Mexikó, a forradalmak földje



A kezdetek …

110 millió lakosa van, így a legnagyobb spanyol anyanyelvű lélekszámmal
rendelkező ország. Területét évezredeken át olmékok,
maják és aztékok uralták, amíg a spanyol hódítás el nem érkezett 1519-ben. A
hispán terjeszkedés 300 éven keresztül gyarmatként tartotta számon Mexikót,
mígnem 1810-ben egy Miguel Hidalgo y Costilla nevű katolikus egyházi vezető a Mexikói Függetlenség Atyjává nem lépett
elő. Őt elég gyorsan kivégezték a spanyolok, de a függetlenség vágyát már
elhintette a mexikói lelkekben, ami 1821-re addig burjánzott, hogy a spanyolok
kénytelenek voltak elismerni az ország függetlenségét. Szövetségi köztársasággá
lépett elő az egykori spanyol gyarmat, eltörölték a rabszolgaságot és elnököt
választottak, majd lemondatták, és így tovább, egészen a XIX. század közepéig,
amikor az USA területszerzés céljából megtámadta Mexikót. A területe
egyharmadát veszítette el a latin-amerikai ország, például a mai Texast, Kaliforniát és
Arizonát.

Egy reformokkal teli évtized után megérkeztek a franciák, és
Ferdinánd Miksa osztrák főherceget Mexikó császárává tették. Ez az állapot nem
tartott sokáig, pár év múlva már ismét köztársaságról beszélhetünk. 

 

Diktátorok és háborúk – első felvonás

A XX. század hajnala viszonylagos nyugalomban talált rá
Mexikóra, vasút- és távíróhálózatot építettek, bankrendszert alapítottak,
fejlesztgették az országot. Porfirio Díaz  elnök kisebb megszakításokkal harmincnégy
évig kormányzott. Ez a korszak Porfiriato
nevet kapta az elnök után, aki újjáépíttette a
városokat, megszabadult a banditáktól, fellendítette a gazdaságot, de mindezt messze nem demokratikus eszközökkel. Sokat elárul róla, hogy kedvenc
mondása a "Kenyér és Furkósbot" volt, vagyis kenyeret a külföldieknek, a hadseregnek és a
hivatalnokoknak, furkósbotot pedig az egyszerű embereknek, akik
szembeszállnának az előbbiekkel.

A vasúthálózat épült ki, a kereskedelmi flotta nagy mértékben fejlődött
ebben az időben. Ekkoriban épült meg jó pár a
mai napig sűrű forgalmat lebonyolító kikötővárosok közül. Kakaót, kaucsukgumiból rágógumit és kávét exportáltak nagy
mennyiségben az Egyesült Államokba és Európába. Bár a mexikóiak nem
felejtették el, hogy területeik elvesztését az északi szomszédnak köszönhetik,
Díaz jó kapcsolatot tartott fenn az USA-val. A mexikói főváros legelegánsabb sugárútjának
több évszázados, felbecsülhetetlen kulturális értékű díszítését lebontották, és
a párizsi Champs Élysées mintájára újjáépítették.

Alkotmány a megoldás?

Pár évvel később feltűnt Venustiano Carranza Mexikó
politikai térképén, ő adta ki a mai napig hatályos Alkotmányt 1917.
február 5-én, amely azóta is nemzeti ünnep Mexikóban. Ez a világ első olyan
alkotmánya, amelyben szociális jogok is szerepelnek, de a legfontosabb, hogy eltörölte a  rabszolgaságot. Több
előző alkotmány alapján készült el az 1917-es. Az előző, 1857-es alkotmány nagy részét éppúgy átvette, mint az 1830-as évekbeli "A hét alkotmányos törvény" számos rendelkezését. A korszakhoz képest nagyon felvilágosult eszméket valló
alkotmányban helyet kapott a diszkrimináció kérdésköre is.  Alkotmányos joggá és köteleséggé tette az általános iskolai tanulmányok folytatását.

A XX. század első szocialista alkotmánya hosszan taglalja a
személyiségi jogokat is. Mexikó területén minden embert megillet az egyéni
szabadság, a szabad véleménynyilvánítás, mindenki tarthat fegyvert,
alapíthat szakszervezetet. A munkaidőt napi nyolc órában szabták meg. Ahhoz,
hogy mindez teljesülhessen, az alkotmány előírja a szövetségi népi köztársaság kormányának felállítását, a végrehajtó, törvényhozó és
bírói hatalom egymástól független működését. Azt is törvénybe foglalták, hogy
az elnököt nem lehet újraválasztani, és hogy egy mezőgazdasági
reformot kell bevezetni. Meghatározták a külföldiek földhöz jutásának feltételeit, és a földtulajdon legnagyobb méretét.

A következő elnök Obregón egy kimerült lakosságú országot örökölt, terméketlen földekkel,  pénz hiánnyal, éhezéssel és mértéktelen nyomorral. Ezért mindenkinek visszaadta a forradalom
előtti birtokát, így próbálva enyhíteni az emberek mindennapi szükségleteinek
hiányát.

Cristerók harca

Úgy tűnt, Mexikó helyzete kezd rendbe jönni, amíg egy püspök meg
nem támadta az Alkotmányt egyházellenessége miatt. Az igaz, hogy az alaptörvény nem
egyházbarát szemléletű volt, de egészen 1926-ig nem alkalmazták az erről
szóló cikkelyeit. Erre az egyház válasza az volt, hogy nem celebráltak misét, nem
kereszteltek és nem temettek. Az elkeseredett egyházi emberek Éljen Krisztus király felkiáltással iskolákat gyújtottak fel, tanárokat öltek meg, sőt egy
személyvonatot is felrobbantottak. 

A mozgalomnak 1929-ben az USA közvetítésével a Vatikán és Mexikó közötti szerződés vetett véget. Mexikó ezután fejlődésnek indult. Földeket osztottak, fejlesztették az iskolarendszert. Bevezették a vizet a
lakónegyedekbe, villamosítás, rádióállomások létrejötte, autók és betonozott utak jellemezték a
következő néhány évtizedet. Befogadták a második világháború elől menekülő
zsidókat, új üzletágak alakultak, 1980-ra egy modern, fejlett Mexikóról
lehetett beszélni.

A véres Olimpiától napjainkig

Annyira jól állt az ország, hogy 1968-ban megszervezhette az
Olimpiát. Az akkori ellenzék
szerint az Olimpiai játékok megszervezése nem való egy olyan országnak ahhol, annyire magas a szegények aránya, a kormány azonban a várható anyagi előnyök miatt belefogott a játékok megrendezésébe. Egy nappal a
játékok előtt félmillió ember vonult tüntetni a kormánypalota elé, a kormány
tankokat küldött. Az eredmény több száz halott és több ezer ember bebörtönzése.

Az incidens hamar a feledésbe merült, az Olimpia után Mexikó ismét a fejlődés útjára lépett,
olajat, nyersanyagot exportált. 1985-ben érkezett a következő szörnyű csapás
két földrengés képében. Az első földrengés 8.1 erősségű volt (erősebb, mint a
2008-as kínai földrengés ), és pár nappal később jött még egy pusztító
földmozgás. Több tízezren haltak meg, váltak nincstelenné.

1992-ben Mexikó, USA-val és Kanadával együtt aláírta a NAFTA-t, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezményt, melynek célja a beruházási és
kereskedelmi akadályok lebontása tagországok között, a munkaerőpiac és a
versenyképesség növelése és erősítése.

 

Mexikóban ma a legfőbb probléma a
korrupció és a drogkereskedelem. Idén eddig több mint 2000-en haltak meg a rivális bandák mindennapos leszámolásaiban. A társadalmi különbségek miatt az alsóbb réteg fiataljai a megélhetéhez szükséges pénz előteremtéséhez hajlamosak az illegális üzletekben való részvételre. A szegények és gazdagok közötti különbség óriási az országban, a lakosság nagy része éhezik és omladozó házakban él.

Az elnök 2006 óta Felipe Calderón,akinek már az eskütétele sem volt zökkenőmentes, bekiabálásokkal, székdobálással fejezte ki az ellenzék az új elnök iránti ellenszenvét. A szokásos ceremónia játszódott le a választások után, a vesztes oldal megmásított eredményekről, nem törvényesen megalakított kormányról beszélt. Az is igaz, hogy nem sokkal nyert a konzervatív párt, összesen 0,56%-kal több szavazatot kapott ellenfélénél. A Demokratikus Forradalom Pártja – az ellenzék – a parlament épületében négy napon keresztül lezárva tartotta az ajtókat, hogy megakadályozza az elnök hivatalba lépését.Calderónnak a hátsó ajtón befurakodva, őrökkel körülvéve kellett elfoglalnia elnöki székét. 

Felipe Calderón a Nemzeti Akciópárt színeiben elnökként a drogkartellek ellen kezdett el először harcolni. Az illegális bandák és szervezetek erőszakkal válaszoltak, gyilkoltak és embereket raboltak. Erre a mexikói lakosság azon része, amelyik nem érdekelt az illegális bizniszban, az utcára vonult, tüntetni. 2008 októberéig a helyzet számottevően nem javult. Egy törvényjavaslat van születőben, a súlyosabb büntetésekről, de még csak tervezet létezik.

Az országban folymatosak az áradások, és hurrikánok is pusztítanak. 2008 októberében a Norbert nevű szélvihar ölt meg három embert Mexikó partjainál, aztán egy földrengés rázta meg az ország másik részét. Ugyanebben a hónapban börtönlázadás tört ki a Calderón elnöksége alatt szabadságvesztésre ítélt rivális bűnbandák között.

Dufek Bogi

Felkapott hírek

Friss hírek

2016 szeptember 4. REUTERS/Nicolas Asfonri/Pool

May szerint nagyvonalú a brit Brexit-ajánlat

Rendkívül komoly és méltányos az előző este bemutatott brit javaslat, amelynek értelmében az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése után is a szigetországban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek - hangoztatta Theresa May brit kormányfő.

Read More »