Drága Olvasók,

a Kitekintő közel tíz év működés után a jelenlegi szerkesztőség által 2016. június 30-án frissül utoljára. A nem túl távoli jövőben ugyanezen domain alatt, de más formában, más szerkesztőség által külgazdasági tematikájú portál érkezik. Velük együtt reméljük, hogy nem maradnak sokáig külpolitikai tartalom nélkül!

Köszönjük hosszú éveken át tartó hűségüket, őszintén hálásak vagyunk, hogy velünk voltak.

üdvözlettel,
Kitekintő.hu csapata

Akasztják-e végre a hóhért Uruguayban?

Marosvölgyi Dóra | 2010. november 5., péntek

Az uruguayi Legfelsőbb Bíróság egyhangúlag  alkotmányellenesnek nyilvánította azt az amnesztiatörvényt, mely mentesíti a büntetőjogi felelősségre vonás alól azokat a katonákat és rendőröket, akik az 1973-1985 közti diktatúrában sárba tiporták az emberi jogokat.

Az amnesztiatörvény csak fegyveres erők állományához tartozók számára nyújt mentességet, azokat a civileket, akik együttműködtek a jogsértő cselekmények végrehajtásban, eddig is megbüntették.

Bár már eltörölné a Parlament!
falfirka az amnesztia törvény ellen
Forrás: agenciapulsar.org

A hasonló jellegű törvények alkotmányellenessé nyilvánításáért Latin-Amerika szerte harcolnak emberi jogi szervezetek és szakszervezetek, hiszen ők rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel, technikai felszereléssel és képességekkel ahhoz, hogy sikeresen felhívják a nemzetközi közösség figyelmét a jogi kiskapukra.

Parlamenti beleegyezés is kell

A Legfelsőbb Bíróság támogató álláspontja azonban szükséges, de nem elégséges feltétele az amnesztiatörvény hatályon kívül helyezésének, ehhez a parlament beleegyezése is kell. 2005-ig, Vázquez elnök és a baloldal hatalomra jutásáig kellett várni arra, hogy a kormányban is megfogalmazódjon az igény egy korrektebb igazságszolgáltatás iránt.

Jelenleg az uruguayi parlament mindkét házában többségben vannak a baloldali szemléletű pártok, ezért a helyzet elvileg kedvező. A gyakorlatban azonban nem várt nehézségek hátráltatják a folyamatot, ugyanis három szenátor továbbra is támogatja az amnesztiatörvényt, s a támogatók száma így nem elég a hatályon kívül helyezéshez; a háromból még egyet meg kellene győzni a cél elérése érdekében.

Huzavona

A törvényjavaslatot elkeseredett vita előzte meg a kormánypárt, a Frente Amplio (FA) és az ellenzék között. A javaslatot, melyet már 1989-ben is támogatott a közvélemény, a FA vetette fel újból, ő hívta fel a Parlament figyelmét arra, hogy érvénytelenítsék az amnesztiatörvényt.
Az uruguayiak 2009-ben is hangot adtak csalódottságuknak az igazságszolgáltatásban. Az amnesztiatörvény ellen Montevideó utcáin menetet rendeztek, amelyet az eltűntek rokonai vezettek, így tiltakozva az ellen, hogy a bűnösök elmenekülhetnek a felelősségre vonás elől.

A tavalyi megmozdulásnak sikerült elérnie, hogy a kérdésről népszavazás döntsön, ám ez igen rosszul időzített volt, egybeesett az elnökválasztással. Az ország új vezetője a volt-gerilla José Mujica lett, aki finoman szólva sem értékelte ezt a kezdeményezést. Az amnesztiatörvény maradt tehát a régiben, amely az emberi jogokkal foglalkozó szervezetek és szakszervezetek számára nagy csapást jelentett, hiszen ők voltak a leghangosabb ellenzői annak.


Kattintson és nézzen szét Dél-Amerikában!

2009. októberében végül bírósági határozatban alkotmányellenesnek ítélték a büntetlenséget, és nyomozást rendeltek el az 1974-ben meggyilkolt kommunista aktivista, Nibia Sabalsagaray ügyében. Ezzel a bíróság megtette az első lépést az úton, melyek célja az Uruguay által aláírt nemzetközi emberi jogi egyezmények hazai jogrendszerbe való átültetése. Ennek a csomagnak része az amnesztiatörvény hatályon kívül helyezése.

Nem egyedüli eset

Ennek gyakorlati példája a volt-diktátor, Juan Maria Bordaberry törvényszék előtti felelősségre vonása. A 81 éves ex-diktátorral szemben jelenleg is folyik bírósági per húsz ember meggyilkolásának vádjával. Habár Bordaberry 1972-ben került az ország élére, a vádakban szereplő bűncselekményeket 1973-1976 között követte el. Tavaly már harminc év börtönbüntetésre ítélték 14 ember meggyilkolásáért, akik az ő elnöksége alatt tűntek el és feltehetően meg is haltak a diktátor "gondoskodó felügyelete mellett".

Miért támogatják az argentin jogvédő szervezetek az amnesztia eltörlését Uruguayban?

  • az elkövetők felelősségre vonásával és az áldozatok kártérítésével gyógyulnának a sebek a társadalomban
  • megerősödhetne a demokrácia, melynek alapja az emberi jogok tiszteletben tartása
  • az intő példából tanulva, a jövőben kevesebb jogsértést követnének el

Argentin székhelyű jogvédő szervezetek is támogatják a törvény hatályon kívül helyezését, a felelősök megbüntetését, hiszen ott is élénken él még az emberek emlékezetében az állami terror, a véres leszámolások és az állandó fenyegetettség érzése.

Argentínában már sokkal korábban, 1986-ban megnyílt a lehetőség a Legfelsőbb Bíróság számára, hogy újratárgyalja a katonák esetét, így a szomszédos országban már régóta alkotmányellenessé nyilvánították a helyi amnesztiatörvényt.

Argentína pozitív mintája ellenére találunk rossz példát is a régióban. Chilében Pinochet diktatúrája alatt emberek ezreit kínozták, vagy ölték meg, sokan rejtélyes körülmények között tűntek el, de nem elhanyagolható a száműzetésbe kényszerültek aránya sem. Habár az ország visszatért a demokrácia kerékvágásába, máig nem történt meg a bűnösök felelősségre vonása. Itt jelenleg is folyik a harc a politikai foglyok szabadon bocsátásáért, az őslakosok jogainak elismeréséért, a szólásszabadság biztosításáért és az emberi jogok védelméért.