Tudománnyal az éhezés ellen?

Bár a nemzetközi élelmezésüggyel foglalkozó kutatóközpont legfrissebb jelentése szerint az éhezők száma a világon az elmúlt években jelentősen csökkent, még mindig több mint 800 millió ember számít a Földön alultápláltnak.Ehhez jön még az a sajnálatos adat, mely szerint több mint 2 milliárdan bár nem éheznek, azonban nem jutnak hozzá az élethez szükséges megfelelő mennyiségű és minőségű vitaminhoz és ásványi anyaghoz, vagyis hiányosan táplálkoznak.

A hiányos táplálkozás Indiában, Közép-Ázsiában és Afrika számos területén különösen nagy problémát okoz a kutatóközpont szerint  (IFPRI- International Food Policy Research Institute). A nem megfelelő táplálkozás súlyos hiánybetegségekhez, az immunrendszer legyengüléséhez és gyakran maradandó károsodáshoz, például vaksághoz vezet.

Nem mindegy, mivel lakik jól az ember

A hiányos táplálkozás lényege, hogy az emberek bár jóllaknak a bevitt táplálékkal, és hozzájutnak a megfelelő kalóriaadaghoz is, az egyoldalúság miatt azonban nem jutnak hozzá létfontosságú tápanyagokhoz. Afrika bizonyos részein például az emberek gyakran csak kukoricából készült kását esznek, Ázsia egyes régióiban pedig túlnyomórészt a rizs teszi ki a mindennapi eledelüket. 

Az ENSZ becslései szerint az A-vitamin hiányának következtében legalább háromszázezer gyermek hal meg évente, de ez a szám elérheti akár a hétszázezret is. További háromszázezren pedig megvakulnak.

A hiánybetegségek leginkább a csecsemőket, a kisgyermekeket és a várandós nőket veszélyeztetik. Ha például egy kismama a terhesség során nem vesz magához elegendő mennyiségű jódot, az súlyosabb esetekben a magzat szellemi károsodásához vezethet.

Megoldás-e az élelmiszer-dúsítás?

A nem megfelelő tápanyagbevitel legfőképpen a szegény, fejletlen országokban élő lakosságot érinti. Ezek az emberek nem azért nem jutnak elegendő vitaminhoz és ásványi anyaghoz, mert nem akarnak, hanem, mert egyszerűen anyagilag nem engedhetik meg maguknak. 

Számukra nyújthat segítséget, illetve jelenthet megoldást az úgynevezett élelmiszer-dúsítás. Ez azt jelenti, hogy az alapvető élelmiszerekhez a tápértékük növelése érdekében, a feldolgozás során különböző vitaminokat, ásványi anyagokat, vagy egyéb élettanilag fontos anyagokat adnak.

A világ 80 országában az élelmiszer-dúsítást törvény írja elő. Ez alapján például Zambiában a kukoricát A-és D-vitaminnal kell gazdagítani.

Jöhet a növények nemesítése?

Az élelmiszer-dúsítás mellett ígéretes kezdeményezés lehet a biofortifikáció. Ennek lényege, hogy olyan új növényfajtákat nemesítenek, melyeknek már alapból magasabb a vitamin-és ásványianyag-tartalmuk, mint hagyományos társaiknak, így nem kell őket dúsítani.

Afrikában például a kutatók az édesburgonya, a bab és a kukorica ilyenfajta nemesítésével próbálkoznak, míg Indiában és Pakisztánban a búzával, kölessel és rizzsel kísérleteznek. 

Azonban a tudósok sikereiket egyelőre a laborokban érik el. Az, hogy az új fajtákat az emberek is elfogadják majd, még közel sem biztos. Nem beszélve arról, hogy a nemesített fajták csak akkor képesek segíteni a tápanyaghiány leküzdéseben, ha a vetőmagok a fejletlen országokban élő, szegény emberek számára is megfizethetőek. Hiszen a hiányos táplálkozás éppen őket érinti leginkább – írja a Deutsche Welle.

Osztrovszky Edina

Felkapott hírek

Friss hírek