Dél-Amerika lehet a demokrácia új bástyája

"Egy dél-amerikai védelmi unió védőszárnyai alatt a tagoknak fel kell hagyniuk azzal, hogy az Egyesült Államoktól várjanak megoldást, és helyette a saját vezetőikhez kell fordulniuk válaszokért" - mondta Rafael Correa ecuadori elnök, mikor leköszönő UNASUR elnökként megtartotta nyitóbeszédét Georgetownban.

A szervezet vezetőinek határozott törekvése, hogy kiváltsák az Amerikai Államok Szervezete (OAS) funkcióit. Ennek kapcsán a kolumbiai második szenátusi bizottság elnöke, Guillermo Garcia Realpe úgy nyilatkozott: "Az UNASUR a regionális együttműködés és egység intézménye lett, amely hatásosabb, mint az OAS. A szervezet egységesebb, integráltabb, a tagok céljai pedig sokkal inkább közösek, mint vetélytársáéi” .

Főtitkár nélkül

A csoportosulást Lula da Silva távozó brazil elnök is olyan komoly nemzetközi tényezőnek nevezte, amelynek tagjai kooperálnak egymással és túlélték azt a gazdasági válságot, amely a többi országot még mindig sújtja. "A mi temérdek nyersanyag- és energia-erőforrásunk nem csak Dél-Amerika, hanem a globális iparosodás és növekedés motorja lehet" - tette hozzá Bharrat Jagdeo guyanai elnök, aki Correától vette át az UNASUR elnöki pozícióját - a tisztséget és a vele járó feladatokat ugyanis minden évben a tagországok ábécé sorrendjében következő állam látja el. 

A találkozót egyperces néma csenddel kezdték a nemrégiben elhunyt Nestor Kirchner volt argentin elnök és UNASUR főtitkár tiszteletére. "Szeretettel kell emlékezzünk rá. Nagyon boldog lettem volna, ha még néhány évig velem lehet, de csak Isten tudja, hogy ezek a dolgok miért történnek. Köszönetet szeretnék mondani Lulának, akivel együtt a férjem be tudta bizonyítani, hogy nincs ellenségeskedés Argentína és Brazília között" - méltatta férje érdemeit Cristina Fernández Kirchner, jelenlegi argentin elnök. 

A megüresedett posztot egyelőre nem sikerült betölteni. A lehetséges várományosok között szerepelt Tabare Vasquez, Uruguay elnöke, Jorge Enrique volt argentin külügyminiszter, illetve da Silva is, aki azonban bejelentette, nem kívánja vállalni a megbízatást. "Nem nézek ki úgy, mint egy nagykövet. Nem is akarok nagykövet lenni, hanem csak egy egyszerű brazil állampolgár" - mondta. Álláspontja szerint csoportnak olyan főtitkárt kell választani, akivel mindenki elégedett, hiszen az illető egy személyben képviseli az uniót.

Az UNASUR és tagállamai -
fehérrel a nem csatlakozottak
(forrás: wikimedia alapján) 

A kevésbé fejlettek megsegítése

A megfontoltság, bár érthető, megnehezítheti a régionális kérdésekben döntőbíróként fellépni kívánó UNASUR cselekvőképességét. A konkrét integrációs elképzelést öröklő Guyana előtt sok feladat áll.

Fejlesztenie kell az intézményi hátteret a fejlődés és az integráció területén működő hét szektoriális bizottság kialakításával, továbbá kooperációt és tapasztalatcserét növelő akcióterveket és projekteket kell kidolgoznia.

Ugyancsak terveznek felállítani Port-au-Prince-ben, Haitiban egy technikai titkárságot, amely az országnak nyújt segítséget a humanitárius szállítmányok időben való kézbesítésére. A szervezet egyik legszegényebb államának számító Guyanának Brazília már felajánlotta szervezésbeli segítségét. 

Az esetleges megvalósítási problémák ellenére Jagdeo egy több pontból álló listát fogalmazott meg a teendőkről, amelyben felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a fejlett országoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk mind a kábítószer-kereskedelem elleni, mind a klímaváltozás elleni harcban, s nem pusztán megtenni Latin-Amerikát bűnbaknak. 

A demokrácia védelmében

A lista legaktuálisabb pontja ugyanakkor az elfogadott és az alapokmányhoz csatolt Demokratikus Protokollhoz kapcsolódik. "Meg kell kérdezzük magunktól, mit kell tegyen az UNASUR, hogy létrehozzon egy olyan dél-amerikai identitást, ami segít a demokráciát úgy bebástyázni mindegyikünk társadalmában, hogy senkinek se jusson eszébe más (antidemokratikus) módon hatalomra kerülni" - mondta, majd hozzátette: "nem szabad megváltoztatunk állásfoglalásunkat attól függően, hogy milyen ideológiájú országban bomlasztják a társadalmi rendet." 

Az UNASUR elnökei - jobbról harmadik Jagdeo (forrás: Guyana Information Agency)

Ez a kitétel nyilvánvalóan a tagok sorai között helyet foglaló Desi Boaterse surinamei és Hugo Chávez venezuelai elnöknek szólt, akik maguk is vezettek már, vagy kíséreltek meg katonai puccsot. Chávez természetesen üdvözölte a javaslatot, amely szerinte "támogatja a demokráciát, és támadja a puccsokat illetve destabilizációs kísérleteket, amelyek veszélyt jelentenek a régióra". 

Az elfogadott, alapokmányhoz csatolt, és végül záradék helyett protokoll névre hallgató dokumentum kiutasítással, határzárlattal, a légi tevékenység felfüggesztésével, továbbá az energiaellátás és a hozzá hasonló szolgáltatások beszüntetésével szankcionálja a demokratikus rend felborítását célzó hatalomszerzési kísérleteket. Az elővigyázatosságra szükség is van: tavaly Hondurasban a katonaság megbuktatta Manuel Zelaya elnök kormányát, idén szeptemberben pedig majdnem hasonló történt Ecuadorban, ahol rendőrség fordult szembe a hatalommal.

Kattintson és nézze meg
Chávez Venezueláját!

A csúcs alatt egyezett meg Kolumbia és Ecuador diplomatáik kölcsönös visszahelyezéséről
és a diplomáciai kapcsolatok folytatásáról.

A két ország közötti viszony azután jutott mélypontra, hogy 2008 márciusában a kolumbiai hadsereg légitámadást hajtott végre a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) gerillaszervezet egy ecuadori támaszpontja ellen. "Nagyon örülök, ez egy nagyon fontos lépés a régióban. Nagyon örülök ennek a kolumbiai és ecuadori nép számára fontos eseménynek" - mondta a sajtótájékoztatón Correa.

Címkék:
• correa
• guyana
• lula
• oas
• unasur