Kína harcot hirdet a dekadens Nyugat értékei ellen

A Kínai Kommunista Pártnak (KKP) a lassuló gazdasági növekedés és az élet szinte minden területén végrehajtott reformok mellett – amelyek nagyrészt a korrupció elleni harcot, és az ebből fakadó tisztogatást jelenti – egyre nagyobb szüksége van a nép támogatására. Bár a korrupció elleni intézkedések nagy népszerűségnek örvendenek és ismét visszahelyezték az elvesztett bizalom egy részét a pártba, Hszi Csin-ping elnök 2012-es hatalomra jutásakor igéretet tett arra, hogy biztosítja a párt túlélését és visszaszerzi a halványuló támogatást. Ennek érdekében megpróbálja feltámasztani Kína “vörös kultúráját”, másnéven a szocialista nevelést. Amikor pedig egy új ideológiai vonal kerül előtérbe, valamivel mindig szembe kell állítani. Nem meglepő módon a “dekadens” nyugati értékekre esett a választás.

Az utóbbi időben egyre több jel utal arra, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő kormányának intézkedései – a korábbi, erre vonatkozó egyes spekulációk ellenére – nem a Nyugathoz való közeledést, az új nyitás és reform korszakát hivatottak előidézni.  Sokkal inkább az ellenkezőjét.

Habár a Nyugat sok kínainak példaként szolgál, amit a több millió külföldre emigrált népköztársasági állampolgár is tanúsít, otthon a kormány nem lelkesedik a sok “deviáns” nyugati értékért, legyen az a szólás, véleménynyilvánítás vagy az önkifejezés szabadsága. Ehelyett megfogalmazták a kommunista Kína saját értékeit, amelyeket a viszonylag frissen kiadott útmutatóban „szocialista értékeknek” neveztek meg.

Acélos szocialista értékek

Juan Kui-zsen, a kínai oktatási tárca vezetője nem szeretne nyugati értékeket népszerűsítő könyveket látni a felsőoktatásban, sőt, úgy véli, hogy nagyobb hangsúly kellene fektetni a az ideológiai nevelésre. Ahogy a Csiu si (Az igazság nyomában) nevű pártfolyóiratban fogalmazott: „némely ország fél Kína felemelkedésétől (…) ezért növelték (a nyugati értékek) beszivárogtatását az iskolatermekbe”. Ezt a véleményt, úgy tűnik, a KKP is osztja, amit a 2014 végén kiadott, a „szocialista értékek” elsajátításához segítséget nyújtó útmutató is bizonyít.

A szocialista értékek között olyan fogalmak vannak, mint a jólét, hazafiasság,  a Hu Csin-tao volt államfőtől ismert harmónia, továbbá a Kínában kicsit másképpen értelmezett demokrácia és jogállamiság.

A hírközlés, sajtó, és a média más szerveinek munkatársait az önfegyelem, felelősségtudat és a szocialista értékek terjesztésére bátorítják, és ahogy azt az útmutatóban is írják, „a média vezetését meg kell erősíteni, hogy ne szolgáltasson olyan csatornákat, amelyek a hibás szemszögeket terjeszti”. A párt instrukciói szerint a szocialista értékeket főműsor időben kell közvetíteni a népnek, míg a sajtónak előtérbe kell helyeznie őket.  

A nyugati eszmék csak a bajt hozzák a fejükre

Ha valami, hát a tavalyi hongkongi tüntetések meggyőzték a Kínai Népköztársaság vezetését arról, hogy a nyugati ideák rossz hatással vannak a fiatalokra. Ennek oka, hogy a több tízezer tüntető nagy része fiatal egyetemista volt.

A KKP szerint nyugati típusú demokrácia csak a bajt hozza az ország fejére, továbbá ellentmond a harmónia és udvariasság alapvető szocialista értékeinek. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor hogyan szerepelhet a demokrácia a KKP útmutatójában?

Ezt azzal lehet magyarázni, hogy Kína “saját” demokráciát akar létrehozni – az országban uralkodó vadkapitalizmust is kínai típusú szocializmusnak nevezi -, amely eltér a nyugati normáktól. A párt gondolkodásmódját közvetítő állami lapok szerkesztői még azt is megmagyarázzák, hogy bár szépnek szépek a nyugati értékek, a nem-nyugati országokra való ráerőltetésük csak katasztrófához vezet. Példáként az arab országokat és Ukrajnát hozzák fel. Ebből logikusan az következik, hogy a kínai állam stabilitása (harmóniája) és túlélése érdekében nem szabad beengedni ezeket a “züllesztő” eszméket.

Gyakorlati ideológiai képzés a szabadság nevében

A KKP mindent megtesz, hogy az ország fiataljait megóvja a Nyugat bomlasztó ideáitól. Az állami tulajdonú Global Times arról tájékoztatott, hogy Anhui tartomány székhelyében, Vuhanban kötelezővé tették a tizenkettő alapvető szocialista érték recitálását, amit a helyi tisztviselők időközönként ellenőriznek.

A napilapnak egy egyetemista arról beszélt, hogy egyetemén évfolyami csoportjának külön foglalkozást tartottak az értékek megtanulására, és addig nem mehetett el senki az „ideológiai tanóráról”, amíg mindenki nem tudta fejből a „tizenkét szocialista parancsolatot”. Egy másik hallgató pedig arról mesélt, hogy amennyiben nem sikerül felidézni az értékeket ellenőrzés idején, a hallgató elveszítheti az ösztöndíját a következő évre.

A kötelező foglalkozásokon bemagolandó értékek között egyébként aszabadságis szerepel.

Érdemes megjegyezni, hogy a KKP oktatásügyi intézkedése nem teljesen újdonság, hiszen korábban is volt ideológiai képzés az egyetemeken, de a legtöbbeknek a marxista kurzusok mindig is csak kellemetlen kötelességet jelentettek, amelyet csak le kell tudni, hogy megkapják a diplomájukat. A kommunista „filozófusok” – mint Mao – munkásságának ismerete (legalábbis a dolgozatjegyek igazolásával) a diploma kézhez kapásának egyik komoly feltétele.

A tananyag Marx, Lenin, Mao és más leköszönt államférfiak munkásságainak válogatott részletei – van az előző kínai elnök gondolatait ápoló  Hu Csin-tao-izmus is -, amiket be kell magolni, majd a megadott válaszok alapján recitálni kell az anyagot a vizsgakérdésekre.

Hszi ideológiai újítása annyiban tér el a megszokottól, hogy ez esetben nem szövegek vak magolásáról, hanem eszmék, fogalmak elsajátításáról van szó, amelyek a média közreműködésével, valós történetekkel próbálnak testet kölcsönözni. Felfogható úgy is a dolog, mint amikor a templomban a Bibliából kiragadott történetekkel támasztanak alá keresztény értékeket. A két ideológiai képzés ebben a formában kísérteties hasonlóságot mutat.

A kínai középosztály a nép „racionális” hangja

A kínai állami média az esedékes Országos Nép Gyűlés – évente egyszer tartott, 10-14 napos országos pártgyűlés, hivatalosan a kínai törvényhozás – előtt Hszi Csin-ping az ország kormányzását illető „négy átfogó elmélet” nevű politikai eszmefutatását elemezte. A négy elmélet az „érdekscsoportok” eliminálása – magyarán a pártfegyelem érvényesítése -, a határozott kormányzás helyreállítása törvények útján – a törvények szigorú betartatása -, a pártra legnagyobb veszélyt jelentő kockázati tényezők elhárítása – bármi és bárki ami fenyegeti a párt legitimitását -, valamint a középosztály építése – a létminimum alatt élők magasabb társadalmi osztályba történő felhúzása. A Zsenmin Zsipao állami hírújság egyik cikkében arról írtak, hogy a középosztály vált a stabilitás eszközévé és a nép létfontosságú „racionális” hangjává. A cikk szerint azokban az országokban, amelyekben nincs középosztály, káosz uralkodik. A Közel-Keletet és Latin-Amerikát hozzák fel példaként.

