Követelőzik az észak-koreai rezsim

Fülöp Tímea | 2012. február 7., kedd

Miközben Kim Dzsongun keményen dolgozik hatalmának megszilárdításáért, a világ aggódva várja a legújabb észak-koreai fejleményeket. Múlt héten az amerikaiak megbízottja úgy nyilatkozott, hogy van esély a diplomáciai kapcsolatok javulására a Koreai-félszigeten, de annak a Korea-közi kapcsolatok javulásával kell kezdődnie. Erre reagálásként Phenjan kilenc pontból álló előfeltételi követelést intézett Szöulhoz, hogy ezek betartásával bizonyítsa Dél-Korea őszinte elkötelezettségét a békés párbeszéd irányába.

Habár látszólag eseménymentesen zajlik a hatalomváltás Észak-Koreában, a rezsim keményen dolgozik Kim Dzsongun pozíciójának megszilárdításáért, miközben külföldön heves találgatások zajlanak arról, milyen lesz az ország jövője. Dél-Korea például - Phenjan makacs ragaszkodása ellenére, miszerint az örökös apja politikáját követi majd - Kim Dzsongil halálára úgy tekint, hogy az lehetőséget jelenthet a pozitív változásra, a bizonytalanságok ellenére is. Az Eurasia Group, egy amerikai kutató és tanácsadó cég viszont nemrégiben a nemzetközi stabilitásra nézve Észak-Koreát nevezte meg az ötödik legnagyobb fenyegetésnek. Ennek oka pedig az ott zajló eseményekről érkező információk hiánya és az új vezető jelentette kockázat.

Kattintson és nézzen szét Kínában, a Kim-dinasztia legfontosabb támaszában!

A múlt héten Észak-Korea - megtörve eddigi fogadalmát, miszerint nem áll szóba a dél-koreai kormánnyal - bejelentette, hogy nyitott az azonnali párbeszédre Szöullal abban az esetben, ha megfelelő választ kap néhány előfeltételére. Ri Szongvon ezredes, aki az északi Nemzeti Védelmi Bizottság Politikai Osztályának dolgozik, egyben arra is felszólította szomszédjukat, hogy hozza a világ tudtára, valóban őszintén tárgyalni kíván-e velük. A bejelentés egy nappal követte Kurt Campell, a kelet-ázsiai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes nyilatkozatát, miszerint az Egyesült Államok hajlandó a diplomácián keresztül megoldani a nukleáris kérdésben beállt helyzetet, amennyiben előbb Phenjan javít a Szöullal való kapcsolatán.

9 pontos kérdőív Dél-Koreának

Ri Szongvon elmondása alapján azonban Dél-Korea csak a nyilvánosság előtt beszél a párbeszédről, valójában nem enged azon elveiből, amelyek holtpontra juttatták az Északkal való kapcsolatukat, ezért őszinteséget követelt Szöultól. Ennek megléte esetén azonnal helyreállhat a két ország közti kommunikáció, mert az szerinte csak a déliek hajlandóságától függ. Az északi Védelmi Bizottság ezért kilenc pontot fektetett le, amelyre Dél válaszát kéri előfeltételként a tárgyalások megkezdéséhez.

Ezen pontok közt kiemelten szerepel Szöul amerikaiakkal közös hadgyakorlata, Ri nyilatkozata szerint ugyanis azok a háborúra készülődést jelentik és emiatt nincs értelme békéről beszélni. A két ország közös gyakorlatára február végén fog sor kerülni és január végén Észak-Korea arra figyelmeztetett, hogy a frontvonal szigetein tartott déli hadgyakorlat könnyen totális háborúhoz vezethet. Észak azt is követelte Déltől, hogy kérjen bocsánatot, amiért nem mutatott kellő tiszteletet az elhunyt Kim Dzsongil iránt, továbbá szeretné, ha Szöul felhagyna Phenjan kritizálásával a 2010-es események (a Csonan hadihajó megtámadása és a jonpjongi ágyútűz) miatt. Emellett a korábbi egyezmények betartását is számon kérte a dél-koreai befektetések kapcsán. Vonatkozott kérdés a nukleáris fegyverek leszerelésére, a pszichológiai hadviselésre és arra is, hogy békeszerződéssel kellene végre lezárni az eddig csak tűzszünettel véget ért 1950-53-as koreai háborút.

Észak-Korea új vezetése különösen kritikusan áll Dél-Koreához, mióta csak Kim Dzsongun hatalomra jutott. Decemberben még azt hirdették, hogy soha nem fognak Li Mjungbak konzervatív kormányával szóba állni, amely megszüntette a feltétel nélküli segélyezést, amikor hatalomra került 2008-ban. A múlt heti nyilatkozat az elnököt továbbra is árulónak nevezte, de már nem beszél arról, hogy sose tárgyalna vele. A déli kormányt korábban már „konfrontáció mániásnak” és „erkölcsileg fogyatékosnak” is titulálták.

Dél-Korea korábban nem foglalkozott az északi megnyilvánulásokkal és ragaszkodott hozzá, hogy kész tárgyalni és hajlandó megfontolni az élelmiszersegélyeket is, ha Phenjan visszatér a párbeszédhez. A mostani északi követelésekre azonban válaszul bejelentette, hogy azok ésszerűtlenek és csak a phenjani propaganda részei, ezért nincs értelme rájuk egyenként felelni. Megerősítette, hogy továbbra is elutasít Észak részéről minden előfeltételt.

Az északi hangnemváltás azonban annak a jele lehet, hogy hajlandóak a feszültségen enyhíteni vagy Dél-Koreára tolni a felelősséget a patthelyzetért. Elemzők szerint Phenjannak az is célja lehet, hogy befolyásolja a szavazókat az idei déli elnök- és parlamenti választásokon azzal, hogy úgy állítja be a konzervatív kormányt, mint aki akadályozza a félszigeten a kapcsolat javulását.

Észak-koreai képeink egy kattintásra!

Washington javítaná a Korea-közi kapcsolatokat

Valószínűnek tűnik az is, hogy Észak-Korea belátta, kénytelen javítania Déllel való viszonyán, ha az Egyesült Államokkal való kapcsolatát fejleszteni kívánja. Kurt Campbell szerint ugyanis Washington a Kim Dzsongil halála óta bizonytalanságban eltelt hetek után kész tárgyalni Észak-Koreával. Közben igyekezett szövetségesét megnyugtatni, hogy a kapcsolatok csak akkor fognak fejlődni, ha Dél-Korea elégedett Phenjan hozzáállásával. Észak-Korea Kim Dzsongil halála után bár elzárkózott attól, hogy a szöuli konzervatív kormánnyal tárgyaljon, de utalt arra, hogy hajlandó lenne az Egyesült Államokkal.

Campbell közben Kínát is sürgette, Észak egyetlen fontos gazdasági és politikai támogatóját, hogy ossza meg Washingtonnal és Szöullal a terveit Phenjannal kapcsolatban. Peking egyelőre úgy tűnik, továbbra is támogatja szomszédját: a japán Tokyo Shinbun újság szerint a múlt héten Kína úgy döntött, hogy 500 ezer tonna élelmiszert és 250 ezer tonna olajat bocsát Észak-Korea rendelkezésére.

Dél- és Észak-Korea viszonya 2010 óta különösen feszült, amikor felrobbant egy déli hadihajó és meghalt 46 ember, amelyért Szöul Phenjant teszi felelőssé, ám a támadást Észak azóta is tagadja. Ugyanebben az évben ráadásul négy dél-koreai meghalt egy frontvonalban lévő déli szigetre mért északi csapásban. Phenjan szerint azonban a támadást Szöul provokálta. Ráadásul Phenjan 2006-ban és 2009-ben végzett nukleáris teszteket és olyan lövedékeket fejlesztett ki, amelyekkel megtámadhatja szomszédait és lehetséges, hogy az Egyesült Államokat is elérheti. A nukleáris lefegyverzésről szóló hatoldalú tárgyalások pedig 2009 óta állnak, mióta Észak-Korea kisétált róluk.

Nem sokkal Kim Dzsongil halála előtt Washington és Phenjan már közel járt egy élelmiszersegélyről szóló megállapodáshoz. Cserébe azt várták, hogy Észak függessze fel az urándúsítást, a „segélyt a leszerelésért” elv mentén. Phenjan már többször is jelezte, hogy folytatná a nukleáris leszerelésről szóló tárgyalásokat, de Washington és Szöul ragaszkodik ahhoz, hogy Phenjannak először is követnie kell a korábbi megállapodásokat.

Cikkünk második oldalán az észak-koreai miniszterelnök erősödő szerepéről és arról olvashat, hogyan szilárdítja meg helyzetét Kim Dzsongun. Kérjük lapozzon!