Ismét az Antarktisz jegén vitáznak
- Címkék:
- antarktisz
- argentína
- chile
- ensz
- nagy-britannia
Argentin és chilei külügyi képviselők egységesen elutasították Nagy-Britannia ENSZ elé terjesztett, az Antarktisszal kapcsolatos területi igényéről szóló kérvényét, melynek értelmében a fehér kontinens mintegy egymillió négyzetkilométer nagyságú szárazföldi, illetve tengeri szeletét kívánja hasznosítani - adta hírül a BBC Mundo.
"Argentin kollégáinkkal egyetértésben kategórikusan elutasítjuk a szóban forgó követelést" - mondta a chilei Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke, Renán Fuentealba, ugyanis a BBC Mundo információi szerint a 2007 októberében benyújtott brit kérelem a Déli-sarkvidék azon területeire vonatkozik, melyet Argentína és Chile a "sajátjukként" tartanak számon.
Az ENSZ végleges döntése idén májusra várható. A két dél-amerikai ország ellenkezésén kívül azonban nemzetközi jogi szabályok is a brit igények elutasítása mellett érvelnek. Feltételezések szerint a vita tárgyát képező terület gazdag ásványokban, földgázban és kőolajban. Az 1959-ben tizenkét ország (köztük Argentínával, Chilével és Nagy-Britanniával) által aláírt Antarktisz-Egyezmény 4. cikke azonban nem ismeri el a területi követeléseket, sem az ehhez kapcsolódó vitákat.
Ezen kívül az Egyezmény számos olyan nemzetközi jogi alapelvet és a tudományos kutatáshoz, nemzetközi együttműködéshez tartozó célkitűzést - mint például a környezetvédelem és a Déli-sarkvidék kizárólag békés célokra való hasznosítása - is tartalmaz, melyek ugyancsak a brit szándék ellen szólnak.
Tavaly novemberben már kiújult a Falkland-szigetek (Las Malvinas) körüli vita Argentína és Nagy-Britannia között: a huszonöt éve tartó konfliktus egyik eleme szintén a Déli-sarkvidékhez kapcsolódik. Ugyanis a Nagy-Briannia fennhatósága alatt álló szigetcsoport földrajzi közelsége miatt akár is igényt lehetne formálni a későbbiekben az Antarktisz egy szeletére. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az 1959-es egyezmény egészen 2048-ig megtiltja az a földrész ásványkincseinek bányászatát - írta az Associated Press (AP).
Antarktisz-egyezmény (1959.)
A Déli-sarkvidék területének békés felhasználásáról szóló szerződést mára 46 ország - köztük Magyarország is - írta alá.
Az 1961-ben hatályba lépett szerződés legfontosabb rendelkezései szerint a részes felek határozatlan időre befagyasztották az Antarktiszra támasztott területi igényeiket, a területet kizárólag békés célokra fogják felhasználni, így tilos katonai tevékenységet folytatni (beleértve a fegyverekkel való kísérletezést és a nukleáris hulladék elhelyezését is), azonban a részes államokat megilleti a kutatás szabadsága és az ellenőrzés joga is.
Az Antarktiszt számos más nemzetközi egyezmény is védi:
- Antarktisz flórájának és faunájának megőrzésére vonatkozó egyeztetett intézkedések rendszere (1964.)
- az Antarktisz fókáinak védelméről szóló londoni egyezmény (1972.)
- az Antarktisz flórájának és faunájának megőrzéséről szóló canberrai egyezmény (1980.)
- az Antarktisz ásványkincseinek hasznosításának feltételeit rögzítő wellingtoni egyezmény (1988.), illetve az ezt kiegészítő madridi jegyzőkönyv (1991.), mely 50 éves moratóriumot ír elő az ásványkincsek kiaknázását illetően.
Mivel a Déli-sarkra nem alkalmazható a Arktisz (Északi-sarkvidék) felosztását lehetővé tevő szektorelmélet, így a területi igények nehezen bizonyíthatóak. A földrész nem számít azonban uratlan területnek, jogi helyzete a nyílt tengerével azonos.
(Források: Nagy Károly - Nemzetközi jog /Püski, 1999./ és Horváth Jenő /szerk./ - Világpolitikai lexikon 1945-2005. /Osiris, 2005/)
Az eddigi vélemények
Az angolokról - évszázadok óta közismert tény - tudhatjuk: minden egyezményt addig tartanak be, amíg az érdekeiket szolgálja, és gátlástalanul felrúgják akár egy maroknyi zabért.
(szerintem inkább a dél amerikaiak távol tartása volt az angolok célja a megállapodások aláírásával mint a természet kíméletének igénye)
Szóljon hozzá Ön is a témához!- Vörös riasztás: újabb óriási esőzés jön
- Meghajolt az EU akarata előtt Szerbia
- Minisztercserékkel szerezné vissza...
- A romáktól hangos Európa
- Megállhat a fejlődésben Moldova
- Tömeges cégáthelyezéssel tarol a kelta tigris
- Kárpátalja: esélye sincs az összefogásnak
- Uniós terítéken a francia kitelepítési botrány
