Követelőzik az észak-koreai rezsim

Miközben Kim Dzsongun keményen dolgozik hatalmának megszilárdításáért, a világ aggódva várja a legújabb észak-koreai fejleményeket. Múlt héten az amerikaiak megbízottja úgy nyilatkozott, hogy van esély a diplomáciai kapcsolatok javulására a Koreai-félszigeten, de annak a Korea-közi kapcsolatok javulásával kell kezdődnie. Erre reagálásként Phenjan kilenc pontból álló előfeltételi követelést intézett Szöulhoz, hogy ezek betartásával bizonyítsa Dél-Korea őszinte elkötelezettségét a békés párbeszéd irányába.

Habár látszólag eseménymentesen zajlik a hatalomváltás Észak-Koreában, a rezsim keményen dolgozik Kim Dzsongun pozíciójának megszilárdításáért, miközben külföldön heves találgatások zajlanak arról, milyen lesz az ország jövője. Dél-Korea például – Phenjan makacs ragaszkodása ellenére, miszerint az örökös apja politikáját követi majd – Kim Dzsongil halálára úgy tekint, hogy az lehetőséget jelenthet a pozitív változásra, a bizonytalanságok ellenére is. Az Eurasia Group, egy amerikai kutató és tanácsadó cég viszont nemrégiben a nemzetközi stabilitásra nézve Észak-Koreát nevezte meg az ötödik legnagyobb fenyegetésnek. Ennek oka pedig az ott zajló eseményekről érkező információk hiánya és az új vezető jelentette kockázat.

A múlt héten Észak-Korea – megtörve eddigi fogadalmát, miszerint nem áll szóba a dél-koreai kormánnyal – bejelentette, hogy nyitott az azonnali párbeszédre Szöullal abban az esetben, ha megfelelő választ kap néhány előfeltételére. Ri Szongvon ezredes, aki az északi Nemzeti Védelmi Bizottság Politikai Osztályának dolgozik, egyben arra is felszólította szomszédjukat, hogy hozza a világ tudtára, valóban őszintén tárgyalni kíván-e velük. A bejelentés egy nappal követte Kurt Campell, a kelet-ázsiai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes nyilatkozatát, miszerint az Egyesült Államok hajlandó a diplomácián keresztül megoldani a nukleáris kérdésben beállt helyzetet, amennyiben előbb Phenjan javít a Szöullal való kapcsolatán.

9 pontos kérdőív Dél-Koreának

Ri Szongvon elmondása alapján azonban Dél-Korea csak a nyilvánosság előtt beszél a párbeszédről, valójában nem enged azon elveiből, amelyek holtpontra juttatták az Északkal való kapcsolatukat, ezért őszinteséget követelt Szöultól. Ennek megléte esetén azonnal helyreállhat a két ország közti kommunikáció, mert az szerinte csak a déliek hajlandóságától függ. Az északi Védelmi Bizottság ezért kilenc pontot fektetett le, amelyre Dél válaszát kéri előfeltételként a tárgyalások megkezdéséhez.

Ezen pontok közt kiemelten szerepel Szöul amerikaiakkal közös hadgyakorlata, Ri nyilatkozata szerint ugyanis azok a háborúra készülődést jelentik és emiatt nincs értelme békéről beszélni. A két ország közös gyakorlatára február végén fog sor kerülni és január végén Észak-Korea arra figyelmeztetett, hogy a frontvonal szigetein tartott déli hadgyakorlat könnyen totális háborúhoz vezethet. Észak azt is követelte Déltől, hogy kérjen bocsánatot, amiért nem mutatott kellő tiszteletet az elhunyt Kim Dzsongil iránt, továbbá szeretné, ha Szöul felhagyna Phenjan kritizálásával a 2010-es események (a Csonan hadihajó megtámadása és a jonpjongi ágyútűz) miatt. Emellett a korábbi egyezmények betartását is számon kérte a dél-koreai befektetések kapcsán. Vonatkozott kérdés a nukleáris fegyverek leszerelésére, a pszichológiai hadviselésre és arra is, hogy békeszerződéssel kellene végre lezárni az eddig csak tűzszünettel véget ért 1950-53-as koreai háborút.

Észak-Korea új vezetése különösen kritikusan áll Dél-Koreához, mióta csak Kim Dzsongun hatalomra jutott. Decemberben még azt hirdették, hogy soha nem fognak Li Mjungbak konzervatív kormányával szóba állni, amely megszüntette a feltétel nélküli segélyezést, amikor hatalomra került 2008-ban. A múlt heti nyilatkozat az elnököt továbbra is árulónak nevezte, de már nem beszél arról, hogy sose tárgyalna vele. A déli kormányt korábban már „konfrontáció mániásnak” és „erkölcsileg fogyatékosnak” is titulálták.

Dél-Korea korábban nem foglalkozott az északi megnyilvánulásokkal és ragaszkodott hozzá, hogy kész tárgyalni és hajlandó megfontolni az élelmiszersegélyeket is, ha Phenjan visszatér a párbeszédhez. A mostani északi követelésekre azonban válaszul bejelentette, hogy azok ésszerűtlenek és csak a phenjani propaganda részei, ezért nincs értelme rájuk egyenként felelni. Megerősítette, hogy továbbra is elutasít Észak részéről minden előfeltételt.

Az északi hangnemváltás azonban annak a jele lehet, hogy hajlandóak a feszültségen enyhíteni vagy Dél-Koreára tolni a felelősséget a patthelyzetért. Elemzők szerint Phenjannak az is célja lehet, hogy befolyásolja a szavazókat az idei déli elnök- és parlamenti választásokon azzal, hogy úgy állítja be a konzervatív kormányt, mint aki akadályozza a félszigeten a kapcsolat javulását.

Washington javítaná a Korea-közi kapcsolatokat

Valószínűnek tűnik az is, hogy Észak-Korea belátta, kénytelen javítania Déllel való viszonyán, ha az Egyesült Államokkal való kapcsolatát fejleszteni kívánja. Kurt Campbell szerint ugyanis Washington a Kim Dzsongil halála óta bizonytalanságban eltelt hetek után kész tárgyalni Észak-Koreával. Közben igyekezett szövetségesét megnyugtatni, hogy a kapcsolatok csak akkor fognak fejlődni, ha Dél-Korea elégedett Phenjan hozzáállásával. Észak-Korea Kim Dzsongil halála után bár elzárkózott attól, hogy a szöuli konzervatív kormánnyal tárgyaljon, de utalt arra, hogy hajlandó lenne az Egyesült Államokkal.

Campbell közben Kínát is sürgette, Észak egyetlen fontos gazdasági és politikai támogatóját, hogy ossza meg Washingtonnal és Szöullal a terveit Phenjannal kapcsolatban. Peking egyelőre úgy tűnik, továbbra is támogatja szomszédját: a japán Tokyo Shinbun újság szerint a múlt héten Kína úgy döntött, hogy 500 ezer tonna élelmiszert és 250 ezer tonna olajat bocsát Észak-Korea rendelkezésére.

Dél- és Észak-Korea viszonya 2010 óta különösen feszült, amikor felrobbant egy déli hadihajó és meghalt 46 ember, amelyért Szöul Phenjant teszi felelőssé, ám a támadást Észak azóta is tagadja. Ugyanebben az évben ráadásul négy dél-koreai meghalt egy frontvonalban lévő déli szigetre mért északi csapásban. Phenjan szerint azonban a támadást Szöul provokálta. Ráadásul Phenjan 2006-ban és 2009-ben végzett nukleáris teszteket és olyan lövedékeket fejlesztett ki, amelyekkel megtámadhatja szomszédait és lehetséges, hogy az Egyesült Államokat is elérheti. A nukleáris lefegyverzésről szóló hatoldalú tárgyalások pedig 2009 óta állnak, mióta Észak-Korea kisétált róluk.

Nem sokkal Kim Dzsongil halála előtt Washington és Phenjan már közel járt egy élelmiszersegélyről szóló megállapodáshoz. Cserébe azt várták, hogy Észak függessze fel az urándúsítást, a „segélyt a leszerelésért” elv mentén. Phenjan már többször is jelezte, hogy folytatná a nukleáris leszerelésről szóló tárgyalásokat, de Washington és Szöul ragaszkodik ahhoz, hogy Phenjannak először is követnie kell a korábbi megállapodásokat.

Zajlik Kim Dzsongun hatalmának konszolidációja

A diplomáciai csatározások mellett Észak-Korea új vezetőjének, Kim Dzsongunnak az első hónapja igencsak esemény dúsra sikeredett. Számos alkalommal szerepelt nyilvánosan, főleg katonai szemléken, de megjelent koncerteken, kimutatta tiszteletét nagyapja, Kim Ir Szen, valamint apja, Kim Dzsongil iránt a Kumuszan Emlékhelyen, továbbá építkezéseket, gyárakat, iskolákat látogatott, összesen 15 alkalommal jelent meg nyilvánosan egy hónap alatt, amivel az új pozícióját igyekezett megerősíteni.

Kim Dzsongilnak apja halála után rendelkezésére állt egy 3 éves gyászidőszak, amíg konszolidálta a hatalmát, most fia is igyekszik ugyanezt megtenni. Mégpedig a né elismerésének megszerzésével, a folyamatosság és kontroll látszatának biztosításával. Különösen a hadsereg feletti irányítás megszilárdítása létfontosságú annak érdekében, hogy a Kim dinasztia folytathassa uralmát Észak-Koreában.

Hatalmának biztosításáért pedig az őt támogatók bármire képesek. Észak-koreai jelentések alapján, amikor Kim Dzsongun először jelent meg nyilvánosság előtt örökösként 2010 szeptemberében, annyira hasonlított nagyapjára, a szinte istennek számító Kim Ir Szenre, hogy sokan sírva fakadtak. Kim Kvangin, a Szöulban működő Észak-Korea Stratégia Központ vezetője úgy véli, a rezsim azt szeretné, ha az emberek a Nagy Vezér reinkarnációjaként tekintenének rá, emiatt a felhizlalásától, edzésre fogásától, sőt talán plasztikai műtéttől sem riadtak vissza, hogy pont úgy nézzen ki, mint a nagyapja. Kim Dzsongun gesztusaiban is hű másolata Kim Ir Szennek: ahogy tapsol, ahogy jár, ahogy öltözködik. A nagyapja megidézésével pedig a dinasztikus öröklést igyekeznek biztosítani Kim Dzsongun számára, ami egyben azt is jelenti, hogy Észak-Korea új vezetőjének nagyapja és az apja árnyékában kell kormányoznia.

