Békemenet: a média és a valóság tangója

Junqueira | 2012. január 23., hétfő

Régóta lehet tudni, hogy a média nélkülözhetetlen eszköz a politikát formálók kezében a közvélemény befolyásolására, ugyanakkor néha jól esne az objektív, a tényeket a maguk valóságában közlő sajtótermék, amely eltekint a politikai érdekek szolgálatától. A január 21-én lezajlott „Békemenet Magyarországért” civil felvonulást követően érdeklődve átfutottam a nevesebb hazai és külföldi sajtóorgánumokat és megdöbbenve tapasztaltam, hogy ragadós a politikai sarkítás és torzítás. Kollégák, mi történt az objektivitással?

Véleményem kifejtésekor nem kívánok megnevezni sajtótermékeket, se publicistákat – ez más műfajra tartozik. A fő irányvonalat a magyar és a külföldi hírekre fogom helyezni, az állítások ugyanis meglepő módon jelentős mértékben átfedik egymást határon innen és túl. „Indulhat a számháború” – írta egyik kolléga a blogján és ez az állítás tökéletesen jellemezte a felvonulásról tudósító anyagokat. A résztvevők sokan voltak, sőt ilyen sok demonstráló személyre nem is emlékszem a rendszerváltás óta eltelt húsz év során (de az is lehet, hogy tévedek). A liberális-baloldali sajtó 100 ezerről, a hatóságok 400 ezerről, a jobboldali média pedig ennél is többről számolt be – egyik sem találta el. A tömeg erőt képviselt, nem számot – akik felvonultak megmutatták a külföldi és magyar baloldalnak, hogy kár volt melldöngetve hangoztatni az Opera előtt összegyűlt tömegnek a létszámát, ugyanis azt most többszörösen felülmúlták.

Brüsszelben is érdekesen látják a dolgokat - kattintson és nézzen szét az Unió székhelyén!

Irónia – csak ezzel a szóval tudom jellemezni a magyar liberális sajtót, amelynek címlapjain az Opera előtti tüntetés után napokon át virították a kormányelleni tüntetésekről szóló hírek, de ezúttal még ugyanazon a napon levették a megmozdulás híreit. Voltak rafináltabb internetes oldalak is, melyek még szembetűnőbben estek arcra a kormány mellett kiálló emberek akciója kapcsán – az egyik ilyen népszerű oldal hangzatosan azt állította, hogy a kormány mellett és ellen is tüntettek aznap. Elgondolkodtató, hogy menyire lehet egy cikkben egymás mellé helyezni és egy lapon emlegetni a Dísz-téren tartott szűk körű összejövetelt és az Andrássy úton végighömpölygő emberáradatot.

A politikailag erősen megtámogatott sajtóorgánumot külföldön is sokan tartják mérvadónak. Az egyik legolvasottabb amerikai újság szemet gyönyörködtető módon tudósításába belefoglalta az említett hazai internetes oldal információit és a belügyminisztériumi információkat is, ugyanakkor az újságíró politikai véleményének kifejtésekor már kihagyta a hivatalos szervek adatait. Mi következik ebből – a külföldi újságíró, annak rendje és módja szerint az olvasottságra és nagyobb visszhangra épített, ezzel nem is lenne gond, addig a pontig, amíg az objektivitás mellett marad. A magyar bulvár ízvilága, gondolom, sokkal jobban lecsúszik a külföldi sajtós torkán, mint a száraz államszervezeti közleményeké.

Egy másik külföldi lap még arra is vetemedett, hogy egy volt magyar országgyűlési képviselőt és kormánytagot független politikai forrásként nevezett meg. Lelki szemeimmel látom, ahogy a külföldi újságíró éppen magyar kollégái szavait, írásait interpretálja egyre színesebb formában, ugyanakkor erősen megkérdőjelezhető, hogy valaha is személyesen tapasztalatot gyűjtött volna az országról (ne adj Isten, az ország politikai viszonyairól). Azt a külföldi tudósítást tudom valamennyire is objektívnek tekinteni, amely a helyszínről gyűjtött tapasztalatokra épül (avagy legalább több forrásból próbál egy konkrét álláspontra jutni) és nem másodkézből szerzett másolásra alapozott. Minden hitelességet nélkülöz a szó szerint leközölt, magyarról lefordított bulvár hír, rosszabb esetben politikailag megrendelt, fizetett hír – megtéveszti a külföldi közvéleményt és így nem csupán egy kormányról, pártról alakulhat ki téves vélemény, hanem az egész országról. Világosan látható, több kormánypárti politikusnak igazat kell adni azzal kapcsolatban, hogy a strasbourgi vitában a legtöbb külföldi európai parlamenti képviselőnek halvány lila gőze sem volt a magyar viszonyokról. Daniel Cohn-Bendit és a hozzá hasonló mentalitással bíró képviselők hozzászólásaikkal szégyent hoznak az európai intézményre – tényleg azért fizetünk, hogy ilyen pojácák (tisztelet a nagyszámú kivételnek) képviseljék a világ legnagyobb gazdasági erejét, az Európai Uniót? Igenis az Európai Unió egyes intézményei (beleértve az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet) elveszítették a 80-90-es évek morális tartását. El tudják képzelni, hogy Jacques Delors idején ilyen mélyre süllyedhetett volna az Európai Bizottság tekintélye, mint most José Manuel Barroso idején?

Egy európai parlamenti képviselő ne (kizárólag) az újságokból, médiából értesüljön az őt érintő hírekről, képviselői fizetéséből igenis is futja szakértői véleményekre. Egy európai döntéshozó döntéseit alapozza tényekre, ne bulvár és politikai motivációt sejtető hírekre. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az Európai Parlamentben a politikai pártcsaládok érdekeit követik a képviselők, mégis szerencsésebb és tisztességesebb lenne, ha elolvasnák az adott, általuk hevesen támadott törvénytervezetet (manapság mindez elérhető, akár idegen nyelven is) és nem csak újságírói elemzésekre hagyatkoznának.

A média színvonala az elmúlt években hanyatlásnak indult –a minőségen aluli, polgárpukkasztásra törekvő sajtóanyagok mindenhol ott vannak – a színes-szagos szennylapokon keresztül egészen a híradókig, amelyek alapján manapság szinte csak bűntényekről és közéleti botrányokról lehet értesülni. Néhány kivételtől eltekintve magyar sajtót sem érdemes olvasni – a butítás művészetét közvetítik. Legyünk igényesebbek, a szellemi stressz feloldásának vannak méltóbb módszerei is, mint megnézni a legújabb valóságshowt, hírhajhász internetportál kétes valóságtartalmú vezető cikkét olvasgatni vagy pénzt adni az ezredik bulvárlapért a sarki újságosnál.

Ehhez a cikkhez 89 hosszászólás érkezett a régi felületen. Ide kattintva megtekintheti őket.

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, ugyanakkor a szerkesztőség fenntartja a jogot a nyíltan sértő, gyűlölködő, trágár ill. reklám tartalmú hozzászólások moderálására!
comments powered by Disqus

Az OTP SZÉP kártyások elégedettebbek munkáltatójukkal

Az október 23-i hosszúhétvége alatt mintegy 740 millió forintot használtak fel az OTP SZÉP kártya birtokosok.(x)