Nincs ok a túlzott optimizmusra a kínai-japán csúcs után

Biztató jelnek ítélte a hivatalos állami média Kínában, hogy három és fél év után Szöulban kétoldalú tárgyalást folytatott a kínai és a japán kormányfő, a Hszinhua hírügynökség kommentárja azonban hangsúlyosan óv a túlzott optimizmustól.

Hétfői jegyzetében a Hszinhua a vasárnapi találkozót – amelyről korábban hangsúlyozta, hogy a japán fél kezdeményezésére jött létre – úgy állítja be, mintha az Peking jó szándékának, illetve a jószomszédi kapcsolatok iránti elkötelezettségének kifejeződése lett volna.

“Tokiónak azonban nem szabad abba a hibába esnie, hogy a csúcstalálkozó tényét úgy értékelje: eleget tett a kínai-japán kapcsolatok helyreállításért” – fogalmaz az írás. Szerzője szerint japán részről további konkrét lépésekre van szükség a kapcsolatok “helyes irányba tereléséhez”.

A cikk felidézi azokat az apró diplomáciai momentumokat, amelyek 2012 szeptembere, vagyis a vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri Tiaojü (Szenkaku) szigetcsoport japán államosítása óta elhidegülő, majd mélypontra zuhanó kapcsolatokban apróbb változásokat hoztak. Ezek közé sorolta az egy évvel ezelőtti négypontos megállapodást, amely Peking és Tokió között egyfajta válságkezelő mechanizmus kiépítését szorgalmazta a politikai bizalom megteremtését és a “stratégiai viszony” javítását szolgáló erőfeszítések mellett.

A Hszinhua emlékeztet rá, hogy beindult ugyan a kétoldalú biztonsági párbeszéd, és a két kormány, a törvényhozás és a pártok között is “elkezdődött valami”, Abe Sindzó japán kormányfővel Szöulban folytatott megbeszélésén Li Ko-csiang kínai miniszterelnök mégis azt hangoztatta, hogy a kínai-japán kapcsolatok továbbra is rendkívül érzékenyek és bonyolultak, s hosszú még az út a “teljes gyógyulásig”. A Hszinhua ehhez elengedhetetlennek nevezte például Japán őszinte hozzáállását a második világháborús szerepéhez.

Az elmúlt hétvégén Dél-Korea, Japán és Kína felújította háromoldalú együttműködését, amely 2012-ben, vagyis Abe Sindzó és pártjának hatalomra kerülésével megszakadt. A csúcstalálkozó margóján több kétoldalú tárgyalásra is sor került, s hétfői lapjelentések szerint a Pak Gun Hje dél-koreai elnök és Abe Sindzó közötti megbeszélésen Abe kezdeményezte, hogy Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal együtt őrködjenek a Dél-kínai-tenger szabad hajózhatósága felett.

Abe – Hagiuda Koicsi helyettes japán kabinetfőtitkár szerint – kifejezte Paknak, hogy a kérdést “a nemzetközi közösség közös ügyének” tartja.

A kínai külügyminisztérium szóvivője egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva hétfőn megjegyezte, nem érti egyesek aggodalmát a Dél-kínai-tenger szabad hajózhatósága miatt, mivel azt nem akadályozza senki. Egyúttal arra szólított fel, hogy az “érintett országok tárgyilagosan, méltányosan és ésszerűen” ítéljék meg a jelen helyzetet.

Abe Sindzó még Szöulban válasz nélkül hagyta azt az újságírói kérdést, hogy személyes találkozóján Li Ko-csianggal szóba hozta-e a Dél-kínai-tengeren folyó kínai szigetfeltöltések ügyét. Sajtójelentések szerint viszont Vang Ji kínai külügyminiszter ugyanott, a találkozó előtt újságírók előtt megjegyezte: “kíváncsi vagyok, mi dolga Japánnak a Dél-kínai-tengerrel?”

MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

CSA

Virágzik a cseh légiipar

Erőteljesen bővült a két cseh légitársaság, a CSA és a Travel Service utasforgalma az első fél évben - az európai légi közlekedés 8,8 százalékos utasszámnövekedését jelentősen meghaladva, kétszámjegyű növekedést értek el.

Read More »