Kim Dzsongun hatalma emigrációban élő bátyja, Kim Dzsongnam szerint így is bizonytalan. Ő úgy látja ugyanis, hogy Észak-Koreában túlságosan is megnőtt a hadsereg ereje, ráadásul az ország a gazdasági reformok nélkül össze fog omlani. Azt a kérdést is felvetette, hogy kétévnyi vezetői kiképzéssel egy ilyen fiatal utód hogyan is lehetne képes az abszolút hatalmat örökölni.

Erősödik a miniszterelnök szerepe?

Miközben Kim Dzsongun az elmúlt hónapban leginkább a katonai látogatásokra összpontosított, Csö Jongrim (Cheu Yong-rim) észak-koreai miniszterelnök is számos utat tett – az állami média szerint –  annak érdekében, hogy csökkentse a Kim Dzsongunra nehezedő terheket, amíg beletanul az új feladatába. Apjával ellentétben Kim Dzsongun ugyanis kevés formális felkészítést kapott és nem áll mögötte többévnyi nyilvános szereplés sem.

A miniszterelnök posztja egyike annak a három tisztségnek, ami látszólag egyenlően egyensúlyozza az észak-koreai vezetői hatalmat. A másik két ilyen tisztség a Legfelsőbb Népi Gyűlés Bizottságának elnöke és a Nemzeti Védelmi Bizottság elnöke. Ez utóbbi posztot korábban Kim Dzsongil birtokolta. Valójában eddig Kim Dzsongil kezében összpontosult a valódi hatalom a hadseregen és a Nemzeti Védelmi Bizottságon keresztül, még a másik két tisztség viselőjének szerepe kisebb volt. A miniszterelnök volt felelős az ország gazdaságpolitikájáért és minden hiba a bukásával volt egyenlő. Emiatt a gyakorlatban a miniszterelnök könnyen lecserélhetővé vált, így jelentősége kisebb lett.

Csö miniszterelnökségével azonban változások álltak be, részben azért, hogy segítse Kim Dzsongun hatalomátvételét. Csö fiatal korában Kim Ir Szen testőre és titkára volt, emiatt kapcsot jelent a régi generációhoz és idős kora ellenére úgy tűnik, ő tartja leginkább a kezében az ország gazdaságpolitikájának formálását. Emiatt az ő miniszterelnöki tevékenysége eltér elődeitől: a gazdasági projekteket megfigyelő útjai már jóval Kim Dzsongil halála előtt kezdődtek és már 2011 szeptemberében Kínában járt, ahol számos gyárat és gazdasági helyszínt megtekintett Pekingben, Sanghajban, Jangcsouban (Yangzhou) és Nankingben (Nanjing). Csö Jongrim kibővített kabinetülést is elnökölt, amin az ország éves gazdasági terveit tárgyalták, a könnyűiparra és a mezőgazdaságra összpontosítva. Ez a tevékenysége, továbbá a kiemelt sajtófigyelem, ami munkáját kíséri Észak-Koreában, mind arra enged következtetni, hogy a miniszterelnök szerepe kezd nőni a hierarchiában, amely folyamat már Kim Dzsongun előtt kezdődött. Azt azonban nem lehet tudni, hogy azután is jellemző lesz-e, miután Kim Dzsongun megszilárdította a hatalmát.

Háborús bűnös, aki Kínába menekül, vagy telefont használ

Kim Dzsongun és a miniszterelnök látogatásain túl más lépések is születtek annak érdekében, hogy a konszolidációt segítsék. Észak-Korea figyelmeztette lakosait: akiket rajtakapnak, hogy Kínába próbálnak menekülni, vagy mobiltelefont használnak a 100 napos gyászidőszak alatt, háborús bűnösnek fogják tekinteni és ekképpen is fogják őket kezelni. Egyes jelentések szerint ugyanis ismét akadozik az élelmiszerellátás, ami miatt megnőtt azok száma, akik Kínában látják biztosítva a túlélésüket. Az elrettentő bejelentés célja a stabilitás biztosítása az új rezsim számára. Észak-Koreát erőteljesen meggyengítette a több évnyi rossz gazdaságpolitika és stagnálás, emiatt úgy tűnik, van némi aggodalom Phenjanban, hogy Kim Dzsongil halála zavargásokhoz vezethet. Az elégedetlenséget pedig bátoríthatják a külföldről telefonon érkező beszámolók az országon kívüli viszonyokról, vagy a tavalyi észak-afrikai megmozdulásokról.

Fülöp Tímea

Felkapott hírek

Friss hírek