"Minimális az esély egy újabb fegyveres konfliktusra"
- Címkék:
- argentína
- brown
- kirchner
- nagy-britannia
Áprilisban kezdenék meg a fúrásokat a Falkland-szigetek közelében a brit olajvállalatok. Argentína, szokásához híven, mindent megtesz, hogy ne így legyen.
Egy XVIII. századi irodalmár, Samuel Johnson úgy jellemezte a Falkland-szigeteket (spanyol nyelvterületen "Las Malvinas"-t), mint egy olyan szigetcsoportot, mely „viharos télen, kopár nyáron… még a déli barbárok sem méltatták beköltözésre”.
Ehhez képest 1982-ben Leopoldo Galtieri elnök Argentínája képes volt háborút indítani az ezernyolcszáz fő (javarészt angol ajkú) lakosú területért, hogy aztán a nemzeti becsületében sértett Vaslady, Margaret Thatcher, mintegy huszonnyolcezer katonát és száz hajót mozgósítson a sziget védelmére.
Az összecsapások során 907-en életüket vesztették (az argentin áldozatok száma két és félszerese volt a britekének), 1845-en pedig megsebesültek – többen, mint ahányan a szigeteken laktak! –, a hadműveletek költségei pedig brit oldalon meghaladták a 700 millió fontot. Az angol–argentin kapcsolatok az ügyben a mai napig igen fagyosak, s nem múlik el úgy labdarúgó-mérkőzés a két ország válogatottja között, hogy – Maradona „Isten kezével” ütött gólja mellett – ne emlegetnék fel az ügyet, mint potenciális okot a revansra.
Tavaly márciusban Cristina Fernández de Kirchner argentin elnökasszony vetette fel ismételten Gordon Brown brit kormányfőnek Chilében, hogy kezdjenek tárgyalásokat a Falkland-szigetek szuverenitásáról, de kérése a várakozásoknak megfelelően elutasíttatott. Ellenben döntés született arról, hogy azok az argentinok is rövid látogatást tehetnek a szigeten, akiknek a ’82-es háborúban elhunyt hozzátartozói a tengerbe vesztek, vagy nincs külön sírhelyük – korábban csak azok juthattak el a szigetre, akiknek rokona a malvinas-i Darwin-temetőben nyugszik.
A nem túl erőteljes közeledést (a hozzátartozók alig egy napot tölthettek elhunytjaik gyászolásával) ugyanakkor gyorsan derékba törte a küszöbön álló brit-falklandi terv, miszerint fúrásokat kezdenek a sziget környékén szénhidrogén-kitermelés céljából. A brit külügyminisztérium egyik szóvivője kiemelte, hogy a szénhidrogén-kitermeléshez a szigetnek „tengeri határain belül” joga van, s „ezt segíteni a brit kormány politikájának részét képezi már jó ideje”. A szóvivő, a kételyek elhessegetése céljából, azt is egyértelművé tette: „Semmilyen kétségünk nincs saját fennhatóságunk felől a Falkland-szigeteken és az azt körülvevő tengeri területeken”.
Gordon Brown a kérdésben sietett kiemelni, hogy a „Buenos Aires-szel folytatott vita se nem fokozódik, se nem tart háborús összecsapás felé”. Míg a brit diplomácia nevük elhallgatását kérő tagjai minimális esélyt látnak az újabb fegyveres konfrontációra, a retorika szintjétől elrugaszkodott szakértők nem tartják lehetetlennek, hogy Argentína polgári hajók bevonásával megpróbálja megakadályozni a fúrások megkezdését.
A Falkland Oil&Gas és a BHP Billinton olajvállalatok a tervek szerint áprilisban kezdik meg a fúrásokat.
Az eddigi vélemények
Talán, ha az Argentinok is úgy jártak volna el 82-ben mint egykoron az angol gyarmatosítók
(nem üzennek hadat senkinek, csak megszállják a szigetet - akár fél kontinest - kitűzik a zászlót és saját ízlésviláguk nyelvezetük szerint új nevet adnak neki, ezzel elintézték a tulajdonjog kérdését, akinek nem tetszett az meghalt) akkor most Ők fúrhatnának.
Kár, hogy Nekünk csak Dunai hajósunk volt....
Új nevet adtak neki, ma is ezt használják: Islas Malvinas, és diplomáciai nyomás helyett is inkább a megszállást választották, csodálkoztak is a britek. Előzőleg volt egy olyan terv, hogy a britek átadják az argentinoknak a sziget szuverenitását, cserébe egy 99 éves bérlési jogért, de az argentinoknak ez nem tetszett, Galtierinek azonnal kellett minden. Tegyük hozzá, a helyi lakosok többsége igen régóta angol ajkú és érzelmű, és nem állhatja az argentinokat, a helyben felállított síremléken pl. nem szerepelhet az argentin zászló. Szóval a földrajzi közelségen túl nem indokolja túl sok minden az argentin igényeket, de persze minden vitatható.
-
Már válaszolt
- kopari78 ( 6 hónapja )
Ebből mégis csak annyit látok, hogy ma is lopott javakból akarnak megélni. Ezzel az erővel megtehetné az usa is,hogy a II. világháborúban megszállt Német területeket (mint ahogy az Angolok a saját övezetüket) gyarmatnak kiáltanák ki.
/Jut eszembe: az usa hadserege még ma is a volt NSZK területén állomásozik, pedig az Oroszok már kimentek a volt NDK-s területekről. Miért van így? - nehogy valami hülye azt mondja, hogy a NATO miatt...)
"...a hadműveletek költségei pedig brit oldalon meghaladták a 700 millió fontot..." Bizony, bizony, ezt a költségete kamatostul vissza kell hozni az államkincstárba, különösen most, amikor annyira el van adósodva a Ködös Albion. Nekik most minden csepp olaj, amit elrab...khm...akarom mondani kitermelhetnek a felségvizeiken igencsak számít, nem véletlen megy az erőlködés az Antarktisszal kapcsolatban sem.
"A nemzetközi jogi normák megsértésével vádaskodó, jogi lépéseket kilátásba helyező argentin külügyminisztérium..." Muhahahahaha!!!! Köhög a bolha. Aki így kezd egy nyilatkozatot, az "ab Start" vesztes. Ha már pedig nemzetközi normák, akkor csak annyit mondanék a brit diplomaták helyében, hogy mintha Jemenből Argentínába tette volna át az egyik székhelyét az Al-Quada, nemdebár? Illetve, ez a név...hm...hogy is mondta? Kirchner? Ühüm...hol is szolgált a kedves papa 1939-1945 között? ;-)
Szóljon hozzá Ön is a témához!
