Oroszországba látogatott Kim Dzsongil

Tusor Anita
2011. augusztus 25., csütörtök

Egyhetes látogatást tesz Oroszországban Kim Dzsongil észak-koreai vezető, ahol kedden tárgyalt Dmitrij Medvegyev orosz államfővel. A megbeszélések témái között szerepelt a hatoldalú tárgyalások folytatása, a szorosabb gazdasági együttműködés lehetősége és az elszegényedett északi rezsim megsegítése is.

2002 óta először látogatott Oroszországba az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongil, akit egyhetes útjára gyakorlatilag az egész phenjani felső vezetés elkísért. Az orosz elnök meghívásának eleget tevő delegáció Kim különleges páncélozott vonatán szombaton érkezett meg az orosz–észak-koreai határ közelében fekvő Khasan városába, ahol Primorje régió kormányzója és számos magas rangú tisztviselő mellett Viktor Iszajev, Dmitrij Medvegyev orosz államfő távol-keleti különmegbízottja is fogadta a küldöttséget.

Galériánk az elzárkozó kommunista diktatúráról - kattintson!

Szülőföldjén járt Kim?

Nyugati jelentések szerint a „Kedves Vezető” a Szovjetunió egyik katonai táborában látta meg a napvilágot, ahol édesapja, a koreai kommunista emigráció egy kulcsfigurája, kiképzést kapott.

Északon ezzel szemben azt állítják, hogy Kim egy titkos gerilla táborban született a szentként tisztelt Pektuszan hegynél, mely a kínai határ közelében magasodik.

A 69 éves vezető vasárnap látogatást tett Oroszország egyik legnagyobb vízierőművénél, mely vizit tovább táplálta azon dél-koreai spekulációkat, miszerint a két ország energiaügyi megállapodásról is tárgyalni fog – derült ki a szöuli Yonhap hírügynökség vasárnapi beszámolójából, mely szerint Kim meglátogatta Szkovorogyino városát is, ahol az orosz–kínai nyersolaj vezeték kezdődik. Később ellátogatott még egy Vladivosztoktól északra fekvő gáthoz is, valamint a Bajkál-tóban is úszott (kevésbé elragadtatott déli megfigyelők szerint mindössze csónakázott), mielőtt részt vett volna a szibériai gazdasági csúcstalálkozón, melyen az ügynökség egy meg nem nevezett hivatali forrása szerint Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel is találkozhatott.

Korábban –– többek között a hatoldalú együttműködés megszakadását követően is – az orosz vezetés aggodalmát fejezte ki az észak-koreai rakétatesztek miatt és sürgették a szomszédos országot, hogy tegyenek eleget kötelezettségvállalásaiknak; térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz és kezdjék meg a nukleáris fegyverek végleges leszerelését. Ugyanakkor arra is  figyelmeztették Dél-Koreát és az Egyesült Államokat, hogy a kommunista diktatúra elleni fellépésük túl agresszív.

Észak Korea azt ígéri, lemond atomprogramjáról

Kim szerdán egy, a szibériai hegyek között található támaszponton Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel folytatott tárgyalásokat. Az utolsó pillanatig titokban tartott, zárt ajtók mögött folytatott megbeszéléseket követően Medvegyev szóvivője úgy fogalmazott, hogy a tárgyalás „őszinte és jelentős” volt. Elmondta, hogy Észak-Korea kész leállítani nukleáris fegyverkísérleteit és feltétel nélkül visszatér a hatoldalú tárgyalásokhoz – jelentette a BBC. A kételkedők ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy Phenjan nemrég még atomprogramjának megerősítésével fenyegetőzött, miután inváziós kísérletként értékelte a néhány hete megtartott dél-koreai–amerikai hadgyakorlatokat. Emellett Észak-Korea ragaszkodott ahhoz is, hogy az Egyesült Államok fenyegetése miatt kényszerült a nukleáris fegyverek fejlesztésére, illetve a „feltétel nélkül” kijelentést maguk az észak-koreaiak cáfolták meg azzal, hogy a regionális hatalmak gazdasági segítségét kérték az ország lakosainak megsegítésére. Korábban a moszkvai Külügyminisztérium bejelentette, hogy szeptember végén 50 ezer tonna gabonát küld a súlyos élelmiszerhiánnyal küszködő Phenjannak.

A gazdasági kapcsolatok terén tett előrelépésekről egyelőre nem érkezett hír, de az orosz szóvivő szerint „lehetséges” egy, a Gazprommal kötendő észak-koreai megállapodás tető alá hozása. Oroszország emellett javaslatot tehetett a Transz-Szibériai Expressz leágazásának és a Transz-Koreai vasútvonal Észak-Koreán át történő csatlakoztatására is. Phenjan a tárgyalások során nagy valószínűséggel sürgette szomszédját, hogy fektessen be a Nadzsinszonbong különleges gazdasági övezetbe, mely az elavult észak-korea infrastruktúra fejlesztését célzó gazdasági terv része. Oroszország korábban már felújított egy 52 km-es vasúti összekötő szakaszt Nadzsin és Kazány városai között, illetve tervbe vette egy konténerterminál építését is. A katonai és haditengerészeti kooperáció növelésére pedig – az AFP tudósítói szerint – még hétfőn Észak-Koreába utazott egy orosz katonai tisztviselőkből álló küldöttség, akik egyhetes látogatást tesznek az országban.

Kim és Medvegyev a tárgyalóasztalnál. forrás: kremlin.ru

Az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA közleményéből kiderül, hogy Kim Dzsongil Moszkva  politikai támogatását is szeretné megszerezni fia, Kim Dzsongün hatalomátvétele számára, hogy "a két ország barátsága nemzedékről nemzedékre folytatódjon”, noha a kétoldalú kapcsolatok a Szovjetunió szétbomlását követően jelentősen meglazultak. Ezek azonban most új lendületet kaphatnak: bár az utóbbi két évtizedben Észak egykori „mentorának” szerepét Kína vette át, Kim nem hanyagolta el az orosz kapcsolatokat sem.

A valódi cél az anyagi gondok megoldása

A szöuli Egyesítési Minisztérium jelentése szerint azonban nem a tárgyalások folytatása az út legfőbb oka, hanem hogy az elszegényedett északi rezsimnek sürgősen pénzre van szüksége a rendszer megalapítójának, Kim Ir-szennek a 100. születésnapjára tervezett ünnepségek finanszírozására. Emellett figyelmet érdemel azon tény is, hogy Kim pekingi és oroszországi látogatása között mindössze három hónap telt el. Bár mindkét útnak hasonló célja volt, az egyértelmű, hogy Phenjanban igyekeznek ellensúlyozni a növekvő kínai befolyást, kiváltképp, hogy elemzők szerint az észak-koreai politikus csalódottan tért vissza utolsó pekingi útjáról. Ugyanakkor Észak-Korea mindkét országgal jó viszonyt szeretne ápolni, egyrészt, hogy az idősödő vezető fia számára biztosítsák a megfelelő politikai támogatást külföldön is; másrészt, hogy a két nagyhatalom nyomást gyakoroljon Dél-Koreára és az Egyesült Államokra.

Azonban ennél sürgetőbb problémák várnak azonnali megoldásra az elzárkózó országban; Cso Ponghjun a szöuli IBK Gazdaságkutató Intézetének munkatársa szerint „Észak-Koreának sürgősen helyre kell állítania energiaellátását”. Miután tavaly márciusban egy észak-koreai torpedó elsüllyesztette a dél-koreai haditengerészet Csonan nevű korvettjét, a szöuli vezetés válaszul gazdasági szankciókat léptetett életbe Phenjannal szemben, ahol így jelentős bevételi forrástól estek el. A deficit enyhítésére az északi vezetés tavaly kénytelen volt tetemes mennyiségű antracit szenet eladni Kínának, ami – mivel gátolta a hazai erőművek működését – csak tovább súlyosbította az ország áramellátási gondjait – írta a dél-koreai Choson Ilbo.

Az áramellátási gondokat nem, de az anyagiakat megoldhatja, hogy Észak-Korea megbeszéléseket folytat a Gazprommal egy, a világ egyik legnagyobb földgázfogyasztójának számító Dél-Koreáig húzódó vezeték megépítéséről. Az oroszország vállalatóriás a múlt hónapban már küldött egy delegációt Phenjanba, élén a cég alelnökével, Alexander Ananenkovval, aki Kang Szokcsuval, Észak-Korea külügyminiszterével vitatta meg a projekt lehetőségeit. Lucy Williamson, a BBC szöuli tudósítója szerint azonban a tervek szerint 10 millió köbméter földgáz szállítását lehetővé tevő vezeték tervének megvalósítása messzemenő politikai és gazdasági hatással bírna, és potenciálisan lehetővé tenné Észak-Koreának, hogy szabályozza, vagy akár megakassza a déli energiaellátást.

Oroszország képekben - kattintson!

Dél-Korea tavaly másfél millió tonna cseppfolyósított földgázt importált Oroszországból, mely a teljes szöuli behozatal huszadát teszi ki. Szakértők szerint ez az arány a jövőben sem módosul jelentősen, mivel egyenesen kizártnak tartják, hogy Dél-Korea vállalná az említett projektet. Továbbá, bár évi 500 millió dolláros (több mint 90 milliárd forintos) bevételt jelentene Phenjannak a gázvezeték kiépítése, annak csupán az építési költsége eléri a kilométerenkénti 1,66 millió dollárt (311,7 millió forintot), a karbantartási költségek pedig ennél is nagyobb összeget tehetnek ki – informál a tervezet megvalósítását övező kételyekről a Reuters.

Növekvő orosz, csökkenő dél-koreai együttműködés

Mindezek ellenére komolyan fontolóra fogják venni a gázvezeték létrehozását Észak-Koreában, mivel a bevételi összeg (és az olcsó gáz) pótolhatná a Dél-Koreával közösen működtetett Kumgang hegyi üdülő bezárása miatt keletkező hiányt. Az együttműködés szimbólumaként 1998 óta működő turisztikai központot egy 2008-as halálesetet követően lezárták. Az incidens után a déli vezetés úgy határozott, hogy amíg Észak-Korea nem mond le atomprogramjáról, addig nem támogatják a gondokkal küszködő rezsimet. A terület újranyitása és az ott maradt dél-koreai értékek körül azonban tovább folytak a viták, míg Phenjan hétfőn be nem jelentette, hogy elfogyott a régóta húzódó vita megoldására szánt idő, és a 14 dél-koreai (és 2 kínai) dolgozónak 72 órán belül el kell hagynia az üdülőt.

A közös együttműködés 30 ezer dél-koreai turistát vonzott a hegyhez és több tíz millió dolláros nyereséget generált Északnak, ahol azt állítják, most már „legálisan rendelkeznek” a 370 millió dollár (70 milliárd forint) értékű dél-koreai vagyontárgyakkal (melyek többsége a Hyundai Asan tulajdona volt), miután Szöul képtelen volt megállapodni ezek sorsáról a pénteki végső találkozóig. A lefoglalt eszközök jól jönnek majd az északi gazdaságnak, mivel azt többnyire a szovjet korszakból maradt gyárak és gépek éltetik csak, ezenfelül a mezőgazdasági eszközök nagy része gyakorlatilag használhatatlan – világít rá a nyomorgó Észak kétségbeejtő gazdasági helyzetének egyik fő okára a Reuters.

Észak-Korea ilyen formájú „önsegélyezését” és az ultimátumot osztatlan felháborodással fogadták a déli Egyesítési Minisztériumban, és azt ígérik, a Nemzetközi Bíróság elé viszik az ügyet. Eközben Phenjanban azt mondták, hogy lezárták a területet, ahol a jövőben átépítik az egész komplexumot és nemzetközi turistacélponttá alakítják azt, elsősorban a költekezni vágyó kínai vendégek számára. A dél-koreai konzervatívok ezt követően még azt is felülvizsgálnák, hogy érdemes-e az észak-koreai áradások áldozatainak megsegítésére fordított 5 milliárd wonos (880 milliós forintos) segélyt elküldeni a szomszédos diktatúrának, ahol csak a hasonló külföldi támogatások tartják felszínen a haldokló gazdaságot.

Kapcsolódó anyagok

Szóljon hozzá Ön is a témához!
Kommentáláshoz, értékeléshez kérjük, lépjen be!

Ha Ön rendelkezik google-, yahoo-, liveID-, twitter-, facebook-, vagy openID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre! Elsősorban ezt a megoldást ajánljuk!

Ha Ön nem rendelkezik a fenti listában felsorolt azonosítók egyikével sem, vagy nem kívánja őket a Kitekintőre való belépésre használni, úgy klasszikus módon, helyi, kitekintős azonosítóval itt tud belépni. (Az első megoldás jövőbe mutató és szebb is:) )

 Emlékezzen?