Erre tart ma az argentin gazdaság

Argentína nemrég bejelentette, hogy közel kilencmilliárd dollár értékű adósságot törleszt a világ legjelentősebb hitelező államait tömörítő Párizsi Klubnak, de feltett szándéka, hogy a kijelölt 18 hónapos határidőt legalább öt évesre hosszabbítsa. Többek között a gazdasági aktualitásokat is vizsgálja a Kitekintő Argentínáról készített kétrészes összefoglalójának záró része.

Az argentin kormány reméli, hogy júniusig meg tudnak állapodni a visszafizetés menetéről, melynek teljesítésével lerázhatná magáról a 2001-es válság utolsó béklyóit is. A sikeres megállapodás akár már most megkönnyítené visszatérést a latin-amerikai ország számára a nemzetközi hitelpiacra, ugyanis a válság csúcspontján felmondták a közel százmilliárd dollárnyi külső államadósság visszafizetését, és azóta kötvényeket sem bocsátottak ki a nemzetközi pénzpiacokon.

A Reuters információi szerint Cristina Fernandez de Kirchner elnök már tavaly novemberben meggyőzte a Párizsi Klubot, hogy az Nemzetközi Valutaalap (IMF) vigyázó tekintete nélkül kerüljön sor a visszafizetésekkel kapcsolatos tárgyalásokra.

Az argentin gazdaságról általában

A latin-amerikai térségben a harmadik legnagyobb gazdasági erővel rendelkező Argentína elsősorban mezőgazdasági termékeiről ismert, azonban az egyéb nyersanyagai és diverzifikált, sokszínű ipara és szolgáltatási piaca is hozzájárul gazdasági erejéhez.

A földművelést, állattenyésztést, halászatot és bányászatot magába foglaló primer ágazat a gazdaság 11%-át teszi ki. Argentína élen jár például a hús-, méz-, maté-, búza- és szójatermesztésben – utóbbi kettő esetében megelőzi az olyan nagy termelőket, mint Brazília, Kanada vagy az Egyesült Államok. A fontosabb nyersanyagkincsek – mint például az ólom, a cink, az ón, a réz vagy a kálium – az Andok hegyláncaiban rejtőznek, a világ egyik legjelentősebb arany- és ezüstlelőhelye pedig San Juan tartományban található. Az ország fontos lítium-tartalékokkal is rendelkezik, melynek jelentősége az utóbbi időben egyre nő alacsony környezetterhelő hatása miatt.

A főbb exportcikkek a szójatermékekből kerülnek ki: ilyen a liszt, a szójaolaj és a szárított szójabab. Ezeket követi fontossági sorrendben a kukorica és a búza, a teher- és személygépkocsik, a nyersolaj, napraforgóolaj, illetve a kenőanyagok. Legnagyobb külkereskedelmi partnerei Brazília (exportja 20%, importja 31%-át bonyolítja vele), Chile, Kína és az Egyesült Államok.

A szekunder szektort jelentő ipari ágazatok a gazdaság 21%-át jelentik. Ennek nagy része a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódik, melyben egyre nagyobb teret nyernek a biotechnológiai alkalmazások is. Emellett az utóbbi időben jelentősen bővült – főként a magáncégek fáradozásának köszönhetően – a tiszta és megújuló energiák előállítása is, mint például a szélenergia hasznosítása vagy a biodízel-termelés. Brazília mellett Argentína a térség egyik legjelentősebb autó- és autóalkatrész-gyártója.

A gazdaság közel 60%-át jelentő szolgáltatási szektor jelentősen bővült az elmúlt években: Argentína egyre előkelőbb helyet foglal el a televíziós tartalmak  „exportőrei között”, s mindinkább kedvelt célpontja az egyes (pénzügyi, tervezési) szolgáltatások outsourcing-jának. A kivitel tekintetében a szolgáltatások exportvolumene megkettőződött az elmúlt hat évben, legjelentősebb mértékben a vállalati, szakmai, technikai és informatikai szolgáltatások terén. A szolgáltatások importja is nőtt, de alacsonyabb mértékben, és főként a biztosítási és közlekedési szolgáltatások terén. Egyébként ma már a közlekedési ágazat és az alapvető szolgáltatások nagy része magánkézben van.

Az argentin import főként a félkész termékek és a tőkejavak (mint pl. közlekedési járművek, mobiltelefonok, repülőgépek, illetve ezek alkatrészei, a gázolaj és a vasérc) iránt támaszt keresletet. Az argentin – szigorúan protekcionista – külkereskedelmi politika importvámot szab ki a gépek, járművek, kőolaj, földgáz, szerves vegyületek és műanyagok behozatalára, mely akár 35%-os értékhatárig is terjedhet. Emellett egyéb nem vámjellegű kereskedelmi korlátokat is alkalmazhat: jó példa erre, hogy 2001 óta tiltja az Egyesült Államok piacáról származó marhahús behozatalát a. „kerge marha kór” gyanúja miatt. Az exportot is jelentős adók terhelik, valamint a kivitelhez exporttanúsítványra is szükség van, ugyanis a kormány ezzel kívánja szabályozni a exporttermékek mennyiségét, így közvetve a belső ellátottságot is.  A szolgáltatások importját illetően is érvényben vannak különböző kereskedelmi korlátok, annak ellenére, hogy Argentína liberalizálta a szolgáltatási piacot a ’90-es évek gazdasági reformjának keretében, ilyen például, hogy a kormány korlátozza a reklámidő gyakoriságát a kábeltelevíziós szolgáltatóknál.

2003-2008 között a belföldi befektetések gyors ütemben növekedtek a foglalkoztatás és a versenyképesség szempontjából jelentős ágazatokban, mint az pl. infrastrukturális és tárgyi eszköz beruházások. A GDP-arányos beruházási ráta 2008-ban elérte a 23,1%-ot, míg ugyanez a külföldi közvetlen beruházások esetében 43% volt. Utóbbi szerkezete az elmúlt időszakban javulást ért el, az ún. greenfield-beruházásoknak  köszönhetően. A válság hatására azonban mind a belföldi, mind a külföldi beruházások jelentősen visszaestek.

Az ITD Hungary – új nevén a Nemzeti Külgazdasági Hivatal – országismertetője szerint a külföldi működőtőke beáramlásának növekedését gátolja az, hogy a külföldi befektetők Argentínában kitermelt nyereségének 30 százalékát legalább egy évig kötelezően az országban kell tartaniuk, illetve újra befektetniük, illetve az is, hogy hiányzik az átlátható jogi szabályozás a befektetések tekintetében, s a külföldi befektetők távolmaradásában látja az ipari potenciál fejlesztésének legnagyobb akadályát.

A megtakarítások és a beruházások ösztönzéséért a Központi Bank felel, mely a monetáris politika formálója és végrehajtója is. Argentínában irányítottan lebegő árfolyamrendszer van érvényben, vagyis a jegybank mint monetáris hatóság rendszeresen beavatkozik a piacon, hogy stabilizálja az árfolyamot vagy valamilyen irányba (az amerikai dollár és a főbb kereskedelmi partnerek valutájának mozgásával összhangban) mozdítsa azt. Gazdaságának nagyságához képest Argentína viszonylag kis tőkepiaccal rendelkezik. A tőzsdei műveleteket a Nemzeti Értékpapír Bizottság (CNV) felügyeli, mely összesen 11 tőzsdét és kilenc piacot ellenőriz.

A gazdaság teljesítőképességéhez nagyban hozzájárul a fejlett közlekedési és kommunikációs infrastruktúra is. Argentína összesen 58 légkikötővel (ebből 23 nemzetközi) rendelkezik, melyek biztosítják a légi összeköttetést a főbb európai és latin-amerikai városokkal. Az ország kiterjedt köz- és vasúthálózatot épített ki, s a távolsági buszjáratok magas színvonalú szolgáltatást nyújtanak. A főváros négy metróvonallal rendelkezik. A tengeri és folyami hajózás legfontosabb kikötője is Buenos Aires, mely a külkereskedelem fellegvára.

Az 1998-as liberalizációs terv megnyitotta az utat a verseny és a külföldi tőke beáramlása előtt a telekommunikáció terén is, így egyre terjedtek a modern technológia vívmányai. A térséget illetően Argentínában a legnagyobb a vezetékes és mobiltelefonok aránya, s az országban 11 millióra teszik az internethasználók számát, emellett Buenos Airest tartják a WiFi fővárosának Latin-Amerikában.

Gazdaságpolitikai aktualitások

Az Egyesült Államokból kigyűrűzött 2008-as nemzetközi válság az argentin gazdaságon is nyomott hagyott: a tavalyi évben lelassult a növekedés. Az azt megelőző hat évben az argentin export erős átlagosan évi 18%-os növekedést élt meg, s a külkereskedelmi mérleg mindvégig pozitív volt. 2009-ben az ipari és mezőgazdasági termékek tették ki az összes export 70%-át, a fennmaradó hányadot az ún. elsődleges termékek tették ki.

Az ENSZ Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottsága (CEPAL) szerint válság hatására az agrárszektor kínálatcsökkenése és a zsugorodó fogyasztói kereslet következtében csökkent. az árutermelés, az export és az import volumene is, melynek következtében az állami adóbevételek is megcsappantak az előző évekhez képest. Ezek növelésére az argentin kormány már 2008 nyarán igyekezett magasabb adókulcsokat bevezetni számos mezőgazdasági termék exportjával kapcsolatban, hogy a befolyó bevételeket iskolák, kórházak építésére, útépítési beruházásokra fordítsák, a kistermelők hónapokig tartó tiltakozása miatt azonban vissza kellett vonni az exportadó emeléséről szóló rendeletet. Sőt néhány hónappal később az exportadó-fizetés felfüggesztéséről kellett dönteni, ugyanis hetven éve nem tapasztalt szárazság tombolt az országban.

2008 novemberében sikerült elfogadtatnia a kabinetnek a magánnyugdíj pénztárak államosításáról szóló jogszabályt az államháztartás finanszírozási problémáinak megoldása érdekében. Részben ennek is köszönhetően 2009-ben az állam növelni tudta a központi kiadásokat: több válságkezelési tervet kidolgozva a kormány úgy határozott, hogy a tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatnak és az építőiparnak hitelt nyújt a pénzügyi krízis átvészelése és a nemzeti termelés növekedése érdekében, hogy stabilitást teremtsen a foglalkoztatási és fogyasztási mutatók terén.

Az államadósság  törlesztése érdekében tavaly márciusban Cristina Fernandez de Kirchner elnöknő felhatalmazta a Központi Bankot, hogy a 2010. évre esedékes külföldi hiteleket – az elmúlt években ötszörösére növelt  – devizatartalékokból törlesszék, hogy a legmagasabb kamatú hiteleket visszafizetése a továbbiakban ne terheljék a költségvetést.  A beruházások ösztönzése érdekében a jegybankpénz (monetáris bázis) állományát 12 százalékkal növelték, s így a kamatlábak jelentősen csökkentek 2009 folyamán.

A CEPAL rendelkezésére álló nemzeti statisztikák szerint 2009-ben nőttek a reálbérek (főként az adó- és járulékcsökkentésnek köszönhetően), és csökkent a szegénységi ráta, 2010 októberben pedig ellenzéki javaslatra a törvényhozás elfogadta a nyugdíjemelésről szóló törvényt.

A foglalkoztatás az elmúlt években jelentősen nőtt: 2003-ban a gazdaságilag aktív népesség 15 millió főt jelentett, míg a CIA World Factbook 2009-es adatai szerint ez a szám azóta másfél millióval emelkedett, akiknek 82%-a a magánszférában dolgozik. Az összes foglalkoztatott 62%-a a szolgáltatási szektorban, 32%-uk az iparban, míg 6%-uk a mezőgazdaságban dolgozik. A munkanélküliség is jelentősen csökkent: a 2003-as 20,4%-os szintről mára 9 százalék körülire csökkent.

A legfrissebb jegybanki adatok szerint az export- és importnövekménynek, valamint a belső fogyasztás emelkedésének köszönhetően idén közel hat százalékos növekedést érhet el az argentin gazdaság. A központi bank a háztartások fogyasztásának növekedését tartja a fő húzóerőnek, s az idei magánmegtakarításokat a GDP 24 százalékaként prognosztizálja. A két legfontosabb külkereskedelmi partnere 2011-ben Brazília és Kína lesznek, ahol az argentin árucikkek iránt továbbra is magas a kereslet.

Míg Brazília a késztermékek – főként az autóipari cikkek (az argentin gépipari export közel 86%-át a brazil piac szívja fel) -, addig Kína továbbra is a mezőgazdasági nyerstermékek iránt mutat egyre fokozódó érdeklődést. Az élelmiszerárak nemzetközi növekedésének köszönhetően az argentin mezőgazdaság idén is jól járhat (feltéve, ha nem tombol újabb szárazság, vagy nem esik vissza más okból a termelés megszokott szintje).

Elemzők szerint azonban a jegybanknak leginkább az infláció alakulására kellene összpontosítania a pénzkínálat növelése helyett, ugyanis a hivatalos adatok által 11% körülinek mondott inflációt a nemzetközi szakértők 25 százalékosra becsülik.

Magyar – argentin kapcsolatok

Kétrészes összefoglalónk befejezéséül néhány gondolatot, érdekességet szeretnénk megosztani a latin-amerikai térséggel, de leginkább Argentínával fenntartott kapcsolatainkról.

