60 éve nem látott fordulat a japán külpolitikában?

Shinzo Abe, japán miniszterelnök január közepi európai körútja során látogatást tett Londonban, Párizsban és Brüsszelben is. Az elemzők első benyomása szerint az ország jelenlegi vezetőjének ajánlataiban már kevéssé tükröződik a japán alkotmányban is rögzítésre került pacifizmus.

Az eddigi szokások szerint a frissen megválaszott kormányfő első utját mindig Washingtonba tette. Ezért is különösen jelentős, hogy január 12-én pénteken a Shinzo Abe a NATO főhadiszállására utazott. „Történelmi horderejű látogatásról” és „nagy premierről” beszélt Japp de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára a tárgyalások befejezése után.

A jövőben kiépítendő együttműködésről és kölcsönös bizalomról beszélt a különböző európai fórumokon, annak jegyében, hogy Japán készen áll arra, hogy a közös értékek védelme érdekében akár túllépjen a klasszikus önvédelmi doktrínáján.

A japán alkotmányba még közvetlenül a második világháború után került be az a passzus, amely a japán haderő határokon túli alkalmazását megtiltja és kimondja az ország eddig kitartóan követett pacifista nemzetközi filozófiáját. A kormányfő hosszan taglalta a japán részvételt az afganisztáni újjáépítési műveletekben.

Az egész körút jól illik a NATO legutóbbi, rigai csúcsán ki nem mondott, de körvonalazott amerikai elképzelésbe, melynek értelmében az atlanti szervezetből világszervezetet alakítanának. Ennek legnagyobb ellenzője Párizs, amely az amerikai jelenlét ellensúlyozására törekszik a világban.

Jó diplomáciai érzkkel az atlanti kapcsolatok közös értékeit emelte ki Shinzo Abe, amikor a demokrácia és az emberi jogok védelmét nevezte meg közös célnak.

A látogatásszorozat nem volt mentes minden hátsó szándéktól sem: a pillanatnyi legnagyobb japán aggodalom az észak-koreai dosszié alakulása. A szigetország reményei szerint az EU és a NATO a jövőben hathatósabban és határozottabban léphetnének fel a rakétafejlesztések sikeres kivitelezése után Japánra veszélyt jelentő ország ellen.

Emellett régi japán szándék az is, hogy a nyugati szövetségesek meggyőzésén keresztül állandó helyet szerezzen magának az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely mind a mai napig a hidegháború előtti helyzetet tükrözi. Németország szintén támogatná az ENSZ ezirányú reformját, amely az egyezkedések nehézsége miatt évek óta nem sokat haladt előre.

A folyamatosan növekvő európai érdeklődés Kína és a kínai gazdaság iránt egyre jobban aggasztja Tokiót, így a látogatás az európai figyelem részleges visszaszerzését is szolgálta. Kínát átláthatalan és bizonytalan hatalmi tényezőnek nevezve felkérte az európai hatalmakat a kormányfő, hogy az 1989-ben elrendelt fegyverembargót tartsák fent továbbra is.

Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás