Pattanásig feszült a helyzet Koreában

Címkék:
• észak-korea
• csonan
• dél-korea
• határ
• nukleáris fegyver

Kölcsönös fenyegetőzés

Hétfőn kemény hangú üzenetet intézett Li Mjung-bak dél-koreai elnök az északi szomszédhoz: bejelentette a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztését és a tengeri útvonalak lezárását. Ezzel a legnagyobb csapást mérte az elszegényedett Észak-Koreára, ugyanis évente 230 millió dollárnyi tengeri hal és egyéb termék déli exportálása mellett 50 millió dollár értékben különböző szolgáltatásokat nyújt a dél-koreai cégeknek. A tengeri útvonal lezárásával meghosszabbodik a phenjani hajók útvonala, amely több üzemanyag használatára készteti az északiakat. Szöul emellett a pszichológiai hadviselésből is kiveszi részét: az elnök televíziós beszédében beszámolt a hat éve felfüggesztett határmenti propagandaadások újraindításáról. Phenjan ez utóbbira máris élesen reagált, mert az állami hírügynökség által idézett katonai parancsnok a hangszórók megsemmisítését helyezte kilátásba.

A határozott dél-koreai fellépés annak is köszönhető, hogy az ázsiai körúton tartózkodó Hillary Clinton amerikai külügyminiszter-asszony teljes mellszélességgel kiállt Szöul mellett. A washingtoni vezetés "tökéletesen megfelelőnek" nevezte a dél-koreai intézkedéseket, Clinton pedig Pekingben igyekszik nyomást gyakorolni az észak-koreai rezsim egyetlen szövetségesére, eddig mindhiába. Hu Csintao kínai elnök nem ejtett szót a két Korea viszályának legújabb fejleményéről.  

Egy elsüllyedt hadihajó története

Múlt csütörtökön a dél-koreai vezetés arról számolt be, hogy a Csonan hadihajó katasztrófájának körülményeit vizsgáló, nemzetközi szakembereiből álló bizottság jelentése alapján a korvettet egy észak-koreai tengeralattjáró torpedója süllyesztette el. A szakemberek azt követően jutottak ezen megállapításra, hogy az incidenst vizsgáló hatóságok torpedómaradványokat találtak a tengerfenéken, melyek felépítése és sorozatszáma megegyezik az Észak-Korea által használt fegyverekével. Li Mjung-bak dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését követően kijelentette: az eseményt katonai provokációnak, az 1953-as fegyverszünet megsértésének tekinti, továbbá nemzetközi választ sürgetett a kérdésben.

Hillary Clinton már korábban elítélte Észak-Koreát az incidens miatt. A jövő héten várhatóan Szöulba is ellátogató külügyminiszter-asszony Tokióban úgy nyilatkozott: a nemzetközi közösségnek „tiszta és egyértelmű” választ kell adnia Phenjannak. Mindezekkel párhuzamosan a koreai ENSZ-parancsnokság egy tizenegy nemzet szakértőiből álló bizottságot állított fel, mely azt hivatott kivizsgálni, hogy Phenjan megsértette-e a tűzszünetre vonatkozó egyezményt.

Észak-Korea ugyanakkor továbbra is cáfolja, hogy bármi köze lenne a katasztrófához. Phenjan az országot ért vádakra reagálva elutasította a dél-koreai vizsgálóbizottság jelentését, illetve az ENSZ-parancsnokság fellépését is, Dél-Koreát pedig az események meghamisításával gyanúsította meg. Az északi vezetés továbbá azt követelte Szöultól, hogy képviselői hozzáférést kapjanak az ország felelősségét igazoló bizonyítékokhoz, melyeket Phenjan saját szakértőivel kíván újravizsgálni. Ennek elmaradása esetén Észak-Korea déli szomszédjával fennálló kapcsolatainak teljes befagyasztását helyezte kilátásba, illetve a további esetleges szankciók és válaszlépések katonai megtorlásával fenyegetőzött.

Szöul képeinken - kattintson! 

A március végi, 46 halálos áldozatot követelt katasztrófa óta a helyzet pattanásig feszült a két ország között. A múlt hét végén újra fegyverek ropogtak, miután két északi hajó átlépte a tengeri határvonalat, melyre a dél-koreai haditengerészet figyelmeztető lövésekkel reagált. Eközben Szöulban több ezer fős tüntetést rendeztek, melyen a felszólalók Kim Dzsong-Il „terrorista rezsimjének felszámolását” követelték, illetve bosszút hirdettek a Csonan elsüllyesztéséért. Az események kapcsán a dél-koreai sajtó egyhangúan Phenjan felelősségre vonását és megbüntetését szorgalmazta, ugyanakkor a lapok óva intettek a fegyveres fellépéstől.

Cikkünk a második oldalon a két ország múltjával foglalkozik. Kérjük lapozzon!