Az elmúlt időszak sokkhatásai ellenére az euroszkeptikusoknak esélyük sincs, hogy szétzilálják az Európai Uniót, legyenek keményvonalas Brexit-pártiak vagy épp hatalomra kerülő olasz populisták. Utóbbiaknak egyébként nem feltétlenül ez a céljuk, inkább a német irányításból van elegük – ez pedig megoldható probléma.

A kávéfogyasztásban jelentkező új trenddel magyarázzák azt a jelenséget, melynek következtében a kávébab korábban kidobott héja ma már ötször többet ér a belsejénél. A Starbucks is lát pénzt az új trendben, máris felvette menüjébe az új italt.

Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy nemsokára fokozottabb haditengerészeti őrjáratba kezd a Dél-kínai-tengeren annak érdekében, hogy jobban ellenőrizhesse Kína növekvő katonai jelenlétét a vitatott hovatartozású területen. Ez olyan lépés lenne, amely tovább növelheti a tétet a világ egyik legingatagabb térségében.

A bojkottot kirobbantó fogyasztók április közepén Facebookon és Twitteren a "hadd rohadjon" és "hagyjuk megalvadni" hashtageket kezdték el terjeszteni - szükségességét pedig a radikális áremelésekkel magyarázták. A bojkott még mindig tart, a hatásai már látszanak, de ennek nem mindenki örülhet.

Szon Jong Mu dél-koreai védelmi miniszter szombaton Szingapúrban a Shangri-la Dialogue nevű biztonságpolitikai konferencián kijelentette, hogy Szöul nem érdekelt Észak-Korea szétesésében, és nem törekszik a két ország egyesítésére oly módon, hogy "felfalja" Észak-Koreát. Trump: az eredeti tervek szerint megtartják a csúcstalálkozót. 

A konzervatív Néppártot korrupció miatt elmarasztaló első fokú bírósági ítélet politikai következményeként kellett távoznia hat év után a hatalomból Mariano Rajoy spanyol miniszterelnöknek pénteken - magán a bizalmi szavazáson viszont döntő lehetett az, ahogyan Rajoy a katalán függetlenségi törekvéseket kezelte.

Az olasz belpolitikai helyzet alig néhány óra leforgása alatt 180 fokos fordulatot vett. Az Öt Csillag Mozgalom és a Liga csütörtöki megállapodása szerint Giuseppe Conte lesz az új miniszterelnök, aki már el is fogadta a kormányalakítási megbízatást az államfőtől, illetve be is mutatta kormányának leendő tagjait.

Ha Washington tartós békét szeretne a Koreai-félszigeten, egyértelműen szüksége lesz Peking szakértelmére, kapcsolati tőkéjére és így az ország közvetlen bevonására a tárgyalásokba.

Az elmúlt két hét során minden svéd háztartás kapott egy tájékoztató füzetet, amelyben leírják, hogyan kell felkészülni egy esetleges háborúra. Megvizsgáljuk, miért is döntött így a kormány.

Már több mint egy hete tart az egész Brazíliát megbénító teherautósofőrök sztrájkja, a szakszervezetek egy része kiegyezne, másik részük viszont folytatná a megmozdulásokat, annak dacára is, hogy az elnök már a hadsereget is bevetette. Ráadásul folynak a nyomozások a korrupciós botrányok miatt is.

A kérdés, miszerint „Etiópia tényleg Afrika Kínájává válik?” gyakran felmerül gazdasági berkekben. A válasz pedig: igen, sőt mi több, már most rengeteg árulkodó jelet fedezhetünk fel a két országot tekintve.

A Hondurasban, Guatemalában és El Salvadorban tomboló erőszaknak az USA gazdasági segítsége nélkül nem lesz vége. A fenti három országban elszabadult erőszakhullám csak olyankor fordul elő, amikor az állam már nem képes fenntartani a békét, biztonságot és ezzel egyidejűleg nem tud gazdasági lehetőségeket sem nyújtani.

Donald Trump amerikai elnök terve, hogy kivonja országát az iráni nukleáris megállapodásból, olyan, mint a Brexit: globális földrengést okozott, amelynek köszönhetően Irán és Izrael egyre inkább egy olyan háború felé tart, ami újraértelmezheti a Közel-Keletet. Amerikai szakértők tehát azon vitáznak, hogy az Egyesült Államoknak mit kellene tennie annak érdekében, hogy ezt megelőzze. Azonban a legfontosabb tényezőt nem veszik számításba: hogy Moszkva mostanra teljesen kitúrta Washingtont a közel-keleti befolyásos nagyhatalom szerepéből.

Bár a Nyugat Vlagyimir Putyin orosz elnököt lassan „persona non grata”-ként tartja számon, otthon népszerűbb, mint valaha. Az elnök érdeke pedig az, hogy továbbra is fenntartsa ezt az állapotot.