Komplex válsággal néz szembe a brazil kormány

Dilma Rousseff és kormánya nem örvend népszerűségnek: gyengének és tehetetlennek tűnik a külföldi elemzők szemében is, így az utóbbi időben egyre többször merül fel annak kérdése, hogy a Rousseff-kormány túléli-e a jelenlegi komplex válságot.

Az elemzők többsége – bár hezitálva, de – Rousseff hatalmon maradását vetíti előre, és úgy látják, hogy továbbra is a már sokszor emlegetett impeachment-eljárás (amelyre Brazília történetében csupán egyetlen alakommal került sor, a korrupciós vádakkal gyanúsított Fernando Collor de Mello elnök esetében) az egyetlen lehetőség arra, hogy Rousseff távozzon az elnöki székből, ehhez azonban a törvényhozás mindkét házának kétharmados többségére van szükség.

Első lépésben ahhoz az Eduardo Cunhához kellene benyújtani a vonatkozó kérelmet, aki az állami olajvállalatot, a Petrobrást övező korrupciós botrány egyik fő gyanúsítottja, és egyben az Alsóház elnöke, valamint pártja, a Brazil Demokratikus Mozgalom (PMDB) továbbra is a Rousseff-kormány fő koalíciós partnere, és jelenleg ők bírnak a legtöbb képviselői mandátummal. A PMDB két befolyásos tagja, Michel Temer, brazil alelnök, valamint Renan Calheiros, a szenátus feje pedig továbbra is Dilmát támogatják. A legjelentősebb ellenzéki Párt, a Brazil Szociáldemokrata Párt (PSDB) – akiknek korábbi elnökjelöltjét, Aecio Nevest csak egy hajszál választotta el a múlt októberi elnökválasztáson a Dilmával szembeni győzelemtől – pedig megosztott az impeachment ügyét illetően, a párt egyik emblematikus vezére, Fernando Henrique Cardoso ex-elnök egyenesen ellenzi Dilma ilyetén eltávolítását a hatalomból, szerinte azzal ugyanis aláásnák a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat.

Bár az impeachment-eljárás lehetősége csekély, Dilma Rousseff pozíciója továbbra is ingatag: az utcai tüntetések valószínűleg fokozódni fognak, ahogy egyre szigorúbb gazdasági intézkedésekre lesz szükség, amelyek következtében csökkenhet a háztartások bevétele, illetve növekedhet a munkanélküliségi ráta. A Petrobras-botrány továbbra sem csillapodott le, hiszen a rendőrségi és ügyészségi nyomozás során újabb és újabb kényes részletek kerülnek nyilvánosságra. Rousseff leváltása azt sem garantálná, hogy az új vezetés hatékonyabb módon kezelné a korrupciós ügyek felderítését. Dilma eddig is teljes mértékben támogatta a nyomozást, és haladéktalanul meghozta a szükséges személycserékről szóló döntéseket. Az elmúlt évtizedek is hangosak voltak a korrupciós botrányoktól, egyik kormány sem mentesült annak következményeitől, amely az ország külföldi megítélését rontja.

Dilma saját pártján (PT – Brazil Munkáspárt) belül is veszített támogatottságából az eddigi megszorító intézkedések bevezetése miatt, annak ellenére is, hogy világos, hogy egy vezetőcsere nem oldaná meg Brazília pénzügyi és gazdasági problémáit. Eddig nem született működőképes alternatíva Rousseff „Agenda Brasil” nevű reformprogramjával szemben, de a szakértők szerint még érdemi vita sem alakult ki a gazdaság jövője kapcsán, amely nem csupán a belpolitikai kérdésektől függ, hanem számos külső tényezőtől is, mint például a nyersanyagok világpiaci árának visszaesése (Brazília exportbevételeinek 53 százalékát még mindig a nyersanyag-kereskedelemből nyeri), a feltörekvő piacokat célzó külföldi közvetlen befektetések mértékének csökkenése (amelyet Brazília esetében súlyosbít a tény, hogy szeptember elején a Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő ügynökség BB+ kockázati kategóriába sorolta a brazil államadósságot, az ország így elveszítette befektetésre alkalmas minősítését, amelyet 2008 áprilisa óta tudhatott magáénak) vagy a kínai lassulás okozta világkereskedelmi visszaesés. Brazíliának elsősorban a versenyképességét kellene növelnie, hiszen, amíg egy brazil feldolgozóipari termék átlagosan 34,4 százalékkal drágábban állítható elő, mint amennyi az adott termék importköltsége.

Dilma elkötelezett tehát a megszorítások mellett: tervezési minisztere, Nelson Barbosa a hét elején jelentette be, hogy közel 17 milliárd dollár (65 milliárd real) összegű költségvetési kiadás-csökkentést irányoz elő a kormány, a bevételi oldalon pedig adóemelés lesz. Csak a 2007 óta szüneteltetett, pénzügyi tranzakciókra kivetett adókból – mértéke 0,2% – 32 milliárd real bevételt várnak. Továbbá befagyasztják a közszféra béreit, létszámstoppot vezetnek be a közigazgatásban, a minisztériumok számát 39-ről 29-re csökkentik, legalább ezer főt elbocsátanak, valamint mérsékelni fogják a lakhatással és egészségüggyel kapcsolatos szociális kiadásokat. A jóléti állam megnyirbálása azonban ellenérzéseket vált ki a Munkáspárt berkein belül, a közszféra dolgozói pedig már demonstrációra készülnek.

A 2004-11. közötti időszakkal szemben – amikor konszolidált növekedés, alacsony infláció, magas foglalkoztatottsági arány, növekvő középosztály, csökkenő szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség mérséklődése jellemezte Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát – Rousseff első elnöksége óta komoly problémákkal küzd, ahogyan számos más latin-amerikai gazdaság is. Szakértők szerint Brazília alapjaiban véve jobban fel van vértezve, mint a korábbi válságok idején, amelyeket rendre sikeresen hidalt át, bár az elemzők azt is hozzáteszik, hogy 1985 óta most van a legnehezebb helyzetben az ország: a gazdasági növekedés visszaesése és a recesszió mellett a korrupciós botrányok (Petrobras, Fifa) és a kormány népszerűtlensége (kormányzati krízis) is ront az esélyeken.

Café y mate

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás