A dalai láma megkeverte a tajvani lapokat

Címkék:
• dalai láma
• ensz
• kína
• tájfun
• tajvan

A tajvani lakosság a kormányt hibáztatja, amiért nem reagált kellő gyorsasággal és megfelelő intézkedésekkel a természeti csapás után. Az augusztus 7-9. között tomboló tájfun egész falvakat temetett be sárral, vízzel és kőtörmelékkel Dél-Tajvan hegyes területein, maga után hagyva több mint 500 halottat és több száz eltűntet. A kormány vállalja is a felelősséget. "Nem teljesítette (a kormány) a kötelezettségét, hogy megvédjen benneteket... A nemzet vezetőjeként vállalom a felelősséget a hibákért, amiket a kormány elkövetett a mentési munkálatok során" - nyilatkozta a népnek Ma Jing-csiu. Szavai azonban már kevés vigaszt nyújtanak az elhunytak szerettei számára.

A pusztító Morakot tájfun

Felelősségük tudatában több kormánytag is benyújtotta lemondását a pusztító tájfun után, köztük Liu Chao-hszüen (Liu Zhaoxuan) miniszterelnök is. Liu egyébként már augusztus közepén hírt adott távozásáról, azonban a tájfun utómunkálatai miatt az elnök kérésére még maradt pár hétig. Hétfőn bejelentette, hogy a segélyek 90 százaléka eljutott az áldozatokhoz és az otthon nélkül maradtak 92 százaléka ideiglenes szállást kapott, ezzel úgy érzi teljesítette feladatait és szeptember 10-ével visszavonul posztjáról. "Valakinek vállalnia kell a politikai felelősséget... Jobban kellett volna csinálnom" - nyilatkozta a hétfői sajtótájékoztatón a leköszönő miniszterelnök. Ma Jing-csiu a kormánypárt főtitkárát, Vu Tun-ji-t (Wu Dunyi) nevezte ki utódjául. 

A kormány intézkedései egyébként valóban azt bizonyítják, hogy nem voltak tisztában a természeti katasztrófának és következményeinek a súlyával. Késleltették például a külföldi segítség elfogadását. Habár több ország is emberi erőt, mentési eszközöket és egészségügyi szállítmányokat ajánlott fel, a kormány mindet udvariasan visszautasította, kivéve a kínai segítséget. Ma Jing-csiu azt nyilatkozta, hogy nem volt annak tudatában, hogy a Külügyminisztérium visszautasította a felajánlásokat. Utóbbi ezt azért tette, mert úgy érezte, Tajvan képes egyedül megbirkózni a problémával és ezért nem tartotta azokat szükségesnek. A Morakot azonban túllépte a lehetőségeiket, 50 éve nem volt ilyen erős vihar a területen. A Külügyminisztérium később elismerte felelősségét, de védekezésül azt is hozzátette, a Központi Katasztrófa- és Vészhelyzetelhárató Központ utasítására vártak. Az első segélyszállítmányok végül augusztus 16-án, egy héttel a tájfun lecsapása után érkeztek meg és mivel Kínából, Ma Jing-csiut az a bírálat érte, hogy még ilyen szükséghelyzetben sem képes felhagyni a politizálással. Ezek után már elkerülhetetlennek látszott, hogy eleget tegyenek az ellenzéki Demokratikus Haladás Pártja kérésének és meghívták a dalai lámát, nyújtson vigaszt a szenvedőknek.

A láma érkezése változást hozott

A dalai láma augusztus 31-én érkezett Tajvanra a kínai vezetés határozott elutasítása ellenére. Ezzel Kína számára két kényes ügy került össze: a tibeti és a tajvani kérdés. A dalai lámát Kína veszélyes szeparatistának tartja, aki a tibeti függetlenségen dolgozik, ezért negatívan szemlélik bármely országba való utazását. Tajvan esetében ez különösen igaz, mellyel egyre csak javultak a kapcsolatok tavaly május óta, most viszont kétségtelenül romlani látszanak. "A dalai láma nem csupán vallási személy. Vallási zászlót lobogtat és közben kísérleteket tesz az ország szétszakítására" - nyilatkozta a kínai Tajvani Ügyek Irodája állásfoglalásában. "Mindegy, hogy milyen formát és identitást használ arra, hogy Tajvanra utazzon, mi határozottan visszautasítjuk azt" - folytatódik a nyilatkozat. Ma elnök erre úgy reagált, hogy a dalai láma látogatásának semmilyen politikai vonatkozása nincs, az áldozatok és a túlélők nyugalmáért jött, értük és velük imádkozott. Múlt hét kedden több tízezren gyűltek össze, hogy meghallgassák a buddhista vallási vezetőt, köztük valószínűleg nem sokan akadtak, akik eközben politikára gondoltak, a tajvani-kínai kapcsolatokat azonban mégis negatívan érintette a látogatás.

Tajvan képeinken

A Kommunista Párt egyik magas rangú tisztviselője törölte tervezett tajpeji látogatását és a várt kínai delegáció sem érkezett meg a siketek olimpiájának szombati megnyitójára. Habár az nem biztos, hogy mindez a dalai láma látogatása miatt alakult így, azonban a tajvani kormánypárt szóvivője elmondta "nem zárjuk ki ezt a lehetőséget". A kínai Tajvani Ügyek Irodája egyébként közölte, hogy "a dalai láma látogatása negatívan fogja befolyásolni a szorosközi kapcsolatokat". Elemzők szerint ez az oka annak, hogy Tajvan idén nem kéri felvételét az ENSZ-be. A tajvani kormány ugyanis ezzel akarja visszaállítani a két terület közötti bizalmat. A Kínai Köztársaság egyébként egészen 1971-ig képviselte Kínát az ENSZ-ben, amikoris a Kínai Népköztársaság vette át ezt a szerepet. 1993 óta Tajvan folyamatosan próbálkozik a bejutással, azonban sikertelenül, Kína minden alkalommal megakadályozta felvételét arra hivatkozva, hogy 1949 óta a sziget Kína része és mivel csak egy Kína létezik, a felvétel nem lehetséges. Kína, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, szemben áll Tajvan minden olyan nemzetközi szervezethez való csatlakozásával, amely megköveteli az államiságot mint a tagság feltételét. 

A tajvani Külügyminisztérium szóvivője elmondta: "Nem indítványozzuk a felvételt idén... A döntés alapja, hogy a helyzetet először egészében át akarjuk látni." A híres tajpeji politikatudományi egyetem (National Chengchi University) nemzetközi politikával foglalkozó társprofesszora, Alex Csiang elmondta: "Ma (elnök) meg akarja tartani a jó kapcsolatokat (Kínával) és az ENSZ-hez való felvételi kérelem nem tesz jót ennek". Sokak szerint Ma ezzel csak egy újabb szükségtelen és a tajvani függetlenség számára káros engedményt tett Kínának.