A több mint ötszáz éves múltra visszatekintő magyar-latin-amerikai kapcsolatok olyan eredményeket jegyeznek hazánk részéről, mint például a búzatermesztés meghonosítása a régióban, az első dél-amerikai nyomda és katonai akadémia megalapítása, valamint a magyar származású jezsuita hittérítők orvosi és kutatási munkája. Még uniós csatlakozásunkkor sem mondtuk fel az Argentínával, Chilével, Peruval és Guatemalával kötött 1870. évi gazdasági megállapodásunkat, mely biztosította a felek számára a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét.

Az 1985-től egyre alacsonyabb intenzitású gazdasági kapcsolatok után az elmúlt években bekövetkezett ugyan némi exportnövekedés, ez azonban még mindig nem eléggé jelentős más régiókkal összehasonlítva.  A gazdasági együttműködés bővítésére Magyarország több területen is lehetőséget lát, mint pl. a mezőgazdaság, élelmiszeripar, know-how átadás, biotechnológia, infrastruktúra. Ez utóbbira Jorge Taiana, argentin ex-külügyminiszter is felhívta Balázs Péter korábbi külügyérünk figyelmét a tavaly tavasszal tett latin-amerikai útja során, ugyanis az elkövetkező időszakban a közlekedési infrastruktúra ágazata várja a tőkeberuházásokat, a latin-amerikai országok közötti közlekedési útvonalak fejlesztése érdekében. Chile kivételével, latin-amerikai országok igényt támasztanak a közepes szintű technológiákra, mely keresletet a közép-európai piac is ki tudna elégíteni – még egyelőre.

Argentína a harmadik legfontosabb partnerünk Latin-Amerikában. Kétoldalú kapcsolataink hivatalos kezdete 1923-ra datálódik, mikor a két ország felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat, majd ezt egészítette ki politikai szinten az 1992-es Egyetértési Nyilatkozat aláírása, mely a nemzetközi szervezeteken belüli együttműködést is ösztönözte. A ’90-es években magyar részről gyakoriak voltak a magas rangú látogatások Buenos Airesbe. Az utóbbi évek egy – eddig elég lassan haladó – kezdeményezése, hogy intézményesítsék a Mercosur (Déli Közös Piac) és Visegrádi Négyek közötti együttműködést.

Az elmúlt évek a kapcsolatok gazdasági dimenziójában is előrelépést hoztak. Az argentin statisztikák szerint közel nyolcszorosára nőtt a kétoldalú kereskedelem 1990. és 2008. között. Az ITD Hungary adatai szerint főként gépeket (villamos-, irodagépeket, híradástechnikai berendezéseket) és szállítóeszközöket, valamint feldolgozott termékeket exportálunk a dél-amerikai országba, míg behozatalunk legfontosabb tételei közé sorolhatjuk a fagyasztott halat, szójatermékeket, földimogyorót, dohányt, illetve műszereket. 2009-ben az előző évhez viszonyítva kivitelünk (19,5 millió $) 8 százalékkal, importunk (15,4 millió $) 42 százalékkal mérséklődött.

A működőtőke áramlásának elősegítésére 1993 óta beruházás-védelmi megállapodás van hatályban a két ország között, azonban Magyarország nem számít jelentősebb argentin befektetésekre, mivel a latin-amerikai állam tőkeimportőr, s a Nemzetgazdasági Minisztériumnak sincs bővebb információja argentínai magyar befektetésekről.  A budapesti Argentin Nagykövetség szerint a két ország közötti kereskedelem volumenét nagyban meghatározza a tény, hogy mindkét állam inkább saját régiójában keresi partnereit, valamint a nagy földrajzi távolság s így a közvetlen kereskedelmi utak hiánya is „ellenünk dolgozik”.

Végezetül érdemes megemlíteni a kétoldalú kapcsolatok civil dimenzióját is, mely mindkét ország kultúrájának terjesztésében nagy szerepet játszik. Argentínában például az Ars Hungárica polgári szerveződés célja a magyar népzene megismertetése, míg a magyar-spanyol nyelven négy éve megjelenő Argentínai Magyar Hírlap havi rendszerességgel jelenteti meg magyar vonatkozású cikkeit. Bíró László, a golyóstoll magyar származású feltalálójának tiszteletére minden évben az ő születésnapján, szeptember 29-én tartják Argentínában a feltalálók napját. Az argentínai magyar közösség egyik legutóbbi sikere, hogy az alapfokú zenei oktatásban bevezették a Kodály-módszert.

Solti Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek