Orosz hajók karibi vizeken

A venezuelai fél már korábban említést tett arról, hogy légiereje és néhány tengeralattjárója közös hadgyakorlatot tervez négy orosz hadihajó ezerfős katonai személyzetével. A tengerjáró hajók között lesz a nukleáris rakétákat szállító Nagy Péter és a tengeralattjárók megsemmisítésére alkalmas Chabanenko Admirális. A hajók hadi kapacitása ellenére egyik érintett fél sem gondolkodik egy újabb kubai válság előidézésében.

Megfigyelők szerint ez a lépés főként arra szolgál, hogy felkeltsék az Egyesült Államok aggodalmát, többnyire a grúziai konfliktusban vállalt szerepére válaszolva. Azonban az orosz fél külügyi szóvivője tagadta, hogy a tervezett hadgyakorlat egy harmadik ország ellen fog irányulni; valamint azt is, hogy annak bármi köze is lenne a grúz eseményekhez, hiszen a részletekről már a kaukázusi válság előtt megállapodtak.

A venezuelai partokon

Caracas pedig mindehhez hozzátette, hogy a hadgyakorlatnak azért van óriási jelentősége, mert ez az első alkalom, hogy sor kerül hasonlóra a kontinens déli féltekéjén. A grúz válság idején azonban Chávez támogatta az orosz beavatkozást. Moszkva és Caracas arról is megállapodott, hogy kibővítik kétoldalú energiaügyi megállapodásukat, melynek alapján ezentúl három orosz energiavállalat működhet Venezuela területén. Emellett mára Chávez vált az orosz fegyverpiac egyik legnagyobb vásárlójává: például 2006-ban három milliárd dollár értékű szerződéseket kötött a két ország.

Néhány órával az orosz közlemény után Sean McCormack, amerikai külügyi szóvivő bejelentette az ún. "123-as Megállapodás" javaslatának eltörlését, mely előkészítette volna az utat a nukleáris technológiával kapcsolatos kereskedelem kibővítése előtt az Egyesült Államok és Oroszország között. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig már a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a 123-as Megállapodás kudarca veszélyeztetné a Bush és Putyin elnök által szorgalmazott nukleáris non-proliferációs kezdeményezéseket.

Néhány amerikai katonai szakértőt nem lepte meg az orosz bejelentés a karibi hadgyakorlatról, hiszen ezt az amerikai hadihajók fekete-tengeri jelenlétére adott válaszként értékelték. Az orosz tengerjárókra nem fenyegető gesztusként, hanem üzenetként tekintenek. Novemberig pedig a kétoldalú amerikai-orosz viszony akár javulhat is az alkufolyamatok során, és így a hadgyakorlat visszavonása majd megmutathatja az oroszok elkötelezettségét a kapcsolatok javítása mellett. Bryan Whitman, a Pentagon szóvivőjének nyilatkozata sem árulkodott komoly aggodalmakról: "Az Egyesült Államok is világszerte tart közös hadgyakorlatokat más országokkal, ahogyan más nemzetek is."

Hugo Chávez szerint a tervek még csak előkészítés fázisában tartanak, a tényleges hadgyakorlatok megkezdését legkorábban november végére, a Brazíliával közös "Dél Keresztje" névű hadművelet befejezése utáni időszakra jelölte ki.

Címkék:
• chávez
• grúzia
• oroszország
• usa