Kína hadihajókat küld a Mekongra

Kína másik három országgal – a szomszédos Mianmarral, Laosszal és Thaifölddel – közösen megkezdte a járőrözést a Mekong folyón, hogy a sorozatos támadások után fokozzák a régió biztonságát. A közös járőrözés tervét Men Csien-csu (Men Jianzhu), a kínai közbiztonsági miniszter jelentette be még október 31-én, az első közös akció azonban csak december 10-én kezdődött, mely egyben az október 14-én, a folyó kínai szakaszán bevezetett utazási tilalom feloldását és a felfüggesztett folyami közlekedés újraindulását is jelentette. Az első, háromnapos művelet során egy tíz teherszállító hajóból álló konvoj útját felügyelték a felfegyverzett járőrhajók a kínai Kuanlej (Guanlei) városától egészen a thaiföldi CsiangSzaen (ChiangSaen) kikötőjéig. Ezenfelül katonai műveleteket is végrehajtottak a folyópart biztosítására – tájékoztat az Asia Times Online.

Kína képekben - kattintson!

Növekvő kínai jelenlét

Az új őrjárat azért is különösen fontos, mert ahogy regionális kereskedelmi hálózatai bővülnek, egyre inkább szükségessé válik a kínai hatalom számára, hogy biztosítsa azok nyitott és zavartalan voltát. Ehhez ugyanakkor elengedhetetlen, hogy egy haladóbb biztonsági álláspontot vegyen fel a régió biztonsági kérdéseiben való nagyobb részvételen keresztül, ami most, az új őrjáraton keresztül meg is kezdődött. Ennek megindítása egyben bizonyítja azt is, hogy Kína ma már nemcsak egyre aktívabb résztvevője, de előmozdítója is lett minden olyan multilaterális kezdeményezésnek, mely saját biztonsági és védelmi érdekeit is szolgálja, hiszen gazdasági felemelkedéséhez elengedhetetlen feltétel a békés, biztonságos és barátságos nemzetközi környezet.

Mindemellett ez az első közös rendvédelmi együttműködés Délkelet-Ázsiában, ahol Kína növekvő magabiztosságát közelről lehet szemlélni, valamint az első olyan alkalom, hogy kínai biztonsági erők tartós műveleteket végeznek más ország területén ENSZ mandátum nélkül.(ENSZ mandátummal ugyanis volt már rá példa, hogy kínai járőrhajók nemzetközi vizek védelmében vettek részt. A kínai haditengerészet prominens szerepet játszott és játszik a szomáliai nemzetközi együttműködésben is, ahol kalóztámadásoktól védték a kereskedelmi hajókat.)

Ez egy jelentős lépés attól a Kínától, amely eddig vonakodott attól, hogy nagyobb szerepet játsszon a térség biztonságában – írta a New York Times. Mindazonáltal egyáltalán nem tekinthető meglepőnek, hiszen Pekingre az utóbbi időben egyre inkább jellemző azon felfogás, miszerint intézkedéseket kell tennie külföldi gazdasági érdekei védelmében. A közös mekongi rendvédelmi szolgálat pedig kiváló támogatást fog nyújtani abban, hogy biztonsági kérdésekben elmélyítsék Peking befolyását Kína déli határszakaszain. Természetesen – ahogy arra az Asia Times Online rávilágít – a fokozott biztonsági jelenlét, valószínűleg annak minden pozitívumával együtt az ázsiai óriás (gyakran negatív) megítélésére is hatással lesz – különösen annak fényében, hogy mindez előrevetíti Kína regionális hatalmi szerepének (elkerülhetetlen) növekedését.

Pedig az együttműködéssel nemcsak a Kínai Népköztársaság, de a többi ország is igen jól jár. Mianmar stratégiai összekötő kapocs lett politikai nyitása révén, ami lehetővé teszi a kereskedelmi kapcsolatot Kína tengerparttal nem rendelkező délnyugati régiójával, valamint energiahordozó-szállítási összeköttetések létrehozását a Közel-kelettel, kikerülve a könnyen blokkolható Malaka-szorost. Ezzel párhuzamosan Laosz is egyre fontosabbá válik egy olyan kereskedelmi hálózat központjaként, mely kiterjed Vietnamra, Thaiföldre, Kambodzsára és Szingapúrra is (amely a világ negyedik legnagyobb pénzügyi központja). Továbbá Kína vasúti- és úthálózat kiépítését tervezi a térségben, mely Laoszon és Mianmaron keresztül összekötné a gazdasági óriást egész Délkelet-Ázsiával, ez pedig minden kétséget kizáróan számtalan előnyt jelentene a két szomszédos ország számára is. A kínai kapcsolattal a harmadik partnerország, Thaiföld is jól jár: Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai alelnök december végi, háromnapos bangkoki látogatása során hangsúlyozta, hogy Kína kész elmélyíteni stratégiai partnerkapcsolatát Bangkokkal, ezzel is hozzájárulva a regionális stabilitáshoz és jóléthez.

Kidolgozatlan kooperáció

A régió stabilitásának biztosítása mellett az új, négy nemzeti együttműködés kiemelt célja, hogy kitöltse a biztonsági vákuumot az úgynevezett Arany Háromszögben, melynek területe gyönyörű természeti adottságai helyett a kábítószer-kereskedelemről és az erőszakról vált hírhedtté. A közös rendőri munkától azt várják, hogy segít helyreállítani a hajózási szolgáltatásokat, biztosítja az utasok és a hajók védelmét, valamint csökkenti a bűncselekmények számát a folyó mentén – közölte Meng Hong-vej (Meng Hongwei) kínai közbiztonsági miniszter-helyettes. A közbiztonsági minisztérium nyilatkozata szerint a négy ország arra is törekedni fog, hogy a közös járőrözéssel egy olyan hosszú távú mechanizmust építsenek ki, amely megfékezi a bűnözést és megvédi a társadalmi rendet a Mekong folyó régiójában.

Thaiföldi galériánk - kattintson!

Ennek biztosítására a déli Jünnan (Yunnan) tartományban több mint 200, a határvédelmi erőkhöz tartozó rendőr fog részt venni a közös járőrözésben. Őket a jelentések szerint a legmodernebb automata gépkarabélyokkal és golyóállómellényekkel látják el, a biztonsági őrjáratokat pedig gyors csónakok és átalakított, páncélozott folyami személy- és teherszállító hajók segítségével hajtják majd végre. A négy nemzet megállapodást kötött arról is, hogy hírszerzéseik együttműködjenek a biztonsági problémák megoldásában a folyó mentén, illetve Peking felajánlotta a laoszi és mianmari biztonsági erők kiképzését is. Az új többoldalú megállapodás részeként a Mianmar és Laosz határán húzódó folyószakaszon már megkezdték a közös munkát.

Azonban az új biztonsági megállapodás részletei egyelőre még nem tisztázottak. Az utasítások elrendezése – beleértve, hogy a tisztek képesek lesznek-e külföldi állampolgárokat őrizetbe venni a nemzetközi vizeken vagy hogy melyik ország bírósági és jogi rendszerét alkalmazzák az elfogott elkövetőkkel szemben – még nincs nyilvánosan meghatározva, amely a későbbiekben diplomáciai bonyodalmakhoz is vezethet. A kérdés kapcsán Meng Hong-vej kijelentette, hogy a négy szomszédos ország már megegyezést kötött, miszerint az incidenseket a nemzetközi jog és annak az országnak a törvényei alapján oldják meg, ahol az eset történt, de a részletekről ő sem adott tájékoztatást. Így továbbra sem világos, hogy hogyan veszik fel például a kapcsolatot a mianmari, laoszi és thai munkatársaikkal a kínai rendőrök, ahogy az sem, hogy a folyónak mekkora szakaszára terjed majd ki az új védelmi mechanizmus (ez egyelőre 273 km a több mint 4000 km-es folyón) vagy hogy az egyik ország tisztje végezhet-e letartóztatást a másik nemzet felségvizein.

Cikkünk második oldalán a Mekongot sújtó szervezett bűnözéssel, illetve a folyó térségének fejlesztésére vonatkozó nemzetközi együttműködéssel foglalkozunk. Kérjük lapozzon!