Akasztják-e végre a hóhért Uruguayban?

Marosvölgyi Dóra
2010. november 5., péntek

Az uruguayi Legfelsőbb Bíróság egyhangúlag  alkotmányellenesnek nyilvánította azt az amnesztiatörvényt, mely mentesíti a büntetőjogi felelősségre vonás alól azokat a katonákat és rendőröket, akik az 1973-1985 közti diktatúrában sárba tiporták az emberi jogokat.

Az amnesztiatörvény csak fegyveres erők állományához tartozók számára nyújt mentességet, azokat a civileket, akik együttműködtek a jogsértő cselekmények végrehajtásban, eddig is megbüntették.

Bár már eltörölné a Parlament!
falfirka az amnesztia törvény ellen
Forrás: agenciapulsar.org

A hasonló jellegű törvények alkotmányellenessé nyilvánításáért Latin-Amerika szerte harcolnak emberi jogi szervezetek és szakszervezetek, hiszen ők rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel, technikai felszereléssel és képességekkel ahhoz, hogy sikeresen felhívják a nemzetközi közösség figyelmét a jogi kiskapukra.

Parlamenti beleegyezés is kell

A Legfelsőbb Bíróság támogató álláspontja azonban szükséges, de nem elégséges feltétele az amnesztiatörvény hatályon kívül helyezésének, ehhez a parlament beleegyezése is kell. 2005-ig, Vázquez elnök és a baloldal hatalomra jutásáig kellett várni arra, hogy a kormányban is megfogalmazódjon az igény egy korrektebb igazságszolgáltatás iránt.

Jelenleg az uruguayi parlament mindkét házában többségben vannak a baloldali szemléletű pártok, ezért a helyzet elvileg kedvező. A gyakorlatban azonban nem várt nehézségek hátráltatják a folyamatot, ugyanis három szenátor továbbra is támogatja az amnesztiatörvényt, s a támogatók száma így nem elég a hatályon kívül helyezéshez; a háromból még egyet meg kellene győzni a cél elérése érdekében.

Huzavona

A törvényjavaslatot elkeseredett vita előzte meg a kormánypárt, a Frente Amplio (FA) és az ellenzék között. A javaslatot, melyet már 1989-ben is támogatott a közvélemény, a FA vetette fel újból, ő hívta fel a Parlament figyelmét arra, hogy érvénytelenítsék az amnesztiatörvényt.
Az uruguayiak 2009-ben is hangot adtak csalódottságuknak az igazságszolgáltatásban. Az amnesztiatörvény ellen Montevideó utcáin menetet rendeztek, amelyet az eltűntek rokonai vezettek, így tiltakozva az ellen, hogy a bűnösök elmenekülhetnek a felelősségre vonás elől.

A tavalyi megmozdulásnak sikerült elérnie, hogy a kérdésről népszavazás döntsön, ám ez igen rosszul időzített volt, egybeesett az elnökválasztással. Az ország új vezetője a volt-gerilla José Mujica lett, aki finoman szólva sem értékelte ezt a kezdeményezést. Az amnesztiatörvény maradt tehát a régiben, amely az emberi jogokkal foglalkozó szervezetek és szakszervezetek számára nagy csapást jelentett, hiszen ők voltak a leghangosabb ellenzői annak.


Kattintson és nézzen szét Dél-Amerikában!

2009. októberében végül bírósági határozatban alkotmányellenesnek ítélték a büntetlenséget, és nyomozást rendeltek el az 1974-ben meggyilkolt kommunista aktivista, Nibia Sabalsagaray ügyében. Ezzel a bíróság megtette az első lépést az úton, melyek célja az Uruguay által aláírt nemzetközi emberi jogi egyezmények hazai jogrendszerbe való átültetése. Ennek a csomagnak része az amnesztiatörvény hatályon kívül helyezése.

Nem egyedüli eset

Ennek gyakorlati példája a volt-diktátor, Juan Maria Bordaberry törvényszék előtti felelősségre vonása. A 81 éves ex-diktátorral szemben jelenleg is folyik bírósági per húsz ember meggyilkolásának vádjával. Habár Bordaberry 1972-ben került az ország élére, a vádakban szereplő bűncselekményeket 1973-1976 között követte el. Tavaly már harminc év börtönbüntetésre ítélték 14 ember meggyilkolásáért, akik az ő elnöksége alatt tűntek el és feltehetően meg is haltak a diktátor "gondoskodó felügyelete mellett".

Miért támogatják az argentin jogvédő szervezetek az amnesztia eltörlését Uruguayban?

  • az elkövetők felelősségre vonásával és az áldozatok kártérítésével gyógyulnának a sebek a társadalomban
  • megerősödhetne a demokrácia, melynek alapja az emberi jogok tiszteletben tartása
  • az intő példából tanulva, a jövőben kevesebb jogsértést követnének el

Argentin székhelyű jogvédő szervezetek is támogatják a törvény hatályon kívül helyezését, a felelősök megbüntetését, hiszen ott is élénken él még az emberek emlékezetében az állami terror, a véres leszámolások és az állandó fenyegetettség érzése.

Argentínában már sokkal korábban, 1986-ban megnyílt a lehetőség a Legfelsőbb Bíróság számára, hogy újratárgyalja a katonák esetét, így a szomszédos országban már régóta alkotmányellenessé nyilvánították a helyi amnesztiatörvényt.

Argentína pozitív mintája ellenére találunk rossz példát is a régióban. Chilében Pinochet diktatúrája alatt emberek ezreit kínozták, vagy ölték meg, sokan rejtélyes körülmények között tűntek el, de nem elhanyagolható a száműzetésbe kényszerültek aránya sem. Habár az ország visszatért a demokrácia kerékvágásába, máig nem történt meg a bűnösök felelősségre vonása. Itt jelenleg is folyik a harc a politikai foglyok szabadon bocsátásáért, az őslakosok jogainak elismeréséért, a szólásszabadság biztosításáért és az emberi jogok védelméért.

Kapcsolódó anyagok

Szóljon hozzá Ön is a témához!
Kommentáláshoz, értékeléshez kérjük, lépjen be!

Ha Ön rendelkezik google-, yahoo-, liveID-, twitter-, facebook-, vagy openID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre! Elsősorban ezt a megoldást ajánljuk!

Ha Ön nem rendelkezik a fenti listában felsorolt azonosítók egyikével sem, vagy nem kívánja őket a Kitekintőre való belépésre használni, úgy klasszikus módon, helyi, kitekintős azonosítóval itt tud belépni. (Az első megoldás jövőbe mutató és szebb is:) )

 Emlékezzen?