Hétfőn véget ért a 9 éven át tartó Musarraf-korszak Pakisztánban: az 1999-ben vértelen puccsal katonaként hatalomra jutó elnök bejelentette lemondását. Miután ellenfelei, a februári választásokon győztes Pakisztáni Néppárt (PPP) és második Pakisztáni Muszlim Liga - N (PML-N) vádemelési eljárást kezdeményezett az elnök ellen, távozása valószínűnek tűnt. Méltóságát valamennyire megőrizve csak lemondással léphetett le a politika színpadáról, amit több mint egyórás televíziós beszédben meg is tett.
"Akár megnyerem, akár elveszítem a vádemelési eljárást, a nemzet veszíteni fog" - jelentette ki Musarraf, aki hamarosan muszlim vallását gyakorolva Szaúd-Arábiába utazik, majd várhatóan Törökországban vagy Londonban marad egy ideig, habár egyik munkatársa szerint visszatér hazájába közel-keleti vallási útja után. Egyes feltételezések szerint Musarraf lemondása mögött az erős pakisztáni hadsereg és az USA megállapodása áll, hogy az amerikaiak szövetségeseként elkerülje a vádemelést, más spekulációk Musarraf és a kormányzó koalíció tárgyalásairól szóltak. Egyelőre bizonytalan a lemondott elnök további sorsa, mert szeretne hazájában élni, de egyelőre nem világos, megteheti-e bírósági eljárás nélkül. Televíziós beszédében nem ejtett szót terveiről.
30 napon belül kell új elnököt választani, addig a Szenátus elnöke, Mohammedmian Szumró tölti be a tisztséget. Zardari jelöltsége a legnagyobb párt elnökeként magától értetődő lenne, korrupciós múltja és népszerűtlensége miatt megosztó személyiségnek számít, ezért valószínűleg nem őt választják Musarraf utódjául. Esélyes lehet két kisebb tartomány politikusa, Mehmud Khan Acsakzai a törzsi harcok dúlta Beludzsisztánból és Aftab Soban Mirani a déli Szindh tartományból, vagy két női jelölt: a Parlament alsóházának, a Nemzetgyűlésnek az elnöke, Fehmida Mirza és Zardari testvére, Farjal Talpur.
A kormánynak Musarraf távozása után a régóta vitatott ügyre, a tavaly novemberi szükségállapot során eltávolított bírók visszahelyezésére kell koncentrálnia, mert csak így enyhülhet a koalíciós partnerek közötti feszültség. Az Egyesült Államok is erőteljesebb fellépést vár a terrorizmus ellen harcban legfőbb szövetségesének számító Pakisztántól az al-Kaida támogatóival szemben az ország határain belül. Mindemellett a kormánynak szembe kell néznie a súlyosbodó gazdasági nehézségekkel: a beruházók elhagyják az országot, a rúpia gyengül és az export lassul. Az infláció 24%-ra ugrott és az üzemanyag árának emelkedése ugyanúgy gondot okoz, mint a növekvő munkanélküliség. A Wall Street Journal publicistája, Mary Kissel emlékeztet rá: a szokásos pakisztáni körforgás szerint amikor a gyenge, demokratikusan megválasztott kormány nem tud megbirkózni az erősödő gazdasági nehézségekkel, akkor beavatkozik a hadsereg.
A Wall Street Journal publicistája, Mary Kissel emlékeztet rá: a szokásos pakisztáni körforgás szerint amikor a gyenge, demokratikusan megválasztott kormány nem tud megbirkózni az erősödő gazdasági nehézségekkel, akkor beavatkozik a hadsereg. DEMOKRATIKUSAN???? Sztem félig-meddig diktátor volt. Mégis letud mondani.Van olyan "demokratikusan(?) megválasztott min.eln. aki ragaszkodik a hatalomhoz. Akkor most hol van demokrácia?
A demokratikusan megválasztott kormány a februári választásokon győztes, Zardari vezette PPP-t és az őt támogató - habár a kormányból minisztereit visszahívó -, Sarif vezette PML-N-t jelenti. Mary Kissel arra utal, ha ez a két párt tehetetlen marad, beavatkozik a hadsereg és újra puccs lesz. Musarraf diktátor volt (de ügyelt a látszatra! ), a hadsereg emelte az elnöki székbe vértelen puccsal.
Azért még messze az út demokráciának nevezni Pakisztánt....