Új regionális katonai szervezet alakult

A 2008 májusában létrejött Unasur szervezeti keretein belül megalakult tanács elsősorban abban különbözik a hasonló katonai szervezetektől, mint például a NATO, hogy a biztonsági együttműködés nem terjed ki egy közös hadsereg létrehozására. José Gońi chilei védelmi miniszter szerint a CDS „egy olyan politikai platform, mely lehetővé teszi számukra a tapasztalatcserét, a közös tevékenységek fejlesztését és koordinációját” – tudta meg a BBC Mundo.

Egyes szakértők szerint a CDS életre hívása egyet jelent a régió erősödésének jeleivel, valamint válasz arra a washingtoni döntésre, mely a IV. haditengerészeti flotta latin-amerikai vizekre vezénylését rendelte el.

Kimaradt a legfontosabb?

A CDS felállítását kísérő kritikák egyike abban áll, hogy a testület akciótervéből épp egy olyan égető probléma megoldásának kísérlete maradt ki, mely szinte mindegyik latin-amerikai államot nagy mélységben érint: a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem. Az ok valószínűleg a kérdés bonyolultságában és komplexitásában rejlik (pl. összefonódása az országon belüli terrorizmussal), valamint abban, hogy számos ország nem katonai, hanem rendőrségi természetű ügyként kezeli azt.

Más negatív értékelések szerint pedig az Unasur egyes tagállamai közötti súrlódások (pl. a Chile és Bolívia, vagy a Venezuela és Guyana közötti területi viták, Argentína és Uruguay, Brazília és Paraguay, valamint Brazília és Argentína közötti gazdasági és politikai témájú csatározások) megoldatlansága miatt a védelmi testület sem érhet el érdemi előrelépést az integrációt illetően.

Az egyik legsúlyosabb többoldalú konfliktus tavaly márciusban eszkalálódott Kolumbia és Ecuador, majd Venezuela között, mikor a kolumbiai haderők a quitoi vezetés előzetes értesítése nélkül ecuadori területen csaptak le a FARC-gerillák egyik határmenti táborára, ahol a gerillaszervezet egyik vezetője, Raúl Reyes is életét vesztette.

Rafael Correa ecuadori elnök a területi szuverenitás megsértésére hivatkozva megszakította Bogotával a diplomáciai kapcsolatokat, Chávez pedig Correa mellé állt. Az ellentétek az elmúlt hetekben újra kiéleződtek a kolumbiai védelmi miniszter, Juan Manuel Santos azon nyilatkozata kapcsán, mely szerint Kolumbiának jogában áll a határain túlmenően is küzdeni a gerillák ellen. Chávez azonban indulatosan kijelentette, hogy ilyen esetben katonai repülőgépek bevetésével fog válaszolni – olvasható a BBC Mundo csütörtöki tudósításában, melyből az is kiderül, hogy az ecuadori kormány bejelentette, hogy egy újabb magas rangú FARC-vezetőt fogtak el az országban.

Lula mint örökös kulcsfigura

Lula da Silva brazil elnök

A brazil elnök kezdeményezésének keresztülvitele újabb példája az ország egyre erősödő regionális vezető szerepének, mely akár azt is elősegítheti, hogy Brazília is helyet kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között.

A fent említett hármas konfliktus kapcsán feléledő ellentéteket pedig tovább fokozhatja az is, hogy a CDS megalakítását követően Brazília és Kolumbia újabb katonai együttműködést kötött, melynek értelmében az 1644 km hosszúságú közös határvonaluk mentén 50 km széles sávban ellenőrizhetik a térséget. A gyakorlatban ez műholdak és radarok segítségével fog megvalósulni. A két ország előre figyelmezteti egymást, mielőtt repülőgépeikkel elérnék a másik légterét a határ megfigyelése céljából.

A kétoldalú egyezmény egyik legfőbb célja az, hogy megállítsák a kolumbiai-brazil határon folyó jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelmet, melyet szintén a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) tevékenységével hoznak összefüggésbe.

Kattintson és nézegessen latin-amerikai képeket!

A brazil-kolumbiai egyezmény megkötése azonban a kritikákat is alátámasztja bizonyos mértékig, hiszen épp a CDS létrehozását követő napokban született meg, kétoldalú egyeztetések után, pedig az új szervezet lényege, hogy a bilaterális tárgyalások helyett multilaterális síkra terelje a védelmi kérdések megoldását. Emellett hangsúlyozza azt a hiányt, mely szerint a CDS nem foglalkozik a drogkereskedelem problémájával sem.

Címkék:
• biztonságpolitika
• chávez
• kolumbia
• lula
• unasur