Phenjan nyomozna, Szöul fegyverkezik

Szöul télen - kattintson!

Jelentősen meg akarja növelni katonai kiadásait Dél-Korea - állítja egy magát megnevezni nem akaró minisztériumi tisztségviselő. A jövő évi évi költségvetésben a kiadások 6,9%-os növekedésére számítanak, tavaly ez az arány mindössze 3,6% volt. A pénz állítólag új fegyvertípusok bevezetésére és a katonaság munkafeltételeinek javítására kell. Egyelőre rejtély, hogy pontosan milyen új típusú hadászati eszközökre gondolnak. A kérést még nem hagyták jóvá az illetékes miniszterek.

A Yonhap hírügynökség szintén anonim forrásból úgy tudja: a megnövekedett kiadásokhoz a Csonan hadihajó elsüllyesztése és Észak-Korea fenyegető hozzáállása szolgáltatott indokot. A hét első felében Phenjan katonai akció lehetőségét említette déli szomszédjának, mivel azzal gyanúsítja, hogy az USA segítségével fegyvereket telepít a két ország határára, szerdán pedig nukleáris arzenáljának fejlesztéséről tett kijelentést az Egyesült Államok növekvő fenyegetésére hivatkozva.

Dél-Korea korábban az ENSZ BT-hez fordult a Csonan elsüllyesztésével vádolt szomszédjának felelősségre vonása érdekében. Phenjan csütörtökön levélben kérte a Biztonsági Tanács jóváhagyását egy közös, északiakból és déliekből álló feltáró bizottság felállításához. Szöulban elutasították ezt a lehetőséget, kiemelve, hogy csak a Biztonsági Tanács tárgyalásaira összpontosítanak és a májusi tragédia az 1953-as fegyverszünet megsértésnek tekinthető. A 46 dél-koreai tengerész halálával végződő eset nemzetközi vizsgálata még május végén Észak-Koreát tette felelőssé a korvett elsüllyesztéséért, ugyanakkor a nem sokkal utána készült felmérés szerint négyből egy dél-koreai nem hitt a jelentésnek.

Az USA álláspontja változatlan: Barack Obama a hétvégi G20-as találkozón is beszélt Észak-Korea felelősségre vonásának szükségszerűségéről, a Védelmi Minisztérium pedig feleslegesnek tart egy újabb nyomozást: az első alkalommal megszerzett bizonyítékokat elégségesnek tekinti.

Kína, aki a BT-ben Kim-Dzsong-il rendszerének védelmére szokott kelni, egyre inkább aggódik a határ másik oldalán zajló erősödő szembenállás miatt, ezzel is magyarázható az eddig mindent tagadó Észak kooperatívabb hozzáállása. Bár a Biztonsági Tanács jelenlegi elnöke, Claude Heller Washingtonnal karöltve egy Észak-Koreát érdemben büntető határozatot szeretne, Kína és Oroszország vétójogával is számolni kell.

Címkék:
• észak-korea
• csonan
• dél-korea
• ensz
• haditengerészet