban az, hogyan fogják az országok megvalósítani az elképzelt projekteket a valóságban.