A kínai média büszkén számolt be arról az előző héten, hogy az Ernst&Young, a moszkvai központú, felzárkózó piacokkal foglalkozó Skolkovo Intézet kutatásaival összhangban kiadott egy listát, amelyen a felzárkózó államokat rangsorolta puha hatalmuk alapján és Kína az első helyen végzett. A vizsgálat szerint ugyanis a felzárkózó országok között ő vezet azon a téren, hogy mekkora globális hatással bír az úgynevezett „soft power” területén, vagyis mennyiben képes másokat például a kultúrán, politikai értékeken, különböző intézményeken keresztül befolyásolni. A vizsgált 20 állam között - amelybe egyaránt tartoznak kelet-európai országok, közép- és dél-amerikaiak, ázsiaiak valamint Dél-Afrika - India végzett a második helyen és szorosan követte őt Oroszország, Brazília valamint Törökország. Mára a „soft power” nagyon fontos mércéjévé vált az államok erejének mérésében és egyben szükségessé ahhoz, hogy az egyes országok neve márkává válhasson, hasonlóan például az Egyesült Államokhoz. Emellett úgy tartják, hogy a puha ösztönzők elengedhetetlenül fontossá váltak a külföldi tőke becsalogatása során.
A felmérésben vizsgálták a nemzetközi megítélést, a nemzeti egységet, a médiában megjelenő híreket, az adott állam nyelve iránti érdeklődést, lakosainak idegennyelv-tudását, az egyetemek rangjait, a turizmus és a migráció mértékét, a joguralom erejét, a széndioxid-kibocsátást. Kína elsőbbsége pedig főként az egyre erősödő multijainak, a virágzó turizmusának, az egyetemek növekvő számának és minőségének köszönhető. A pekingi olimpia, a kínai filmek és zene exportjának bővülése, a mandarin iránti érdeklődés gyors emelkedése szintén hozzájárult az elsőbbségéhez.
Kína harcba küldi a Megsemmisítőt
Kína kétségtelenül globális nagyhatalommá vált, mind gazdasági mind katonai értelemben, valamint a puha ösztönző eszközök terén is gyorsan lép előre. Eddig azonban jelentős lemaradást halmozott fel az Egyesült Államokkal szemben a szuperhősök kinevelése terén. Múlt héten azonban bejelentették, hogy 2014-től érkezik a Megsemmisítő, Kína saját képregényhőse, aki szembeszáll a gonosszal a világ megmentéséért, átvéve ezt a fontos feladatot Supermantől vagy éppen a Vasembertől. Peking reményei szerint az új szuperhős emellett szerepet kaphat a kínai puha ösztönzők fejlesztésében is. A filmet támogató állami tulajdonú vállalat elnöke, Vang Kuo-vej (Wang Guowei) szerint ugyanis a hős végre eloszlathatja azokat a tévhiteket, hogy Kína csak veszélyt jelenthet a világra.
Hogy Stan Lee (az amerikai képregényguru, a Marvel egykori vezetője) filmje eléri-e ezeket a célokat, az erősen kérdéses. A legtöbb szuperhős ugyanis elsősorban a saját környezetében népszerű, Amerika Kapitány például a második világháború patrióta hangulatában született és sokkal kisebb népszerűségnek örvendhet akár Európában, vagy éppen Ázsiában. Eddig kevés sikert értek el az állami támogatású karakterek is: például a 99 című képregény iszlámon alapuló hősei annak ellenére népszerűtlenek maradtak, hogy élvezték Barack Obama amerikai elnök támogatását, mert szerinte elősegíthetik az amerikai és muszlim kultúra közti párbeszédet. Mindemellett a Megsemmisítő főszereplőjének neve sem feltétlenül szolgálja a békés Kína-kép kialakításának nemes feladatát.
Kínai lett a világ legnagyobb mozilánca
Kína azonban úgy tűnik, komolyan gondolja, hogy beveszi a világ filmvásznait. Május végén a Dalian Wanda kínai ingatlan-konglomerátum 2,6 milliárd dollárért felvásárolta Amerika második legnagyobb mozihálózatát, az AMC-t, amellyel a világ legnagyobb moziműködtetőjévé vált: az összes filmvetítésből származó jövedelem körülbelül 10 százalékát ez a vállalat fogja zsebre tenni. A Wanda Kína legnagyobb mozilánca 86 multiplexszel, emellett részvényekkel bír a filmgyártás és forgalmazás területén is, célja pedig még nagyobb részesedést szerezni a hazai piacon. A Wanda alapvetően ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, birtokában vannak ötcsillagos hotelek, üdülőhelyek, élményparkok, bevásárló központok is. Vezetője az a Vang Csian-lin (Wang Jianlin), aki korábban katona volt, ma pedig már Kína hatodik leggazdagabb embere, de továbbra is szoros kapcsolata maradt a Kommunista Párttal: a 17. pártkongresszus küldöttje, a Népi Politikai Tanácsadó Konferencia Nemzeti Bizottságának tagja, valamint az alelnöke az Összkínai Ipari és Kereskedelmi Föderációnak. Az AMC felvásárlása kapcsán ezért az a vád érte, hogy a pozíciója javítására kívánja azt felhasználni.
Az AMC felvásárlása a kínai befolyás növekedése miatt riadalmat váltott ki az Egyesült Államokban. Néhány megfigyelő amiatt aggódik, hogy egy ilyen fontos kulturális médiummal a kínai kormány további puha politikai közvetítő csatornára tesz szert. Ennek némileg ellentmond, hogy az AMC nem filmgyártó vállalat, hanem csupán egy mozihálózat, ami csak terjeszti a tartalmat, így a befolyása az amerikai kultúrára csak korlátozott lehet. Vang Csian-lin is tagadta, hogy célja a kínai filmek propagálása lenne, szerinte ugyanis kevés hazai alkotás mehet külföldre, mert többségében nem érik el a megfelelő színvonalat. Az aggodalmakra válaszul úgy nyilatkozott, hogy nem tervezi Amerikában a filmforgalmazást, de szeretne terjeszkedni a hotelek és reklámozás terén. Az AMC felvásárlásával viszont a Wanda nem csak bejut az amerikai piacra, hanem nyugati menedzsment technikákat is tanulhat egy fogyasztóközpontú vállalattól. A kínai vállalatok többsége ugyanis tisztában van azzal, hogy le vannak maradva a nemzetközi mezőnyben a menedzsment technikák kapcsán, ezért szívesen vásárolnak fel vállalatokat a márkanévért, valamint, hogy tanuljanak tőlük.
Gazdasági szempontból a Wanda lépése mindenképpen jókor jött: az amerikai filmipart keményen sújtotta a gyenge mozilátogatottság, míg Kínában az ágazat továbbra is gyorsan fejlődik. A Wanda a jelenlegi üzlettel betörhet a világ legnagyobb filmpiacára, tavaly például a mozijegy eladásokból 10,2 milliárd dollár bevétel származott, ami továbbra is ötszöröse a kínai jegybevételeknek. Vang emellett abban is bízik, hogy az Egyesült Államok gazdaságának helyreállítása is segíti majd a bevételek növekedését és sokat nyerhet az AMC szerteágazó és erős kapcsolataiból is. Az AMC felvásárlása jó eszköz lehet a kínai filmipar felfejlesztéséhez, hiszen rajta keresztül megtanulhatja egy nagy nemzeti mozilánc működtetését, ráadásul ez az üzlet politikailag is jóval kevésbé kényes, mint például egy számítástechnikai felvásárlás.
A megegyezésre így is csak majdnem két év tárgyalás után került sor. 2004 óta az AMC különböző alapok tulajdonában állt és évek óta küzdött anyagi gondokkal, a Wanda pedig a körülbelül 2 milliárd dolláros adósság rendezésével ennek a helyzetnek a megváltoztatására törekszik. Az egyezség értelmében arra is kötelezte magát, hogy több mint 500 millió dollárt fog a következő két évben a mozik felújításába és reklámozásába fektetni. Az AMC nyilatkozata szerint a megállapodás nem fogja érinteni a 18 500 alkalmazottat az Egyesült Államokban és a Wanda állítása szerint a filmekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is az AMC hozza majd, a vezérigazgató pedig Gerry Lopez marad. Vang úgy nyilatkozott, hogy nem fog beavatkozni az AMC napi tevékenységébe és nem változik sem a menedzsment, sem a márkanév.
Cikkünk következő oldalán megtudhatja, hogyan tör be Hollywood Kínába és hogyan lesz Didier Drogba a kínai foci megmentője. Kérjük lapozzon!