Minden idők legnagyobb áramszünete

India lakosságának több mint fele maradt áramellátás nélkül az ország északi részén kedden délután. A történelem eddigi legnagyobb áramkimaradása felhívta a figyelmet India infrastrukturális problémáira és sürgeti a kormányt, hogy megoldást találjon a mindennapos problémát jelentő áramellátási gondokra.

India lakosságának fele, körülbelül 620 millió ember maradt áram nélkül kedden az ország északi részén. Az áramszünet – ami a második nagyobb kimaradás volt két napon belül – helyi idő szerint délután egy óra körül kezdődött, és tizennyolc államot, valamint két szövetségi területet érintett India északi és keleti részén. Az áramellátási hálózat összeomlása miatt több száz vonat vesztegelt a nyílt pályán, leállt a főváros, Újdelhi metrórendszere, a közlekedési lámpák elsötétülése miatt pedig óriási dugók alakultak ki. A nagy irodaházak és a fővárosi reptér saját dízelgenerátoros áramellátásra kapcsolt át.

A közlekedési zűrzavar mellett a gyárak és kórházak működését is akadályozta a kimaradás, a legtöbb helyen generátorok használatával próbálták megoldani a kialakult helyzetet. A bányaliftek működésképtelensége miatt több száz szénbányász kényszerült a föld alatt várakozni órákon át és több százmillió dollárra becsülhető a vállalkozások közvetlenül az áramkimaradás okozta vesztesége.

A hatalmas áramszünet okaként hatóság azt nevezték meg, hogy néhány északi szövetségi állam több áramot fogyasztott a számukra a nemzeti hálózatból járónál, túlterhelve a rendszert. Az is hozzájárulhatott az incidenshez, hogy a szokásosnál kevesebb csapadék miatt az energiaellátás jelentős részét adó vízerőművek alacsony kapacitáson tudtak csak működni, illetve hogy a szárazság miatt a farmerek több áramot használtak fel a földjeiket öntöző vízpumpák működtetésére.

Az elektromos áramhoz való hozzáférés korántsem megfelelően biztosított India több részén, a háztartások mintegy egyharmada pedig egyáltalán nem rendelkezik áramellátással. A hatalmas országban csúcsidőben körülbelül 8-10%-kal haladja meg az áramigény a kínálatot, így gyakoriak az ellátási zavarok. Az e héten történt leálláshoz hasonló eset azonban még nem történt. Sokan úgy gondolják, hogy hatalmas szégyen volt a keddi leállás egy gazdaságilag feltörekvő, globális hatalomra pályázó államnak. A gondok súlyosságát jól példázza, hogy a hatalmas Indiának a szomszédos kis királyságtól, Bhutántól kellett támogatást kérnie a hálózatok teljes kapacitásának visszaállításához. Egyes elemzők szerint a két, egymás utáni és hatalmas tömegeket érintő áramkimaradás okozta közfelháborodás miatt India kormánya és miniszterelnöke, Manmohan Szingh kénytelen lesz reformokhoz folyamodni az energetikai ágazatban.

A gyakori kimaradások több okra vezethetők vissza. Az állami monopólium alatt lévő szénkitermelést végző vállalat egyszerűen képtelen elegendő szenet bányászni az energiaigény kielégítésére, dacára annak, hogy India a világ ötödik legnagyobb szénkészletével rendelkezik. A nyersanyaghiány miatt – az ország áramellátásának mintegy felét fedező – szénerőműveket gyakran drága importált szénnel kell működtetni. Az importköltségek miatt az erőműveket üzemeltető vállalatok közül sok a csőd szélén táncol. Az áramellátási hálózat komoly fejlesztésekre szorul: a McKinsey tanácsadó cég jelentése szerint 110 milliárd dollárt kéne költeni a rendszer modernizálására. Emellett az áramot a végfelhasználókhoz eljuttató cégek legtöbbje fizetésképtelenné vált. Az áram árát ugyanis politikai okokból mesterségesen alacsonyan tartják, így a fogyasztók gyakran az előállítási költségnél is kevesebbet fizetnek az energiáért – írta szerdai blogposztjában a The Economist.

A kimaradások felhívták a világ és India figyelmét arra, hogy milyen komoly infrastrukturális gondok leküzdésére van szükség a térségben. Ahhoz, hogy az indiai gazdaság 8-9 százalékos növekedést tudjon produkálni, folyamatos, megszakításmentes és jelentősen növekvő áramellátásra lenne szüksége. A kormány a közelmúltban ambiciózus célokat fogalmazott meg az energiatermelés bővítése terén. Azonban annak ellenére, hogy számos új erőművet kapcsoltak rá a hálózatra, több beruházás súlyos késésekkel küszködik, részben bürokratikus akadályok, részben környezetvédelmi aggályok miatt, s az atomenergia-termelés jelentős növelésére irányuló kormányprogram sem halad jól a tavaly márciusi fukusimai atomkatasztrófa óta.

Az áramellátás megfelelő biztosítása mellett az út- és vasúthálózat, valamint a kikötők fejlesztése is sürgető lenne, hiszen mindezek elhanyagolt állapota és rossz minősége hátráltatja a termelést és a gazdasági növekedést. Külföldi befektetők gyakran fordulnak el az országban való tevékenységtől az elavult infrastruktúra miatt. Mindezek ellenére a lassuló – a központi bank keddi előrejelzése szerint a jövő márciusig tartó üzleti évben 6,5 százalékos, azaz kilenc éve most legalacsonyabb ütemű – gazdasági növekedés miatt a kormány úgy döntött, nem viszi véghez a következő öt évre tervezett infrastrukturális fejlesztések nagy részét.

A kormány hivatalos közleménye szerint kedden késő estére az áramszolgáltatást az érintett területek 80%-án helyreállították, azonban a teljes hálózat megjavítására szerdáig várni kellett.

Palócz Eszter, Mészáros Tamás

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint előkerült az ír határkérdés

Pénteki belfasti beszédében Theresa May megerősítette, hogy London véleménye szerint az Európai Bizottság által javasolt megoldás vámhatárt hozna létre az Egyesült Királyságon belül, és ebbe "soha egyetlen brit miniszterelnök sem egyezne bele". Jobb megoldással viszont a britek sem álltak elő.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás