2010. szeptember 3, péntek, Hilda
Ivicsics Noémi    2010. február 17., szerda

A „nem létező” emberek klubja

Érezte már magát szerencsésnek, amiért iskolába járhat és munkát vállalhat, házasságot köthet, vagy amiért szavazhat a választásokon? Legtöbbünk természetesnek veszi, ha külföldre utazhat és bármikor hazatérhet onnan, vagy éppen orvosi ellátásban részesülhet, ha megbetegedett. Akkor most képzelje el életét mindezek nélkül – cikksorozatunkban ismerje meg a hontalanok számkivetett világát!

« Előző 1 2 Következő »

Állampolgárság: „jog a jogokhoz”


Kattintson és lássa a saját szemével,
milyen sors vár a hontalanokra!

A hontalan kifejezés „olyan személyt jelent, akit egy állam sem tart saját joga alapján állampolgárának” – szól a hontalanok jogállásáról szóló 1954-es ENSZ-egyezmény definíciója. Az állampolgárság az egyén és állam között fennálló kötelék – olyan, mint egy láthatatlan szerződés, amiben benne foglaltatnak az illető politikai, gazdasági, szociális és egyéb jogai és kötelességei. Ez az ember jogi létezésének alapja. Enélkül nem kaphat nyugdíjat vagy nem részesülhet egészségügyi ellátásban, de még bankszámlát sem nyithat. A hontalanok a jog szemében láthatatlanok, nem igényelhetnek személyi igazolványt vagy útlevelet, s mivel nem tudják okmánnyal igazolni kilétüket, nem tehetnek feljelentést sem, ha kirabolják vagy megtámadják őket. Az állampolgárság meglétét általában magától értetődőnek vesszük, hiszen mindannyian valamely állam területén születünk, adott nemzetiségű szülők gyermekeként, a későbbiekben pedig állandó lakóhelyünk köt minket egy-egy országhoz. Ha ilyen sokféleképpen jöhet létre kapcsolat az egyén és állam között, akkor hogyan lehetséges, hogy világszerte több millióan élnek „jogi szellemként”, állampolgárság nélkül, gyakran a legalapvetőbb emberi jogoktól is megfosztva?

Hogyan válhat valaki hontalanná?

  • Leszármazásnál érvényesülő elvek (állampolgárság megadása leszármazás vagy területen születés szerint) konfliktusából fakadóan
  • Születés anyakönyvezésének elmulasztása esetén
  • Hontalan szülő(k)től való származással
  • Ha házasságkötéskor vagy annak felbomlása esetén az állampolgárság automatikus megváltozik (főként a nőket érinti)
  • Adminisztratív/eljárási nehézségek: pl. regisztráció szükségességéről nem tájékoztatták az illetőt, vagy annak teljesíthetetlen feltételei vannak 
  • Állampolgárságról történő lemondással (anélkül, hogy másikat szerezne)
  • Állampolgárságtól való önkényes megfosztáskövetkezményeként
  • Állampolgárság megadásánál történő etnikai, vallási, nemi, faji, vagy politikai alapú diszkrimináció eredményeként
  • Egyes országoknál automatikus állampolgárságvesztéssel jár az ország elhagyása huzamos külföldi tartózkodás esetén
  • Államutódlás következtében

15 millió hontalan világszerte

Egyes becslések szerint a hontalanság problémája világszerte mintegy 15 millió embert érint, de számukról nincs pontos adat. A védelmükkel megbízott szervezet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) statisztikája hatmillió főt tart számon. Fontos megjegyezni, hogy a nyilvántartott hontalanokat már elismerték állampolgárság nélküliként, és az 1954-es hontalanok helyzetéről szóló egyezmény értelmében részesülnek bizonyos alapvető jogokban, szemben azzal a 11-12 millió emberrel, akiknek pusztán a feltételezett állapotára utalunk. Ők azok, akik igazán segítségre szorulnak.

„Úgy érzem, senki vagyok, és azt sem tudom, miért élek.
Hontalanként az embert mindig az értéktelenség érzése veszi körül.”

A jelenség nem korlátozódik földünk egyes részeire, a Karib-szigetektől Európán át egészen Afrikáig mindenhol megtalálható. E jogfosztott állapot az egyes földrajzi térségekben sokszor máshogy jelentkezik, de a lényeg mindenhol ugyanaz: az állampolgárság hiánya. A hontalanok között van, aki sosem rendelkezett állampolgársággal, tehát születése óta hontalan, és van, akinek egykor fennállt valamiféle kapcsolata az állammal. Továbbá megkülönböztetjük a de iure (jogilag) és a de facto (ténylegesen) hontalanokat is.

A hontalanság két fajtája

De iure (jogilag): az egyén egyetlen állam állampolgárságával sem rendelkezik
De facto (ténylegesen): az egyén formálisan rendelkezik ugyan állampolgársággal, de ténylegesen nem élvezi az adott állam védelmét

Ha kíváncsi a hontalanokat védő szabályozás hatékonyságára, és szeretné tudni, mely térség járt élen az elmúlt években az állampolgárság megadásában, KÉRJÜK LAPOZZON!

« Előző 1 2 Következő »
Kövessen minket!
Napi hírlevelünk


Add a Startlaphoz
Szervereinket a Quaestel üzemelteti
Szervereinket a Quaestel üzemelteti
További partnereink
Galériák