Olimpiai terroristák elfogásához kértek segítséget

Kína a héten megnevezett nyolc olyan személyt, akik állítólag komolyan készültek a pekingi olimpia szabotálására. A terroristák elfogásában Peking ezúttal a nemzetközi közösségre is számít.

A kínai Közbiztonsági
Minisztérium kedden tette közzé a „körözési” listát olyan terroristák nevével,
akik Kína szerint komoly veszélyt jelentettek az augusztusi pekingi olimpiai játékokra. A nyilatkozat szerint a nyolc ujgur szeparatista annak a
Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalomnak (ETIM) a tagja, melyet az ENSZ 2002-ben
hivatalosan terrorszervezetnek nyilvánított s mely összeköttetésben áll az al-Kaidával is. Wu Heping, a Közbiztonsági Minisztérium szóvivője a
sajtótájékoztatón elmondta: a terroristák „komolyan fenyegették a pekingi olimpiai játékok biztonságát és Kína társadalmi stabilitását, de egyúttal
veszélyeztették a régió más országainak biztonságát is.” A
szóvivő hozzátette: nemcsak azzal vádolják őket, hogy szabotálni próbálták az olimpiát, hanem azzal is, hogy támogatták az ország Hszincsiang tartományának
szeparatista mozgalmait.

A terroristákról konkrét
életrajzi adatokat, közülük hétről pedig fényképeket is közöltek. A vádak
szerint a gyanúsítottak közül ketten az olimpiai megnyitó előtt megkíséreltek felrobbantani
egy zsúfolt piacteret, míg egy másik gyanúsított célpontja egy olajfinomító
volt. A nyilatkozatban megnevezték Memetiming Memetit is, a Kelet-Turkesztáni
Iszlám Mozgalom 37 éves vezetőjét, akinek a hatóságok szerint fontos szerepe
volt a tervezett támadásokhoz szükséges pénzek és robbanószerek beszerzésében
zömmel közel-keleti és közép-ázsiai országokból. A többi gyanúsított a tagok
toborzásában, kiképzésében, valamint az eszközök beszerzésében vett részt.

Kína északnyugati, többségében
muszlim ujgurok által lakott Hszincsiang tartománya már évtizedek óta
függetlenségre törekszik, komoly fejfájást okozva ezzel a kínai kormánynak,
amely stratégiai fontosságúnak tekinti a területet az ott lévő olaj- és
ásványkincs készletek miatt. A terület függetlenedésére korábban már volt
példa: 1945-ben létrehozták a Kelet-Turkesztán Köztársaságot, amelyet
azonban 1949 után elfoglalt a kínai hadsereg, majd 1955-ben autonóm területként
egyesítették a Kínai Népköztársasággal. Az itteni ujgur lakosság körében ezt
követően egyre fokozódott a Kína-ellenesség, mert kvázi gyarmatosítóként
tekintenek Pekingre. A kínai kormány annak érdekében, hogy csökkentse az ujgurok
befolyását, az 1960-as évektől pénzzel ösztönözte a han kínaiak bevándorlását Hszincsiangba, melynek
eredményeként mára a 45%-nyi ujgur lakosság mellett 40% fölé nőtt a kínaiak aránya a tartományban.

A legtöbb ujgur politikai csoport
a békés függetlenedés híve, azonban vannak olyan szeparatista szervezetek is,
melyek folyamatos harcot vívnak az ottani kínai hadsereggel. Közéjük tartozik a
Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom is, melyet a kínai állam
terrorszervezetnek tekint és az Egyesült Államok globális terrorellenes
háborújához hasonlóan Kína is „háborút” folytat ellenük, melyben a nemzetközi
közösséget is igyekszik maga mellé állítani.

Erre jó alkalmat adott az olimpia
is, hiszen az utóbbi időben végrehajtott merényletek felhívták a világ
figyelmét az ujgur szeparatisták által jelentett veszélyre. A Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom magára
vállalta azt a július 21-én, Kunming városában elkövetett robbantásos
merényletet, melynek két ember esett áldozatul. A kínaiak a muszlim
szeparatistákat tették felelőssé azért az augusztus 4-i összecsapásért is,
melyben összesen 16 kínai rendőrtisztet öltek meg Hszincsiangban. Újabb
áldozatokat követeltek az olimpia első napján Kuqa városában végrehajtott
robbantásos merényletek is.

A lista nyilvánosságra
hozatalával a kínai kormány célja az volt, hogy a nemzetközi közösség
segítségét kérje a terroristák kézre kerítésében. Peking azt feltételezi, hogy
a muszlim szeparatisták jelenleg valamelyik ázsiai, vagy közel-keleti országban
tartózkodnak. Wu Heping elmondta: országa bízik abban, hogy fokozódik
együttműködésük más kormányokkal, akik segítik majd Pekinget a gyanúsítottak
felderítésében. A szóvivő hangsúlyozta: amennyiben sikerül őrizetbe venni a nyolc
körözöttet, Kína saját országában szeretné majd őket felelősségre vonni.
Pekinget korábban is sok vád érte amiatt, hogy az ujgur szeparatisták által
jelentett fenyegetést csak felnagyítja azért, hogy ez ürügyül
szolgáljon az ujgur lakosság elnyomásához. Dilxat Raxit, a németországi
székhelyű Ujgur Világkongresszus szóvivője elutasította a listát és elmondta: a
kínai kormány nem tudja állításait bizonyítékokkal alátámasztani és ezzel a
listával csak „legalizálni” akarja az ujgurok további zaklatását.

Hajling Dóra

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás