Japán beadta derekát: atommal üzletel Indiával

A világ 19 legerősebb gazdaságát és az Európai Uniót magában foglaló szervezetet a világgazdasági kérdések fontos fórumaként tartják számon, ez a találkozó viszont nem kecsegtetett túl sok eredménnyel. A cél a válságkezelés a gazdasági növekedés lelassítása nélkül. Ehhez eszközként a bankok megadóztatása, az államadósság csökkentésének előírása és a megszorító intézkedések szolgálhatnak. Mindhárom kérdésben eltért a résztvevők véleménye és csak mérsékelt kötelezettségeket vállaltak. A részletek kidolgozatlanok, a határidők bizonytalanok, és a szabályokat az országok egyéni körülményeiknek megfelelően alkalmazhatják. Ez a Reuters által Sinatra doktrínának nevezett elv (I do it my way) megkérdőjelezi a G20 létjogosultságát a gazdasági problémákra közös megoldást kidolgozó egységes fórumként - mondják a kritikusok.

Kína: nem téma a jüan

Kattintson és nézzen szét Kanadában!

Az Egyesült Államok szerint Kína azzal, hogy mesterségesen leértékelve tartja a jüan árfolyamát – a valutát két évvel ezelőtt a dollárhoz rögzítették – hozzájárul az export egyenlőtlen megnövekedéséhez. Ezáltal Kína óriási kereskedelmi többletet halmoz fel, melyet a pangó világgazdaság élénkítésére fordíthatna. Szakértők szerint a valuta mintegy 20%-kal van leértékelve valós értékéhez képest. Egy héttel a konferencia előtt Peking bejelentette a jüan fél százalékponttal történő erősítését. Az USA remélte, megindul az enyhülés, ám a csúcson kiderült, nincs szó tartós nézőpontváltásról az árfolyampolitika terén. Kína csak a rá irányuló megnövekedett nyilvánosság miatt döntött az enyhe valutaátértékelés mellett. Míg a találkozó eredeti joganyagában szerepelt volna egy sor Pekinget rugalmasabbá váló valutapolitikájának üdvözléséről és a jüan jövőbeni lebegtetéséről. A kínai fél kérésére visznot ezeket a sorokat utólag eltávolították. Erre azért volt szükség, mert Hu Csin-tao miniszterelnök szerint a kérdés az ország szuverén ügye, nincs helye egy nemzetközi fórumon. Azzal, hogy az ügy nem szerepel a végleges torontói dokumentumban, Kína elérte, hogy ne tekintsék a jüan leértékelését nemzetközi ügynek, és a nemzetközi közösség nem tud jogot formálni arra, hogy árfolyampolitikájának megváltoztatására bírja az országot. A miniszterelnök beszédében szintén nem tért ki a valuta-ügyre, csupán annyit mondott, Kínának fontos szerepe van a világgazdasági egyensúly helyreállításában, de ez nem egyik napról a másikra törtnénik.

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke közvetlenül is tárgyalt Huval, és meghívta őt egy amerikai látogatásra, melyet a másik fél el is fogadott. A kínai miniszterelnök elmondta, fontos országaik közeledése, ugyanakkor az USA túl nagy hangsúlyt fektet a világgazdasági növekedés serkentésére, és Kína ebben betöltött szerepét is túlbecsüli. A jüannal kapcsolatban hozzátette: a félszázalékos erősítést Kína önérdekből tette, emelett pedig nem az árfolyampolitika az egyetlen eszköz, amivel befolyásolni lehet a kereskedelmet. A két fél között azonban nem ez a feszültség egyetlen forrása. Az USA januárban 6,4 milliárd dolláros fegyverüzletet kötött Tajvannal, emiatt Kína erősen lekorlátozta az USA-val való fegyverkereskedelmét. Obama és a dalai láma talákozása, az internet cenzúrázása, vagy az amerikai protekcionizmus a csúcstechnológiás kínai műszaki cikkek behozatala terén szintén élezi az ellentéteket.

Japán: politikai és gazdasági válság

A nemrégiben beiktatott Naoto Kan japán miniszterelnök számára a csúcstalálkozó egyfajta debütálást jelentett a nagypolitika színpadán. A világ második legnagyobb gazdaságának képviselői ellenezték a bankadót, azzal védekezve, hogy bár feltétlen hívei a pénzügyi fegyelemnek, Japán a saját nemzeti eszközeivel – a bank tartalék rendszerével – már alkalmaz adóhoz hasonló szabályozókat, így nem kíván új bankadót bevezetni. Bár elfogadta az államháztartási hiány 50%-os csökkentésének 2013-as határidejét, előrejelzések szerint ezt nem fogja tudni megvalósítani. A résztvevők üdvözölték Japán fiskális reformját és növekedési tervét, de szakértők számára egyértelmű, hogy az ország rosszabb állapotban van a krízis után, mint hasonlóan fejlett társai. A gyakori kormányváltások, a politikai válság miatt diplomáciai súlyából is vesztett a nagyhatalom.

Obama a japán kormányfővel is tárgyalt személyesen. A legkényesebb kérdés, most is az Okinava szigetén található Funtenma amerikai katonai bázis volt, mely Kan elődjének, Jukio Hatojamának bukását is okozta. Az ex-miniszterelnök ugyanis megígérte a támaszpont eltávolítását, majd mégis visszatáncolt. Megerősítették a két ország között 50 éve fennálló szövetség fontosságát a csendes-óceáni térség biztonsága szempontjából. Beszéltek Észak – Korea és Irán fenyegetéséről, és közös válasz kidolgozásáról, illetve mindketten támogatásukról biztosították Dél-Koreát északi ellenfelével szemben. Kan továbbra is támogatni szerenté a háború sújtotta Afganisztánt. 

India: a gazdaságélénkítés fontosabb, mint a hiány lefaragása

Manmohan Szingh inidai miniszterelnök úgy véli, a hiány lefaragására való túlzott koncentrálás kettős válságot eredményezhet. Elsőbbséget kell adniuk a világkereskedelem bővítésének, a nemzeti szintű deficitproblémákra csak ezután kell figyelmet fordítani, amire az országok egyéni megoldásokat dolgozhatnak ki. A cambridge-i közgazdász diplomával rendelkező Szingh kijelentette: India is csatlakozik a hiánycsökkentő törekvésekhez. Az indiai kormányfő arra hívta fel a fejlődő országok figyelmét, hogy csökkentsék exportfüggőségüket és infrastrukturális fejlesztésekkel élénkítsék a belső keresletet. Ez újra egyensúlyba hozhatja a világkereskedelmet. India számára fontos eredmény még, hogy tárgyalásokat kezdett Tokióval japán nukleáris termékek Indiába történő exportálásáról. A két ország erősíteni akarja az együttműködést a békés célú energiafelhasználás terén. Japán korábban elzárkózott az ilyen irányú megállapodásoktól, mivel India nem tagja az Atomsorompó-egyezménynek, míg Japán, az egyetlen nukleáris támadást elszenvedett országként élen jár az Atomsorompó fontosságának hangsúlyozásában, az atomenrgia háborús célokra való felhasználásának megakadályozásában. Az USA-nak, Franciaországnak és Oroszországnak már van hasonló egyezménye Indiával. A formálódó megállapodás a nem japán nukleáris cégeket is felbátoríthatja, hogy japán technológiát használjanak indiai projektjeikben.

Címkék:
• g20
• india
• japán
• kína