Mi történt valójában Fidel Castróval?

Augusztus 30-án publikálta a mexikói hírlap, a La Jornada a Fidel Castróval készített rendkívüli riportot, amelyben részleteket közölt 4 évvel ezelőtti válságos egészségi állapotáról. Kuba első embere 2006-ban orvosai tanácsára visszavonult a politika színpadáról, és a hatalmat öccsének, Raúl Castrónak adta át, aki hivatalosan 2008-tól kormányozza az országot. Ekkor olyan híresztelések láttak napvilágot, hogy a diktátor már valószínűleg nem is él. Ezt követően elvétve megjelentek róla fényképek, később pedig publikált esszéket, cikkeket. Személyesen azonban csak 2010 júliusában jelent meg a nyilvánosság előtt újra.

"Meghaltam." és "Feltámadtam."

Kattintson a galériához: Fidel élete képekben

Carmen Lira Saadéval, a balodali La Jornada főszerkesztőjével történt beszélgetés során Castro a 2006 óta idáig megtett utat kálváriájaként emlegette. Bár pontosan nem nevezte meg, milyen betegsége volt – úgy fogalmazott, ez államtitok –, de azt biztosan lehet tudni, hogy komoly sebészeti beavatkozásra volt szüksége. Egyes sajtóinformációk szerint diverticulitise, egy bélgyulladásos betegsége volt, mely sürgős operációt igényelt. A volt vezető csupán a részletekről, a hogylétéről számolt be. Megdöbbentően egyszerűen vallotta be: „Meghaltam.” Állításáról azonban nem derült ki, hogy valóban a klinikai halál állapotában volt-e. „Sokszor kérdeztem magamtól, hogy hagynak-e (az orvosok) ebben az állapotban, vagy engednek meghalni.” „Aztán túléltem, de nagyon rossz fizikai állapotban voltam.” Beszámolt róla, hogy voltak komplikációk a műtét után, hogy újra kellett tanulnia nemcsak járni, de írni is. Lefogyott 66 kg-ra. (Ma kb. 86 kg a testsúlya.)

Viszont nem kommentálta azokat az értesüléseket, miszerint ő maga tehet róla, hogy rosszabbodott az egészségi állapota, mert ragaszkodott hozzá, hogy az orvosok egy műtétben végezzék el a beteg bélszakaszának kimetszését, és a megmaradt egészséges részek összekapcsolását. Ezeket általában két részletben, két operáció során szokták elvégezni, hogy elkerüljék az esetleges fertőzéseket, amiket állítólag Castro így elkapott. Hogy valóban így zajlott-e, nem tudhatjuk, egy azonban biztos: „Feltámadtam.” – szögezte le a volt kubai elnök.

Castro szerint a világ

A hosszú lábadozás után azonban olyannyira sikerült erőre kapnia, hogy július 7-én újra a nyilvánosság elé állt, hogy kifejtse véleményét Irán nukleáris programjáról és a hozzá kapcsolódó amerikai reakciókról. Figyelmeztetett, ha az Egyesült Államok és Izrael megtámadja Iránt, kitör a harmadik világháború, mely már egy nukleáris háború lesz. Ezt meg kell előznie az USA-nak. Ő maga elkötelezi magát egy háború ellenes mozgalmat indítása mellett. „Nem hiányozhatok most, amikor a világ történetének legérdekesebb és legveszélyesebb időszakát éli.” A július 7. utáni sorozatos hivatalos szereplését úgy kommentálta: „Még van mit tennem.”

Nos aki azt hinné, Kuba volt diktátora végnapjait éli, és megroggyant fizikai állapota miatt már elvesztette jelentőségét a nemzetközi politikában, az nagyon téved. A 84 éves politikus szellemi aktivitása ma is a régi. A riportból megtudhatjuk, hogy szinte falja a könyveket és naponta 200-300 hírt olvas el. Nem mellékesen pedig olvasta azt a több, mint 90 000 katonai dokumentumot az Egyesült Államok afganisztáni akciójáról, amit a Wikileaks (egy internetes oldal, mely kiszivárogtatott kormányzati és egyéb dokumentumokat publikál) tett közzé – írta a La Jornada. A Wikileaks forrásaira hivatkozva kifejtette véleményét, miszerint Osama Bin Laden egy amerikai kém, és az Al Kaida is csupán egy az USA érdekeinek alárendelt, fizetett szervezett. Mi több, a szeptember 11-ei terrortámadást egy CIA által megrendelt akciónak véli. Minderről az összeesküvés elméleteiről híres litván íróval, Daniel Estulinnal folytatott eszmecseréje során beszélt augusztus 27-én– olvasható a The Guardianban.

"Ha valaki felelős, akkor az én vagyok..."

A nem régiben megjelent interjúban viszont aktuálpolitikai kérdésekről nem esett szó, a kubai politikus sem a világpolitikai eseményekről nem fejtette ki véleményét, sem a hazájában történt aktualitásokat nem kommentálta. Carmen Lira ehelyett a kubai forradalomról kérdezte Fidel Castrót a riport második felében. Többek között szóba került a homoszexuálisok üldözése a forradalom idején és a későbbi évtizedekben. Kuba egykori első embere bevallotta, ő a felelős amiért kirekesztették a melegeket, és munkatáborokba gyűjtötték őket – állítólagos forradalom ellenességük miatt. (Kijelentése a nemzetközi sajtóban is nagy port kavart.) Azonban hozzátette: „nagy igazságtalanság volt”, de akkor nem tehettek másképp, sokkal fontosabb problémák foglalkoztatták. Azóta pedig nincsenek effajta előítéletei a homoszexuálisokkal szemben.

Kuba egyébként jelentős előrelépést tett az elmúlt időszakban a másság elfogadásával kapcsolatban. Többek között a karibi országban engedélyezett a melegházasság és ingyenes a transzszexuálisok átoperálása.

Az interjú utáni közös ebéden a volt kommunista vezető azt kívánta pohárköszöntőjében: „Egy jövőbeni világban legyen egyetlen hazánk! … A jövőbeni világnak közösnek kell lennie, ahol az emberi lét jogai az egyéni jogok fölé kerülnek.”

Címkék:
• fidel castro
• irán
• kuba
• nukleáris