Kína repülőgép-hordozót épít?

Címkék:
• hadsereg
• kína
• légierő

Csien Lihua vezérőrnagy, a kínai védelmi minisztérium külügyi hivatalának igazgatója a napokban a Financial Timesnak adott interjújában kétértelmű megjegyzéseket tett országa repülőgép-hordozó fejlesztési programjával kapcsolatban, ami újabb találgatásokra ad okot a nemzetközi közösségben. A katonatiszt ugyanis, bár nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Kína tervezi-e első repülőgép-hordozójának megépítését, azt azonban hangsúlyozta: minden nagyhatalom törekszik arra, hogy haditengerészete rendelkezzen legalább egy ilyen eszközzel. Azt is hozzátette: Kínának minden joga megvan ahhoz, hogy kifejlesszen egy ilyen hajót. „A kérdés nem az, hogy van-e repülőgép-hordozód, hanem hogy milyen célra használod fel”- nyilatkozta a vezérőrnagy.

Csien azonban igyekezett hangsúlyozni, hogy alaptalan a Nyugat félelme Kína ilyen irányú ambícióival szemben. A vezérőrnagy szerint ugyanis azok az államok, melyek csupán egy vagy két repülőgép-hordozót birtokolnak, teljesen más célokra használják fel őket, mint azok, akik tíz vagy annál is több hajóval rendelkeznek. Bár nem nevezte nevén, Csien egyértelműen a 11 repülőgép-hordozóval rendelkező USA-ra gondolt, mikor azt mondta: Kína védelem céljából alkalmazná ezeket az eszközöket, ellentétben „más országgal”. Ezzel nyomatékosítani próbálta azt, hogy Kína nem törekedne globális célok megvalósítására és nem kívánja megdönteni az USA dominanciáját sem.

A Financial Times szerint mindez mégsem fogja megnyugtatni sem a Nyugatot, sem azon kelet-ázsiai államokat, amelyekre az erősödő kínai haditengerészet fokozott fenyegetést jelent. Csien arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió országai ellenzik a kínai hadseregfejlesztéseket és a mai napig fegyvereladási embargót tartanak fenn Kínával szemben, mégis folyamatosan arra kérik Pekinget, hogy fokozza az ország a nemzetközi békefenntartó műveletekhez való hozzájárulását.

Az épülő kínai hadsereg - Kattintson!

Kína az 1980-as években kezdett komolyabban foglalkozni a saját repülőgép-hordozó kifejlesztésének tervével, sokáig azonban többek között a megfelelő anyagi és technikai háttér hiánya miatt nem kerülhetett sor konkrét lépésekre. 1992-ben indítottak el egy olyan programot, melynek keretén belül szakemberek tanulmányozták a vízijármű kifejlesztésének lehetőségeit, egy évvel később pedig hivatalosan is bejelentették, hogy tervezik a hajó megépítését. Az építést később több ízben elhalasztották, és a folyamatos titkolózás miatt a Nyugat mai napig találgat azzal kapcsolatban, hogy milyen fázisban tarthat a kivitelezés. Sokan úgy gondolták, hogy erre még évtizedeket kell várni, őket azonban elbizonytalanította az elmúlt évek erőteljes kínai hadseregfejlesztése. Egy hongkongi lap 2007 márciusában például úgy spekulált, hogy Kína első repülőgép-hordozója már 2010-re elkészülhet. A Pentagon idei jelentésében ezzel szemben azt állította, hogy Kína csak az évtized végén kezdi el a hajó megépítését. Nemcsak az időpont, de a járművek száma is bizonytalan: egyes szakértők azt állítják, hogy Kína három hajót épít egyszerre, de egyik sem lesz készen 2015 előtt.

A repülőgép-hordozónak fontos politikai és diplomáciai üzenete lenne a világ számára, hiszen Kína ezzel nemcsak domináns regionális hatalommá válna, de hivatalosan is belépne a világ nagyhatalmainak táborába. A hajó Kína számára az erőkivetítés egyik legfontosabb eszköze lenne, amit elsősorban területi vitáinak rendezésére használna fel, ez pedig nagy változást hozna a kelet-ázsiai stratégiai egyensúlyra nézve. Végleg ellenőrzése alá vonhatná a dél-kínai tengeri szigeteket, melyek többek között az ott található olajtartalékok, a fontos tengeri útvonalak és a halászat miatt nélkülözhetetlenek Peking számára. Még fontosabb, hogy Kína kiterjeszthetné befolyását Tajvanra, ami még mindig az egyik legfontosabb cél Peking számára. Ahogy Csien az interjúban is utalt rá: „A tajvani szeparatizmus a legnagyobb fenyegetés, amivel Kínának jelenleg szembe kell néznie.”