Pletyka indította el a kínai vérengzést

Címkék:
• hszincsiang
• kína
• muszlim
• ujgur
• zavargás

A vasárnapi tüntetések nem a semmiből törtek elő. Az ujgurok és a han kínaiak közötti ellentétnek évtizedes múltja van. A ma Hszincsiangnak nevezett terület először a 18. században került a kínaiak kezére. A 20. század első felében az ujgurok kétszer is kinyilvánították függetlenségüket: először 1933-ban, létrehozva a Kelet-turkesztáni Köztársaságot, majd 1944-ben a Második Kelet-turkesztáni Köztársaság megalakításával. Ezek a próbálkozások azonban nem voltak elég erősek és 1949-ben a területet végleg bekebelezte a frissen megalakuló Kínai Népköztársaság. Habár Hszincsiang autonóm terület, az ujgur kormányzó kezében csupán jelképes hatalom van, a valódi kormányzást a Kínai Kommunista Párt regionális főtitkára, a han kínai Vang Lö-csüan (Wang Lequan) gyakorolja.

A han kínaiak tömeges betelepülése Hszincsiangba az 1960-as években kezdődött. Habár hozott némi gazdasági fellendülést a területen, viszont nagyban megnehezítette az ujgurok életét. A fiatal és szakképzett kínaiak könnyen megszerezték a legjobb munkahelyeket, csökkentve az ujgurok munkavállalási esélyeit. Jelenleg az 1,66 millió négyzetkilométeres Hszincsiang 20 millió lakosának csupán 45 százaléka ujgur, 41 százaléka han kínai, 7 százaléka kazah és 5 százaléka pedig hui kínai. A munkalehetőségek megcsappanása Kína felé toloncolta az ujgurokat. 

Nemcsak a munkavállalás terén akadnak nehézségek. A kínai politika korlátozza vallásgyakorlásukat, ami az ujgurokat különösen fájdalmasan érinti. Az ujgurok etnikai hovatartozásukat tekintve török muszlimok. Az iszlám életük nélkülözhetetlen része. A kínai kormány azonban több korlátozást is vezetett be: 1949 óta jelentősen megcsappant a Hszincsiangban található mecsetek száma, a megmaradtakra pedig szigorú szabályok vonatkoznak. A 18 év alattiak, illetve a párttagok nem imádkozhatnak mecsetekben. Egyes iszlám intézmények működését, melyek valaha a vallási élet központjai voltak, betiltotta a kormány. Ez a keménység tüzet szít az ujgurok szemében, az elnyomás, amibe Peking kényszeríti őket, már több demonstrációt is gerjesztett. A júliusi azonban az eddigi legsúlyosabb kimenetelű összecsapás.

Mi idézte elő a vasárnapi lázadásokat? Ki a felelős?

A tüntetés közvetlen kiváltó oka egy június végi incidens, amikor a dél-kínai Kuangtung tartomány Xuri nevű játékgyárában legalább ketten meghaltak és 118-an megsebesültek, miután ujgurok és han kínaiak összetűzésbe keveredtek. A vitát egy pletyka indította el, miszerint hat ujgur férfi megerőszakolt két han kínai, a gyárban dolgozó lányt. A híresztelés még a Hszinhua (Xinhua) hivatalos kínai hírügynökség weboldalán is olvasható volt. A rendőrség később jelentette, hogy megtalálták a férfit, aki bosszúból töltötte fel a hamis információt az internetre, amiért nem sikerült újra munkához jutnia a gyárban.

Hiába volt hamis a pletyka, ahhoz elég gyorsnak bizonyult, hogy kiváltsa a hanok haragját. Egy kínai médium szóvivője azt nyilatkozta, hogy a szóváltás akkor kezdődött a gyárban, amikor egy han lány belépett egy szobába, ahol ujgur férfiak tartózkodtak. A munkások megpróbálták molesztálni őt, amire a lány sikoltozni kezdett. Ezzel szemben egy ujgur farmer azt állította, a vita azután robbant ki, hogy kínaiak szexuálisan zaklattak egy ujgur lányt, ami felbőszítette az ujgur férfiakat. 

Az incidens halálos kimenetelű volt. A hivatalos kínai hírforrások két halottról és 118 sebesültről számoltak be, azonban az Ujgur Világkongresszus szerint sokkal több halottról van szó. Az ujgurok azért is neheztelnek, amiért az esetet nem vizsgálták ki kellőképpen a kínai hatóságok. Dilshat Rashit, a szervezet szóvivője elmondta, az eset negatívan befolyásolja az ujgurokról kialakított képet és korholta a férfit, aki erőszakkal vádolta meg az ujgur munkásokat. "Az ujgur munkások hosszú ideje faji diszkrimináció áldozatai és a kormány túl szigorúan korlátozza őket" - nyilatkozta. Azt is elmondta, hogy az ujgurokat sokszor kényszerítik, hogy hagyják el otthonukat és olcsón dolgozzanak kínai területeken, így tartják fenn a szükséges munkaerőkínálatot. A hivatalos kínai információk szerint azonban az áttelepítések a régiók közötti szakadékok csökkentését célozzák.

Cikkünk a második oldalon folytatódik - kérjük lapozzon!