Hangsúloyzzák, a feltörekvő középosztály viszont nem kérdőjelezné meg a párt hatalmát, sőt, a legitimitását biztosítaná.

Megfigyelők szerint a pártkáderek által recitált „Kínai álom”, avagy a négy átfogó elmélet nem más, mint Hszi kormányzásról szóló saját ötleteinek ideológiai alapokra helyezése, ahogy azt előtte Hu Csin-tao tette „a fejlődés tudományos szemlélete” című gazdasági eszmefuttatásával. Úgy tűnik, hogy a kommunista vezetők között hagyomány a párt ideológiájához valamivel hozzájárulni. Ezt a tradíciót Mao teremtette meg a kis vörös könyveivel, bár ezt ebben a formában kevés kínai ismerné el.

Mindenesetre abban igaza lehet a lapnak, hogy az újonnan, feltehetően mesterségesen kreált hazaszerető középosztály a pártot hűséges támogatással fogja illetni, amennyiben az ideológiai nevelés a felsőoktatásban, médiában, és az interneten is a mindennapok részévé válik. Magyarán kell az értelmiségi osztály, amely a párt által jóváhagyott politikai irányzatot fogja füttyszóra hangoztatni. Ismét csak Mao Ce-tung Kulturális Forradalma idéződik fel a nosztalgikus szemek előtt.

Szituációs játékok az elvi kérdésekben

Az oktatási tárca vezetőjének kinyilatkoztatásait sok kritikus nem tudta mire vélni, ugyanis igazából nem is magyarázták meg, hogy mik azok a deviáns értékek, amelyeket jobb elkerülni a kínai népnevelésben. A Hszi által hangoztatott jogállamiság – bármennyire is másképpen értik – a nyugati liberális politikai hagyomány része, nem kevésbé a szocializmus, amely egy nyugatról jövő eszme.

A kérdés az, hogy valójában a nyugati értékek ellen van most a KKP, vagy csak bűnbakot keresnek az utóbbi években felerősödő kritikus hangokért?

Megfigyelők szerint politikai napraforgásról van szó, lévén hogy a tárcavezető négy éve még nem látott rémeket, sőt, biztos volt benne, hogy a kínaiak immúnisak a nyugati értékekre. „Attól függetlenül, hogy mennyi külföldi +forrást+ importálunk, nem vagyunk kockázatnak kitéve, mert kínai földön vagyunk. Rengeteg embert küldünt a tengeren túlra, a kapitalizmus fellegvárába, és nem kertültek (a nyugati eszmék) hatása alá, tehát miért kéne félnünk, hogy itt ez megtörténne?!” – mondta.

Másrészt nem olyan egyszerű az oktatásban egyik pillanatról a másikra kis vörösgárdistákat faragni a fiatalságból, mert a főbb egyetemek nem tudják csak úgy kicserélni a tananyagot. A legfőbb kínai egyetemeken nyugati tankönyvek váltak az alap tananyaggá, ami ugyancsak nehezíti Juan tárcavezető vízióját a Nyugat-mentes könyvekről.

Annyi biztos, hogy amikor a tudományról, technológiáról, de akár a turizmusról van szó, a KKP-nak nem büdösek a nyugati ideák.

A derűlátó megfigyelők eleinte úgy látták, hogy ha Hszi kormányzata a bejelentett reformokon keresztül nem is fog annyira lazítani a párt diktatórikus berendezkedésén, egy liberálisabb irányban viszi el Kínát. Mint később kiderült, valójában az állam és a párt túlélésének biztosítása a célja, amelyhez nagyban hozzájárul a kínai nacionalizmus és a párthoz való feltétlen hűség.

Kiss Dániel

Felkapott hírek

Friss hírek

Brexit: a Munkáspárt mozgolódik, Theresa May mindent kizár

Nagy többséggel jóváhagyták kedden a brit Munkáspárt kongresszusán a párt Brexit-stratégiáját, amely nyitva hagyja az újabb népszavazás lehetőségét is, Theresa May pedig megismételte azt a sokszor hangoztatott nézetét, hogy egy esetleges rossz megállapodásnál az is jobb, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. A határkérdés azonban így sem oldódik meg.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás